с) Halvsavas hame'legbó'l (Chloras kali), v. leg mvas hame'leqbó'l (Nitras Кап): ha едут közôlök cserép v. vas görvegbenizzásíg hevittetik, Imeglelletös men nyiségü éleny fejlik ki belöle. Az elöbb' említett sóhúl legtisztább, az utóbbiból pedig legtöbb nyeretik.
Ezeken kivül nyerhelö még olompírbúl (miniem) v. más akarmely élenydús-tartalmú féme'legbó'l (oxyda
metallorum) erôs izzás által. '
20. Vegyjellemez’. (Characteres chemici). Az éleny színszag és iztelen, légképü, igen rugonyos, és összenyomható, mindazáltal csepfolyóvá` nem vál toztattható göz. Magánosan nem её, de más testek égését hö és világossággal ‘Невы! ‚ mireuézve mínden égékeny testek élénk világossággal égnek benne. Еду darab izzó szén-, vagy heveny kioltott gyertya„ ha.
csak bélén еду égö szikrácska шагам, azonnal meg- ` gyúl és lobbal ég benne..Vilany a szemektöl alig el viselhetíi fehér;a kén рейда kék lobbalégnekelbenne.
Ha valamely vékony drótsodronyra tett, s meggyuj~
tott tapló nyujtatik hele, a drót jeles tiìneményů csat
' tanással eg el, s а Ье161е lecsepegö этап vas az üveg fenekéhez, melyben az égés történík, forr;
söt néha fölôttébbi heve által ш át is lukasztja.
Anz élethez az éleny еду nélkülözhettlen tárgy, elannyíra, Воду éleny nélkül megszünîk minden élet.
, E tulajdona véget éltetö Маше!‘ (aër Vitalis) is nevez
tetik É Папе! nyerte „ëleny“ nevét is. - Maga a lég is csak úgy allwlmas a bielélegzésre, ha éleny
14
tarlalmń. lia éleny vérrel kevert/etik: annak setêt szinét világos veressé változtattja. Hasonló változást
okoz az élvö állat lélegzésével is, általa ltarlatík föl valamennyireazlállatí meleg (calor animalis). Egyéb íránt' magánéleny bçlélegzése az emberre nézve még isÍ veszélyes lenne, mivel nagy höokozata miatt tüdölol bot, végre halált is okozna. Mindazáltal gyéren hasz náltatík a gyógytanban bizonyos kóroknál, melly czélra egészen tiszta ál/lapotú legyem
21. Az éleny külônféle arányban vegyül a fé' mekkel, mire nézve îvegyeit 316 osztályra osztjuk;
Íllye\Il:
I а) Az. aIe’lecs_ (snboxydulum), Ilegalantal)bi fokú élenyvegy. Ez más testekkel nem vegyül, ha csak ' tölfb élenyt nem vesz föl. Ide tártoznak azon hárlyák mellyek az ólmon, horganyon, mirenyen sth. légen .tá-'
madnj szoktak. ‘
I1) Éleg (oxydum),{ide` értettnqk azon élenyůlt tèstek, mellyek egymással vegyülhetök. Két alosztályra oszlik ; 11. т. berztevö gélegelfre (oxyila electropositiva) azaz sóaljakra; és_ berztagado' élegekre (Oxyda 0100110‘
negativa), azaz savakra. '
aa) Asdaliak (Bases salium. Salzbasen)-gyakran egyedůl aliaknak nevgzteltnek, —- berztevô fémeknek élennyel való vegyülésök által lgépeztetlnek; illyenek az égvények, földek , és fém-élegek. Ugyanazon egy fém löbb élenyilésfokon lnehel.
keresztül, s minden élenyiiltfoka meghatározolt névwel bir;`
ugyanis: ale'Ie¢s,--— mim fönehb 'emlitôk - (suboxydnlum);
ez után kövelkeznek fókonként: az e'lec| : oxyglnlum;
ale'l¢g '= suboxydnm; e'leg = oxydum; és végre а _fò'le'Iegl, erröl mindjárt bövebben szollandunk; addig is térjünk ‘Шина а›101ш1111у11п1‹ másßdik Poutjára.
