Vállalatok automatizált tervezése

Munkám során, mind a tudományos, mind a gyakorlati alkalmazást tekintve törvény-szerűen merült fel a vállalati döntésmegalapozás és tervezés automatizálásának szükségessége. A komplex vállalati tervezés gyakorlati alkalmazása iránti igények mindinkább növekedtek, s végül ezek nagy munkaigénje miatt nehézségekbe üt-között a megrendelések teljesítése, tehát ki kellett dolgozni egy olyan rendszert, amely viszonylag kevés munkával, de megfelelő szakértelemmel, rövid idő alatt lehetővé teszi komplex vállalati tervek elkészítését.

Ma már elképzelni is nehéz egy mezőgazdasági vállalat komplex tervének az el-eikészítését az akkori primitív módszerrel.

A helyzetfelmérő tanulmány, az adott vállalat adatai alapján részletes elemzést tar-talmazott, majd a koncepció terv megfogalmazta a lehetőségeket az adott vállalat termelési tervét tekintve. Ezt követően a sokféle növénytermesztési, állattenyésztési, melléküzemági, stb. technológiák, valamint a forrásváltozók adatainak a kidolgo-zása. Igen munkaigényes volt az adatbázis kidolgozás és megfelelő rendszerbe fog-lalása. Ami pedig ezután következett, a matematikai modell kézi megszerkesztése kockás papíron, majd adatrögzítőre történő felvitele, s a modell számítógépen törté-nő megoldása, s a modell adatainak, vagy feltételrendszerének a többszöri módosí-tása és újra történő megoldása, majd az elfogadott döntési változatra a tervmérlegek és a tervtáblázatok elkészítése igen hosszadalmas, sok munkát igényelt. Maga a gép-írói munka is igen hosszadalmas volt. Először ugyanis mindent kézzel, ceruzával kel-lett elvégezni, majd ezt a gépíróval legépeltetni. Bizonyos segítséget jelentett már az is, hogy a rendszerhez szükséges sok táblázatot sokszorosítottam, tehát csak be kellett írni az adatokat. Csakhogy sok táblázat, sok adat, s természetesen a tervet a vállalatnak legalább két példányban kellett leadni.

A helyzet tarthatatlan volt, ami mindenképpen szükségessé tette, a rég dédelgetett álmom, a tervezés automatizálásának a megvalósítását. Erről és más kérdésekről részletesebben, a Mezőgazdasági vállalatok automatizált tervezése c , az interneten (MEK-ben) is megtalálható könyvemben számolok be⁵.

Részletesen kidolgoztam a mezőgazdasági vállalatok tervezésének automatizálási rendszerét, s amikor sikerült az R-IO számítógépet megszerezni, s programozókat felvenni, akkor ennek alapján irányításommal elkészült a rendszer számítógépes programja, aminek a CADMAS nevet adtuk. (Computer-Based Agricultural Decision Making and Analysing System, magyarul Mezőgazdasági Vállalatok Automatizált Tervezési Rendszere).

A tervezés automatizálásának a kidolgozása során abból indultam ki, hogy a terve-zéshez szükséges, országosan használható adatok adattárakban tárolhatók. Ezeket a

92

helyi, vállalati adattáraktól való megkülönböztetés céljából törzsadattáraknak nevez-tem. Ilyen adattárak voltak a növénytermesztési ágazatok, a munkaműveletek, a gépek és eszközök, a teljesítmény- és formulák, az anyagféleségek, a takarmány bei-tartalmi értékek, a mezőgazdasági termék árak, az állattenyésztési ágazatok, az álla-tok táplálóanyag szükségletének az adattára. Ezek az adaálla-tok természetesen bár-mikor bővíthetők, törölhetők, módosíthatók, azaz a helyi viszonyokra adaptálhatók, s felhasználhatók, stb. voltak. Nagymértékben megkönnyítette a tervezést már az is, hogy nem kellett ezeket az adatokat különböző helyekről kikeresgélni és a tábláza-tokba előbb ceruzával beírni, majd írógéppel mindezt lemásolni. Végezze el ezt a számítógép, gondoltam, s sikerült is megvalósítani.

