• Nem Talált Eredményt

И’ A termékérenyV mindíg tísztátalan, közöuségesen 55 arannyal, pikennyel, röteunyel, nehennyel, és sza

In document 0B.V0.§I ` HARANAI1 (Pldal 67-72)

1 I

И’ A termékérenyV mindíg tísztátalan, közöuségesen

55 arannyal, pikennyel, röteunyel, nehennyel, és sza gannyal, 5611 nella liigannyal, ólommal, kiváltképen pedigvassal, mint ,`,Vasas­e'reny _ Platinum martiale“

érczülve találtatik.` Az éreny ezektöl részint kimosás, miáltal a földes részektöl a neliczebb érenyércz el különöztelik; rószint moztanos kiszemelés; 16521111.

liigaunyal foncsorrá való öntés;I részint gyenge ki rályvíz által választatik ki.\

72. `§Ã Tz'sz.la` éreny. Tökélletestisztaságu éreny következölkép nyeretik : ha az érenyércz csöves görvegben_ sósavval, mellyhez kevés legsav is adatoit, leöntetik, és addig llevittetik, mig az éreny olvadui kezd. Az olvadás ‘szüntével újra еду ada gocska legsav adatik a keverékhez, s ez mindaddig, mig csak olvadás történik, és a sósav telítve leend.

Akkor a folyadék szörpsürüségig lepároltatik, kihül~

te ulán vízzel feleresztetik, s a'merö maradékról letöltetik. A szedöbe laláltató folyadék, a‘görvegben maradt tömegre visszatöltetik, s nagyobb részeíg is

mél_lepároltatik. I I A ‘

YA- lepárolt savnak‘ szíutelennek kell lenni, kü lönlien érenytartalmu, és újonti lepárolás alá kell vetni. A tiszta lepiirlat vízzel feleresztetik, _s ham halvag olvadékkal tökélletesen lecsapatík. А nycrt

` csapadék szivárou ugyancsak ham-_halvag 'olvadék­

kal addig édeztetik ki, mig a csapadékon keresztül szívár gó folyadék vérlúg altalkékké többé nefm változtatik'. \ A szivárban maradt sótöme.g",kétanx|yi mennyi ségü szénsavas ham-éleggel elegyítve izzatik. Miuek ‚ Ikövetkeztében' ham­hal\/ag' támad, mellette az éreny

színittetili Ezen éreny mivel` meg nem egészen tiszta, lurályvízbcn` újra `fclolvasztatik, es Iszalmiak olvadékkal lecsapatik. A >támadó sárgás csapadék,

‘за

melly éhélegból, sósavbúl, és könlegeg­

böl áll, megszárittatik, és tüzben izzatik. Ez i

által a szinéreny kiválik, a többi részek рейд‘ I

elszállanak.

Vegyjellemez'. A tiszta s z i n é r e n y: czüstfehêr színü és fényü, kemény fém; ez utóbbitekintetböl ‘a réz és

vas- közt áll, идеи nyujtllató, meily ‘tulajdonával Si-Y , k e_n/gäeu szerint az aranyat és ezüstöt fölülmulja.

Fajsulya 21 és 22 közt forog. Wollaston sze rint 21,53. Klaproth szerint 21,74. Semminemü

savban, akirályvizet llivéve, sem olvad. Tüzben mie lött meglágyúlna, nem izzitható. Jean elty párisi aranymiives fölfedezménye szeriilt mireny által kön

`nyebhen önthetövé, és pörölyözhetövé tételhetik; s

belöle a mircny végre pergelés által ůzetîk el. Ol чадо" állapotában k`ö n­kén savas ne dv által s_zür­

késfekete; h am ­ i b 1 а cs olvadék áltál szürkésveres; `

hàm -él eg, és k ö n- le geg által рейд‘ sárgaszín ben csápatik le.

