неё; mészenyböl, és kénböl állván, részletes viz bon-’
Ив! okoz; ugyanis; a viz élenye a mészennyel: mész éleget; könenye a kénuel: kön-kénsavat; a két képült termény együtt: Ilcö`n-lse'ns¢was més:e’leget képeznek.
Ez felolvadva s az uj ада; horsavra való töltés (Ш?!
elbontatlk: a borsav a mész-éleggel vegyül s mint borsavas mész-¿leg vizben való olvadhatlansága végett leülepszik; a szabadon maradt kön~ke'nsav рейд а viztöl felvétetik.
A második adag borsav avégre adatik hozzá, hogy ha valamelly ólomtarlalmu folyadék - mintllogy az olomra leg érzékenyebb és Abízonyosalll) kémszer '- egyszersmint vaslar
сайт: is lenni , a vas le ne csapattathassék , hanem felolvadvn tartanék. Mlmhogy ринг e де!“ lxémnerûńk huzamoab ldeig
.
38
való «мы мы köunyen elveszlì erejét: czélszerů azi, usm egészen kénz, azaz második adag borsava nélkül tartani, в azl csak маме; alkalmával hozzáadni.
Vegytulajdonai. A k ö n ~ k é n s a V a s nedv sz-ínte°
1en,tíszta,tulajdonzápszagu folyadékot képez.Lég hoz- . zá járultával elbontatik: ennek élenye, ama könenyével еще! alkat; a kén pedìg kiválik. Elbontatìk ezen kìvül minden élenydús anyagokkal való erülésben jöves által:
ínnét van, hogy legtöbb élennyel vegyíilt fémekre hatha tos kémszerül szolgál, mellyeknek alapfémökkel, a kön kénsav kéne, mint fém-kéneg már bizonyos meghatá
rozott szinben válik le; mellette könenye -az alapfém élenyével уже! alkat.
A mult évben általam szerkezett. „G_1`/0'gy:zeri¢me‘°' /czfmü munkában elô van adva„ melly fémet minö színbeu ‘линзы 1е olvadékából. Benne ugyan némely müszavak máskép vannnk mint jelen muukámban, Oka: mivel még akkor nem fogtunk a můszavak alapitásához; egyébiránt miulhogy tôbbnyire latin nevök is mellé iktalvák, nem nehéz a’ megértés.
`54. Pürdäbç ММ kò'n-kénsavas nedv. (Liquor hydrothionicus pro halneo.) A mesterkélt kénes fürdök a természetiek távollétében következökép készůlnek:
1 obon lnész-kéneg; 1 nehezék borsav; és 4 font kút víz valamely erös s jól ‘hedugott üvegben negyed óráig rázatinak; aztán mintegy 12 órákig ülepedés végett félretétetik. A letöltött kön-kénsavtartalmu fo lyadék azonnalV a már kész fürdöbe töltetik.
-12 font illynemů folyadék, megfelel 800 font vizböl
álló fürdönek. ‘
55. §. Lecsapott kén. (Sulfur praecipitatum). Ezt némely vegykémek kénvízegynek (Hydras sulfurís);
mások csekély rész vízzçl elegyńlt fìnomul eloszlolt kénnek állítják lenni. Készitésmóda az auszlriaîgyógy
szeriár szerint következö: .5 font szénsavas ham
\ 39 élegböl,I annyi eleven mészélegb6lelegend6 mennyí
ségü vízzel égetö ham-éleglńg készittetik; mellyben , minekutánna leülepedett, s vásznau átszüretett vol ua, lfont {Езда kén olvasztatik fel fözés közben. Az átszivárogtatott olvadéklloz addig töltetik feleresztett kénsav, ,mig csak általa csapadék támad; elvégre a folyadéktól sziváron elkülönzött váladék, kiédezés ulán
megszáríttatik.