Inputként meg kellett adni a vállalati általános információkat, azaz a különböző vál-lalati általános adatokat, (Vállalat, neve, székhelye, tervezés éve, stb.), az ágazatok számával és méretével kapcsolatos adatokat, a ledolgozható munkanapokra vonat-kozó adatokat, stb. Ezek ugyan nem jelentenek nagy adatmennyiséget, de ha meg-gondoljuk, hogy ezt a néhány fogalmi- és számadatot hány táblázatra kellett minden esetben előbb ceruzával, majd írógéppel beírni? Ez már jelentős mennyiségű munkát és Időt igényelt.

Végül meg kellett adni az éppen megtervezni kívánt tevékenységre, ágazatra vonat-kozó, úgynevezett ágazati információkat. Például a növénytermesztési ágazatok ese-tében az ágazat kódszámát, fő, mellék és ikertermék, vagy köztestermék átlaghoza-mát és felhasználási arányait (vetőmag, áru, takarmány, stb.). Meg kellett adni továb-bi adatokat pl. anyagfelhasználásra, elvégzendő műveletekre vonatkozó adatokat, kódokat, a helyi adaptációra vonatkozó paramétereket. (Természetesen már meglévő technológiák, stb. adatait is fel lehetett használni, megfelelően módosítva azokat.) Hasonlóképpen kellett megadni az állattenyésztési ágazatokra és egyéb tevékeny-ségekre vonatkozó kódokat, illetve adatokat.

lulajdonképpen ezeknek az adatoknak a megadása jelentette az automatizált terve-zés során a munka zömét. Csakhogy ebben is lehetett egyszerűsíteni, hiszen a már egyszer, valamely vállalatra elkészített technológiát, fel lehetett használni más vál-lalatoknál is, természetesen az adatokat, illetve azok egy részét megfelelően adap-tálni kellett. Erre vonatkozólag csak egy szemléltető példát ragadok ki. Középkötött talajon egy hektár terület őszi mélyszántásának elvégzése ugyanazon géptípussal általában nem tér el a különböző vállalatoknál. Sorra vehetnénk itt ilyen szempont-ból a munkaműveletek jelentős részét.

I la például egy őszi búza technológiájának megtervezéséről volt szó, az előző vál-lalati technológiákat igen egyszerűen lehetett felhasználni. A vállalatra vonatkozó

;idatokat a számítógép a vállalati adattárból vette, a munkaműveletek lényegében

megegyeztek a két vállalatnál. Ha nem, akkor korrigálni kellett. Az adatok is mege-gyeztek nagyrészt, ha a két vállalat talajtípusa megegyezett, stb.

A technológiák tehát automatizáltan, emberi beavatkozás nélkül, illetve igen kevés emberi beavatkozással készültek.

A számítógép automatizáltan készítette el a tevékenységek technológiai leírását, a hozzátartozó naturális és értékbeli adatokat, azaz a komplex technológiai terveket, stb., valamint a megadott utasítás szerint (átlaghozamok változtatása, munkaműve-letek és azok elvégzésének módja, szállítási távolságok, stb.) képezett technológiai változatokat. Kívánságra automatizáltan készítette el az adott feltételek között lehet-séges összes technológiai változatot, a különböző lehetlehet-séges átlaghozamok, munka-műveleti megoldások, szállítási távolságok, stb. összes lehetséges kombinációival.