73. Élennyel két arányban vegyiìl: I a) E'1'­él{ecs> (Oxydul. platini. Pt O). Fekete színü

‘ port képez. _ Nyerhetöz ha ér-halvacs égetö kön­legeg hen pállittatik. ­­Ezen fekete рог: e'r-élecsvízegy (Pla­f tinoxydulhydrat),_ mellyböl hevités közt elôszöryvíz, az tán éleny illan el, és szinéreny marad vissza. Savak­

ban lassanként fölolvad.Áll: 92,5 ér е п y b öl, és 7,5

é l e n y b 6 l. ` у ì ‘

_ь) Ér-éleg. (oxydum Platini. то’). тявыапже

szül: ha kénsavas ér-éleg vizes olvadéka legsavas suly­éleggel lecsapatik; miáltalkénsavas suly-éleg, és legsavas ér-éleg nyeretik. Ez utobbiból az ér­éleg kön legeg által válatikle. -_ Barnaveres színii, térimes por. Savakkal sókat képez, mellyek veres vagy sárga

színüek.

57 74. §. Érzazvag (caloria. plains P1014). каши

tiszta érenynek királyvízbeni felolvasztása, s az olva déknak szárazigvaló elpárolása által. _ Barnaveres sótömeget képez, melly, borlélben és égényben olvad 6 bört bibor szinre festi. Az .éreny vegyjellemeinél elôadott kémszerekkel-­ 72. I-¢ csapadékokat ad.

75. Éreny-'tapia'. (Fomes platini). Döberei ner jénai vegytanár találmánya. Készitésmóda köVet­

kezöz felolvasztatik csötökben 1 г. éreny. I 3 1‘. füs­

tölgö sósavbúl, és 1 r. fůstölgö legsavbúl álió király

vízben, s az egész addig melegittetik, mig az éreny

tökélletesen felolvad. A tömény olvadék L0 rész víz-I zel feleresztetik, s Lkevés szabad sav adatikhozzá, melly —— Berzelius szerint '- az érennyel .egyíì­

lésben lévö nehenyt leválni akadályozza. A feleresztett olvadékhoz anñakutánna forrásig hevített szalamia ol vadék adatik, mig csak általa sárga váladék támad. Az

azonnal' elkülönzött és kimosott üledék hasszi tégely

ben a szalamia tökélletes eltünéseig ` izzatik; mellette visszamarad szürke lágy porhanyos fénytelen taplós tö meg képében az éreny-tapló, melly nem egyébb, mint finomúl eloszlott éreny, és azon tulajdonnal bil', hogy mérsékelt melegités közt| borléllel nedvesítve fellob­

han. Hasonlókép hakönennyel s léggel egyszersmind

jö érülésbe. _

Éreny, korunkhan gyógyszerül nem, de többféle edények,

es eszközök készítéseìkre fordittatik. Az érenyböl készült gyógyszerészi edények drágasága vógelt szükségìs szon ada tokat Atud-ni, mellyek káros hatással lehetnének rájuk; mire nézve következökre kell ûgyelní: a) semminemil ollyal sze rek, mellyekböl halvauy fejlödik ki, ne készittessenek bennök Ь) Salélrom, és égetöégvények (alcalia caustioa) tûzön ne ön tessenek bennök: c) Sexnminemiì rlegyek, mellyekhôlvalamelly fém, vngy ‘(Папу választatik ki, ne izzitasaânak Véren_ytégely­

ben; hasonlókép semmiféle növénysavtartalmu fémes sók sem_

58

Jl.) Ha fémélegek (oxyde metallorunûizzittatnak érenytége|y­

ben, az fehér izzásig ne tartassou tüzben, fôleg ha é‘enyhez

I nagy vouzalommal vileltetö fémek, mint: ólom, keneny,

dárdany, sth. izitatnáuak benne;mivel ezek a tégely belré nzére érczillnek. e) Égetés közben az e'rcn)‘tégeIy szénuel ne jö`jön érülésbe, mivel az által merevenné válik, I elhasad,

(Венеция ьеьгь. ш. 243.)

‚ 76. Ötvényei= Az éreny könnyen egyiil legtö_bb fémekkel.

. .Mírenng/el: könnyen önthetô mz'r­e'reny (Arsenik platin) állittatik elö, mellybôl a_mi1'eny égetés állal el

iizhetö.` '

Dárdannyal: kemény, mereven, szemes fémtöme­

get képez, belöle égés közt adárdany kiég.

