mellyeknek élegeik az égvényeket és földeket képzik.
230. §. Mielött ezen fémekröl egyenként’ érte keznék, szükséges az égvényekröl és föidekröl em litést lennem, mellyeknek ezen fémek teszik gyöke
iket. A bajdankor vegykémei azaljakat általánosan:
égvényekre, égvényes földekre, és tulajdonképi fôl dekreoszták. '
1) Égvényt négyet ismerünk, u. m. ham-élegef, szikßéleget, lav-éleget, és kön-legeget. Közölök az utósó illó, a három elsö pedig tüzálló égvényeknek ‚ hivatnak. A könlegeg voltakép nem a fémek közé tar tozik, de mivel tulajdonira nézve' az emlitett három mal nagyobbára megegyez , az égvények közé soroljuk.
2). Égvényes föld hasonlókép négy van: suly élegföld, pir-élegföld, mész-élegföld, és keser-éleg föld. Az elöbbeniektöl abban különböznek: hogy viz ben igen nehezen olvadnak tiszta állapotukban; és a közömbített szénsavas sójaik _nem olvadók, mint
amazokéi. .
3) Tulajdonképí földek, ötenvannak: tim-élegföld , '
ád~élegföld , pikélegi`óld ‚У jaczélegföld és ter-éleglïìld.
‚ ’ ` / - 181 Az éugvények, és égvényes földek, bizonyos jel->
Y lemek állal bizonyitják nagyobb aljtulajdonukat, mint minden más sóaljak. Illyen tulajdonok: 1) az ngyne
“еще” lúg fz; mellyel hirnak. Tiszta állapotukhanI ké- _ pesek az állati részeket elbontani: mirlélfogva illy ál lapotukban_e'getöì:nek (causticum; ätzend) neveztet nek; és e melléknevök jelenti, hogy semmiféle ваты sincsenek vegyülve. A könlegeg tulajdon erös, sujtó szaggal bir. A tüzálló égvények elienben közh6mér
sékben szagtalanak. 2) Többféle kék, vagy veres ' növényfestékek színét zöldre változtatják. P. о. avio la , rózsa , czékla, vereskáposzta stb. nedveit; külön féle sárga növényfestékekeket pedíg, p. 0.: curcuma, rhabarbara, вашей barnává.
\\
1111811’ CZIKK.
A.z.é'gvénye/k gyökeiról e-gy'en~ként».,.
és vegyeikröl.
Hlamany.
231.'§. Ezen rémdéknek szináliapoibani elöállfu
llatásmódat 1807ben H u m p h ry D a v y {едете fel;mi ikövetkezökép történik: valamelly aikalmas meg görbitett vascsônek egyik végibe szénsavas haméleg böl és szénbôl álló elegy, közepibe vasreszelék,vagy vasdrótok tetetnek; másik vége pedíg ugy alkalmaz
tatík, hogy egy terpetin vagy fehér kóolajttartó edény be nyuljék. A csönek azon része, hol а haln-élegeß`
182
Yelegy letezik, erösen tìizesittetik: az által а ham éleg megömlik, s a vasra folyik; hol_ elenyétöl meg fosztatván, a` csö másik, azaz köolajha ny1'1ló re szen, kicsepeg. _
Jellemei. A friss hamany ónfehérségü, vágható , mereven; a hö -I- 20° viaszk lágyságu; -t- 55° tö kelletesen folyóvá változik. Minden fémek közt leg csekelyehb fajsulyu = 0,865. Gyökül szolgál a ham elegnek, s minden hamany vegyeknek. Veres izzásu tüzben zöld fiistkepiben elillan; ha ez vasgörveghen törtenik: lepárol. Minden 'elemek közt legnagyohb rokońsággal viseltetik az elenyhez.; innét minden élenytartalmu-testektöl azt el is vonja, s meggyúl.Ha sonló tüneméuy történik vele vízhen is, mellynek éle nyével текут, s mellette lobhal eg. Ezen, élennyel könny/en vegyiilhetese végett, lepárolt terpetin, v.
' köolajban, avagy más hasonló elenynelküli folyadék han tartassék. Berzszikra által is meggyúl.
232. §. Égetö, v. tiszta ham-éleg, (kali caustic. v.
purum; KO .+ H20). Az auszt. gyógysz. szerint készül: ha 1 font szénsavas hameleg felolvasztatik fözés közt, vasserpenyöhen, 12 fontvizhen; s 1 font egetö mesz-élegnek hozzáadása ‘utánmindaddig tartatik forráshan , mig helöle keves rész átszivárogtatva mész vizzel nem leend zavarossá. Akkor az egész folyadek
egy elöbb megmelegített üveghe töltetik, s jól he fedve ülepedni hagyatik. A megtisztult folyadek az üledékröl szívócsö által leszivatik, vagy cseudesen letöltetik, s vasedényhen hirtelen addig páŕoltatik, mig olajtöménysegü leend; akkor azonnal minták
ha töltetik. _
Vegymagy. A mész-éleg а szensavval krétává ve gyül, s leválik; a tiszta ham-eleglúg pedig _ hirtelen elpároltatik, hogy a _léghôl ne vonhassék magához
`1s3
I \
szénsavat. Végül, az olajtöménységü hamféleg, an nvyi vizet tartván magáhan, mennyi, vizegy képezte tésére kivántatik: mint haméleg„v izegy minták
ba, vagy márványköre töltetik.` _ A vasedé_ny,.
mellybe készül, fénylö s tiszta legyék; kůlönhen nem nyeretik szép .fehér készitmény.