Vegymagy: Égetö haméleg‘lúg a szénsavas ham élegnek mész-éleggel vízbeni felolvasztása által készíil: а szénsav а mész-éleggel: gg/pssze' (kénsavas mész-éleg) “едут. ez olvadatlanul leülepszik: a tîsz`
ta haméleg а vízben felolvadva marad. Ebben a kén mint kén nem olvad, minekelötte ham-éleggel ve gyülne, mi ‘еду «rész víznek bomlása által eszközöl
‚ tetik: a ‘Аз élenye egy rész -kénnel kénecssavat; Vkö nenye más rész kénnel: kön-kénsavat képeznek. E két képült savak a ham éleggel vegyülve! kénecs, és kön-kénsaoas ham-éleget állitnak eló, melly sók a fo-V lyadékban fölolvadvák. Ha ezen olvadékhoz mzir most kénsav adatik: az hatalmasan magához ragadjaI az egész rész ham-éleget; az általa szaibaddá lett ke'necs
ваш kénné és alkénecssavvá, a lcönke’nsav pedig kénné és kömkéngözzé bomlik. Ez utóbbi részint вина", részint az épen említett alkénecssavhoz `csattlakozván,
még tovább bomlanakz az alkéuecssavélenye , aköri kéngöz könenyével: vízet alkat; melletle inixndlietkjök ‚1 másik alkatrésze, t. i. a kémlcválik; S а már imént levált ként szaporílja’.
Vegytulajd. Sárgás fehér színü, szagtalan s iztelen Íinom port képez. Vízben nem olvad. A tisztí tott kéntöl Енот eloszlása és csekély kölbkéngöz sza ga által _ mi a kiédezés által tökélletlesen el nem llá
40
ritható. (Rose). »- hüiönbôzik; egyébiránt mind ter mészeti, mind vegytulajdonaik tekintetéböl meg~>
egyezuek.
Vilany. ’
56. Vihmy a könnyen fclyó, és elilló nem fém
clemck közé tartozik. Éleny nélkül а természetben,
— az ember agyát kivéve —- nem találtatik; ellen hen élennyel vegyült áliapotban gyakran, különféle . ásványokkal u. nl. mésszel„vassal. ólommal, és réz~
zel összeköltetéshen. Találtatìk ezekenkivůl a hugy
ban , az evmllös állatok, és madarak csontaikban .1/8 r.
szénsavas mészéleggel vegyülve; végiil többnemů növênyekben. Honnét kitetszik hogy a természet mind három országáhan elö fordul.
57. Můtermileg következô módon készül:
3fonti`ehér1'éégetelt és porrá tört emlös állatok, csontai ‚ 116 vagy faedényben`6font kútvizzel elegyittelnek,meIly bez folyvásiikavarás közben 2font tömény kénsav ada- ` tik, erre iaz egész 24 órákig gyakortai felkeverés kö zôtt állani hagyatik. Az említett idö mnltával a folya 'dék leszürelik,amaradék fasajtóban kínyomalik, a
xnaradékra ismét viz töltetik, s mintelöbb ujonta kisaj-`
toltatik; a nyert folyadék ринг az elôbbeuihez szůre
tik. Ezen összegyüjtött folyadék kó vagy ólom-edény ben mézsürüségig elpároltatik, s иду átszürve, annyi szénporral kevertetik, hogy az egész pépsürüségii legyen. Ezen pép', réziisthenfokonkinlcröshitetttüzön kiszáríttatik; а kiszárított tömeg azonnal porrá súrolVël~V еду Pelletierféle szedôvel, ez vízzel 01161011,
`.
М .16-görvegból fehér izzásig еще" hönél addig párolta lik le, mig semmí sz.e'n-és vz‘lkänecsgó’zök` (Gas hyd rogeni carbonati, et phosphorati) -nem mennek többé
át. А szedôben- nyert t~iszt_átal~an vilany forró vizben -folyóvá “Мёд, kecske ‘аду íízbörön átnyomatik; .