bb) Savalcnak neveztettnek azon élegek, mcllyek berzla gadó elemekböl képezletfvék; többnyiregtöbh ‘аду ke
\
Ч
af@ 15
мы savanyú izüek. Ezek ll külöŕlféle élenyílésfokon mehef
uek kereszlül , |ne'}Iy` fokaìkat meghalározoltlnevekkel külön bözlemük meg. Illyen négy fokú savaí a kénnek: az al l'e'nec.mw (acid. subsulfuros); kehecsaav (acid. sulfuros) ; aIke'nsav (acid. subsu'lfuric.), és Íce'1um2 (acid. aulfuricum). — А savaká ban , ‘аду aljukban Iévó éghetö tell: gyölcnek (radicale) nevez ют‘. Ha s«vak aljakkal vegyůlnek, elveazlvén mindkeltó lajátlngos jellemeit ,t еду idegen tnlajdonú óvá vegyiilnek,
_ 3) `Föle'Icg (Superoxydum, v. hyperoxydum) leg magosb fokú élenyyegy, melly annyi élenyt ta'rt ma gában, hogy mfelôtt belöle el nem veszt, más testek~
kel nein vegyíilhet. Illyen a cse]-föléleg (hyperoxyd
#Bl-*$1*
-manganl).
-J.,
Äz amlítettekbôl látjuk, hogy az élenymind `savak, mind aljak elôállításílra alkalmas, Mindazáltal ha' savképzöi tehet
_ "I lsêggel nem egyedůl bir kizárolag, nem ciak egyedůl képel P aljakat cliińlliiani. ‘В е 1‘ z el ì us те‘; más ‘З illy testeket em
lített, mellyek az említelt tulajdonban az élennyel Imegfegyeznek,
шт. ke'n, reteny,¢"s irany. Ezek a herztagadó éghetö testekkelberz
llgadó ,vegyeket képeznek: mellyek a savak oszlályába lartoz пай; а berztevô egyszerü. Ieelekkelpedig, berztevö vegyeket:
ezek pedig .az aljak olztályába soroltaltnak. Sót ezen általuk xépvztetett kémemü vegyekis vegyůlhetnek egymánal , én lót állílhatnak elli- Ennélfogva Berz е li us az Лену’, Íre’nt, retenyl élV îranyt: sav- és aljké pzô telleknek (corpora amphi~
genia), a belölôk készůlt sókat pedig „salia amphigenia“ ne
‘ vezi; a másoktúl való megkülönbözletés 1végett.
Köneny.
`2.2. §. A Íiöneny lényeges alkatrésze а vfznek;
nem különben mindennemû életmůves tesieknek. Va lamint az éleny, úgy а köncny is `maigánosan merö
‘югу folyó testté nem változtatthatik.
16
23. Е. К611е11у‚е16!11111ёвт6да1 kůlönfélék:
A) Közönségesen a víznek valamelly könnyen élenyül~
Iietö fémmel való elbontása általkészíttetik. Mirenézve еду izzószén közé helyezett vas csóben, vas szegek v. drótok tétettnek, s egyik részén еду 1102211 kap csolt görvegböl hevített vízpára bocsájtatik rajta ke
`resztûl; a csô másik részén pedíg a kifejlö köneny еду alkalmas`\vízzel telt edényben fölfogatik. - A viz áll élenybül, és könenybül; az éleny afvassal
‘(едут ‚ а köneny pedig átszálva fölfogatik.
B) Ha vízzel föleresztett kénsavban vas v. hor gany olvasztatik. A víz élenye а vassal “едут, s mint vas-éleg a kénsavban fölolvad; mellette a kö neny kifejlik.
A vassall készůlt köneny löbbnyire szénenylartalnlú, mivel mâr maga а vas is az többnyire, s a kifejlô köneny a szénenyl. magával ragadja.
C) Horganynak könhalvsavban (acid. hydrochlor.) való fölolvasztása által. — А horgany a halvannyal:
horghalvagot (Chldridum zinci) képez; Imellette а kö . ueny kifeilik.
D) Hamanynak vízben való elégése által. -A víz élenye a hamannyal vegyül; a köneny Рей;
szahaddá válik.
Az utósô mód szerint nyert köneny drága lenne, nem ßzetné meg az árát.
24. §. Vegyjèllçmeí: A _köneny mínden eddig is meretes testek közôtt legkönnyebb, —- innét nyerte
„köneny“ nevét, - ugyanis 15-ör könnlyebb a légnél.
Tiszt@ állapotában szaglalan, és _szintelen, légképů
állomány ; belélegzésre nem alkalmas. A könenybe rekesztett állatok éleny hiánya.\/égett csak hamar meg