Tulajd. A tiszta halm é‘leg: szép fehér szi-`
1111, mereven sótömeg; légböl vizet és szénsavat von magába, s elfolyik. Egyenlö~ rész vizben, langhan is könnyen olvad; égvényhen keveshé.` Ként és- "1 lanyt fözés közt felolvasztja. Borlélheni' olvadéka:
„Tz'nct. Icalína“ név alatt ismeretes. Legtisztáhh ál
lapotában: 84 hamélegböl, és; 16 vizböl áll. Az állatí testeket elhontja. Fajsulya = 1,708. Savakkal ne pezsegjék erösen. Sárga színii, s kén vagy só
вач1аг1а1ш11т1е- legyék.
Sok vegytanî könyvekbeu hîhásnak iléltetik az olly e'get's')L ham-éleg, melly' savakkal pezseg, minthogy ekkor szénsav
tarlalrnn. Saìét tapasztalatomnállfogva merem állitani: hogy Szénsavtól'egészen tisztát, _ kivévéu heveny állapolában;
vagy ha iégnélküli edényben tartatik, ~- nem könnyen „talál hatni , mivel azt, iránta viseltetö nagy vonzalmánál iogva, 1111 egyehünnen nem, az edényébe rekesztett légböl is von ma
. gahoz. Innen what any ¿gera hamé1eg, mèuy savakkal kevé,
lé _ nem moudom nagyonJ _ pezseg: hasznaivehetlenuek nem tekinlhetjk azonnal.
233. §'. Szénsavas kam-¿ley (carhonas kali; KOCOQ).
A ham-éleg, az ásványok körehen honos, minthogy töhhféle ásványok alkatrészeit teszi. Mindazáltal ed-...
digelé nem sikerült azt azokhól elöállitani, s e tekin tetben a növényországra vagyunkV szorúlva. A nö vény tenyészetéhez s növéséhez a ham éleg egy lé nyeges szíikség. Ugyanis: a növények, a gyökereik nél levö l1améleges ásványrészeket, a szénsav es viz eszközléseik által felveszik, s a tengészet folyama alle
t
I
184
tal másféle összeköttetések képeztetnek belóle. Ha ММ! а növények megégettetnek: ham-élegettartó ha mut hagynak vissza, mellyben a haméleg részint szén savval, részint kén-, só-, vil- és kovasavakkal van' vegyülésben. Ez utóbbiakltöbbnyire. már mint ollya nok vannak az élö növényben is jelen,¿ szénsavasham éleg ellenben csak a megégés által képeztetik, mint hogy azon növényavak, mellyekkel a _ham-éleg, az élö növényben vegyülvék, a megégés által szénsavvá változnak. Az illy: hamúból készült szénsavas ham-élag nek neveztetik.
Tiszta szénsavas haméleg> kôzönségesen az árubeli hamuzsírból készittetik: mirenézve az, egyen
I6 mérlegü hideg lepárolt vizzel leöntetik , s 24-30
Ióraikig gyakori felkeverés közt olvadni hagyatik; ak»
kor az olvadék vásznan á`tsz1'iretik, s ülepedni félreté
так. Miután a folyadék megtisztult volna: szívócsó által leszivatik, avagy ñgyelettel letöltetik, tiszta vas edényben jegedzéspontig Yelpároltatik, s jegedzés vé gett félretétetik. A támadt jegeczekrölletöltött folya dék elvégre, ugyancsak vasedényben, vaslapasszal folyvásti kavarás közt szárazig elpároltatik, s a nyert
só azonnal üvegekbe гадать, I '
A szénsavas ham-éleg ekénti tisztítása azon ala púl: hogya közönséges hamuzsirban jelen lenni szo-4 kott kénsavas és halvacsos, vagy másféle sók tökél-.
letesen kijegiltessenek. Ezért vetetik felolvasztásához hasonló mérlegü viz, hogy általa a vizben nehezebben olvadó idegen részek már akkor is visszamaradjanak;
lnellyek pedig felolvadtak volna, jegedzés által kije
gedzhessenek. _
Borköbâl készült szénsavas haméleg', (carbonas ka li e (штата) pedig nyers borkönek vastégelybeni ége- . tése által késziil. Az áltsla szármozandó tömeg lepá
185
\`