végre mint mär tiszta vilany ugyancsak forró vizbôl üveg-csövekbe felszivatik, mellyekböl kihülte után
«kiszedetik,`s iìveg vagy bádog.edénybcn viz alatt tartal;ik_
Vegymagy.l Az égetett csont: aljas vìlsavas mész e'leg'," csekély rész szénsavas mész-¿legge-I. Ehez kénsav ndattván, az nagy rész mészéleggel:ke'nsavas mész élegge' vegyül, s Yolvadatlan leválík; mellette а vîlsav szahaddá lesz, melly ‘а més zéleg többi részével : vil
savaslmész-éleget alkat, s a víztöl fölvétetik; а szén sav pedig a hö által elüzetik. A le vált Igypsztöl szíìrés ' által elk1"1lönzötl.`vilsavas mész-éleg olvadék szénnel keverve nagyobb hönek kitetettvén: а vilsav nagyobb része, иду а jelenlévö viz is elbontatik, mindkettöjök
élenye a szén szénenyével: szénsavat képez; {ъ által a vilany szabaddá válik s lepárol. А viz kö nenye pedig еду rész szénennyel, és csèkély rész
vilannyal: széiz-vílká:1zecsg`özt képeznek, melly lég gel érůletbe jövén, világit, s a lepárló vilanyt k1'séri_
De mivel a vilany, еду rész szénenyt is ragad maga val, szükséges attól kecske börön átszůrés által
megtisztitani. ‘
Vegytulajd. А vila ny: fehér vagy sárgás,áltetsz6.
szivós, viaszképü rudakbanjö elö; magában szagta~
lan, de léggel jövén éríntcttbe: foghagyma мадам világitó füstöket ereget, mi által vilacssavváélenyitte tik, annak дым“ végett szükséges viz alatt tarlani.
Borlangban, égényben, illó és kövér olajokbanvíz fiìrdôbeni hevl.té_`s Кбит! olvad. Legjobb olvaszló
I
I42
szere mindazállal a kénlang (Alcohol sulfuris). Szabad légen dörzsölés által, vagy melegben meggyúl, s vilacssavvá ég: ha ezen égése üveg-harang alatt tör так, s a fellengůlt száraz sav összegyüjtve lepá
rolt vízzel addig higittatik, mig 1,050 fajsulyu leend:
vílsav állítathatik elö. - Ez színielen, kellelnes sa -vanyu izu folyadékot képez.
\ Folany.
58. §. Folany, mészennyel vegyülve mint Года?‘
löncz (Spathum Fluoris) gyakran , ritkábban jö `vassal, czerennyel, timannyal, kesrennyel, és szikennyel a természetben elö. Magán-állapotban (isolirt) nem állí
tathatik elö. A folany еду а sótképzó' testek közôl.
(Nézd`a 33.§ toldalékában). Élennyel való vegye nem ismertetik. Köneilnyelzluìn-folsavat (Acid. hydrofluori cum) képez.vVegyül kénnel, és vilannyal is;I ve'gyei nem můtermiek.
„Folany“ nevéta bányászoklól használtattni „окон „fluu“~
túl nyerte.
\
В ó 1‘ а п у.
59. §. Böven van a bórsavban mint gyökalj jelen, mellyböl hamannyali elegyités , vascsöheni izzás, sósavbani kifözés, végül borlélbeni ki mosás és megszárilás által hozaiik elö. - Setét olaj színü, Ir`1e1'ô, eldörzsölhetö, szin sszagnélkůli, átláthatllan anyag. Légen hevitve veres lobbal bór
43 fsavvá ég. Légkirekesztésével a legmagasb foku .hô Jben sem önthetö hanem annyira tömül, hogy a tö ‚
mény kénsavban leülepszik.
„'Bo'rany“ nevél latin 'nevélöl nyerte.
‚ я
I ь
Kovany.
60. Az éleny utánleggyakoribb alkatrésze hegye
inknek. Találtatik csekély mennyiséggel az életmüves ` egyeteniben is; mindazállal magán állapotu kovanyI nem rég lett ismeretes. _ Ifészül: kova-könek szén
savas ham-éleggeli megöntése, és sósavbani felolvasztása által; a maradéknak vízzel való kimo sása, szárazigY elpárolása, és végül égetése `által.
Sziìrkebarna poralaku test, berzvezetöiil nem
-szolgál. A vele érülésben levö testeket feketére szine síti. Nagy 'rokonsággal viseltetik az élenyhez, mel lyel kovasavat (Kieselsäure. Acid. silicio.) képez; ez
pedig 'ham-éleggel, vagy szikéleggel való öntés ál ь tal ìiveget.
`Nevél: a kovakötöl, Ymellyben bôven кот}; ‚ nyerte.