Nehennyel: keményebbé válik, mint magányosan szokott lenni, e végböl gyógyszerészi müedények ké szítésére czélszerüen forditathatík. ‚

Rézzel: könnyen érczül. Egyenlô rész éreny és réz, rózsaveres szíuü fémvegyet képez, melly pörölyözhetŕ'.

Cooper tapasztalata szerínt: 7 rész éreny, 16

réz, és 1 ón, aranyhoz hasonló fémtömeget adnak.

Az ezüstöt már csekély rész érenyis keményebbé és keveshé pôrölyözhetövé швы.

Hasadékok az éreuy tégelyeken arannyal töltethetnek be, miudazáltal az illyeheket nem szabad olly nagyou lôbbéizzilni.

1

Ezůst.

77. Ezüst a nemes fémek osztályába tartozik, s egy azok közöl, mellyett шёл’ а legrégibbkor nem

zetei, mint az aegyptusiak, zsidók, és görögök külön

М‘: tárgyak készítésérehasználtak; már Homerus,

59 Plinius, cs.Móse s' {свиней róla irataikhan emlí­ ì

tést. A természetben szem s drót idomban, gyéreu jegedzve, gyakrabban arannyal, higannyal, rézzel, mi renny`el, ólommal, dárdannyal, de leginkább kénásvá­

nyokkal jö elö.,Délamerika, sziberia, spanyol, frantcz és szászhonokonikivül, nagy mennyiségüt szolgáltat a két magyarhon, hol a bányászoktól tisztán követke

zökép Íállittatik Ilelö: \ ' _

Az ezüsttartalmu érczek nagy öntötégelyben ólom mal megöntettnek, s vasrudakkál egymástúl elvá lasztattnak. Vagy; higannyal érülésbe hozván, az ezüs­‘

tôt vele egyesítilk és késöbb egymástól sajtolás, és vasgörvegböl való lepárolás állal választják el. \A saj­

tolásnál visszamaradt higany lepárol, az ezüst pedig

Ivisszamarad Í

Elsö esetbenz' Yólommali öntés közt, az ezüsttel együl_ésben lévö nemtelen fémek ладу vonza lommal viseltetvén az élenyhez, a lég rájokhatása ál által élenyülnek, és kohattá válnak; a légtôl éleny telenül maradt nemes fem, azaz ezüst pedig, az edény ‘ fenekére gyúl.

Második esetben:A а higanynak, a nemes

fémekliezi nagy rokonsága végett, az ezüsttel едут; mellytöl részint ‘взлома , részint lepárolás

мы fosztatik meg. ' '

Az ekép tisztított ezüstközéletben miudenre hasz náltathatik, de .gyögysze1­ekl1ez nem, mivel tökélle­~

ies vegytani tisztasággal nem bir, melly czélra pone tos, tisztítást kiván.

Honunkban következö nevezetesl» ezüstbányák léteznek:

Körmäcz-Bányán Barsban;` Sellnecz-Bányán Hontban; Baba-Ba' nyán ugyancsak Hontban ; Nagy-Bányán és Fellóïßányún.

Szathmárban. I.

78. Tíszta ваш! elöállitásmódatöbbféle:

60

a) Az ausztriai gyógyszertári könyv küvetkezô kép adja elö: felolvasztatik 1~rész árubeli eziist ele- ` gendô mennyiségü tiszta feleresztett legsavban , s az olvadék konyhasóval lecsapatik. A folyadéktól szivár által elkülönzött csapadék fehér itatópapir közöttmeg’­

szárítlatik, és 3 rész szénsavas ham­éleggel ön tötégélyben a szinezüst tökélletcs kiválásaig ízzittatik_

A kihült tômegre lepárolt viz töltetik: az, _az izzítás közt képeztetelt ham-halvagot felolvasztja, а vissza­

maradt s merövé vált szinezüst рейд, а rátapadt só.

In document 0B.V0.§I ` HARANAI1 (Pldal 67-72)