A növénytermesztési technológiák növényenként és azon belül változatonként ké-szültek el. Egy-egy technológiai változat tartalmazott egy fedőlapot, amely feltün-tette, hogy növénytermesztési technológiai tervről van szó, az hány hektár területre, technológiára készült, milyen növény termesztésére, s annak mely változatára, a ter-vezés évét, a gazdaság megneter-vezését, s hol, mely intézmény, vagy személy készí-tette a technológiát. Ezután táblázatba foglalva tartalmazta a fő és (ha volt, akkor) a melléktermék (pl. kalászosoknál a szalma, kukorica estében a kukoricaszár), megter-melhető termékmennyiségét, egységárát, s elérhető árbevétel, a saját termésből kép-zett vetőmag, takarmány, alom és áru mennyiséget, ezek egységárát, termelési érté-két, s összesítve tartalmazta a várható árbevételt. Természetesen a takarmány meny-nyiségből a táplálóanyag adattár alapján a számítógép pillanatok alatt tudta megál-lapítani az adott növénynél, adott mennyiség táplálóanyag tartalmát.

Részletesen tartalmazta az anyag felhasználási tervet, a felhasználandó anyagok mennyiségét, egységárát és összes költségét megadva. Részletesen leírta a munka-műveleti tervet, az elvégzendő munkaműveleteket, azok mennyiségét, a felhaszná-landó erő és munkagépet, a tervezett teljesítményt, a munka során szükséges szak-és segédmunkaerő szükségletet, a munka elvégzszak-ésének idejét (hónap szak-és dekád), valamint azt, hogy milyen műszakhosszal (napi hány órában) lehet a munkát végezni.

A munkaműveleti terv alapján a számítógép elkészített egy táblázatot,amely a szak-és a segédmunkásokra, valamint az összes erő szak-és munkagépre vonatkozólag tartal-mazta a havonta ledolgozandó műszakszükségletet, majd ezt összesítve adta meg az éves ledolgozandó műszakszükségletet. Egy újabb táblázat következett, amely-ben megtalálhattuk a szak és a segédmunkára, valamint minden erő és munkagépre a ledolgozandó éves műszaknapot, ennek bértételét (fajlagos bért), összes munka-bért, bérjárulékokat, a bér és járulék összegét, valamint a várható éves alkatrész és javítási költséget egy műszakra és eg^r évre vetítve összesen, az üzemanyagköltséget, szintén egy műszakra és egy évre összesen. Természetesen a táblázat tartalmazta

94

az adatok összesítését is, megadva a munkaerő és a gépek (tehát tulajdonképpen a munkaműveletek) éves összes költségét.

A növénytermesztési technológiák tartalmaztak akkor még egy táblázatot, a közvet-len, vagy speciális állóeszköz költséget. Ez azoknak az állóeszközöknek a költség-számítását foglalta magába (egységre vetített és összes bekerülési értéke, amortizá-ciós kulcs, amortizáamortizá-ciós költség, egységre vetített és összes állandó költség, valamint mindezeket területegységre /egy, vagy száz hektárra/ vetítve), amelyeket csak egy ágazat vesz igénybe. Például ilyen volt a cukorrépa kombájn, hiszen ezt más növénynél nem használták, csak a cukorrépánál, így teljes költségét erre az ága-zatra kell terhelni.

Valójában ez az elkülönítés csupán azért volt akkor szükséges, hogy ezzel is csök-kenthessük a matematikai modell méretét, mert az akkori számítógép kapacitás és költség ezt szükségessé tette. Ma már erre nincs szükség. (Csupán megjegyzem, ha valaki nem ezt a rendszert plagizálja, hanem valóban ért a problémához, beleesik abba a hibába, hogy követi ezt, az akkor még kényszermegoldást is? Ha valaki ezt a kényszermegoldást követi, akkor ez egy igen erős bizonyítéka a plagizálásnak!

Sajnos ez valóban meg is történt, de erről még később lesz szó.)

Végül a növénytermesztési technológia tartalmazott egy úgynevezett célfüggvény számítást. Ez kiindult a termelési értékből, majd feltüntette a belső felhasználás (Pl.

saját termesztésű vetőmag, takarmány, stb.) értékét, amit aztán levonva a termelési értékből, megkaptuk az árbevételt. Most következett a vásárolt anyagköltség, az üzemanyagköltség, az alkatrész és a javítási költség feltűntetése, s ezek összesítése, valamint a közvetlen (speciális) állóeszközköltség elszámolása. A költségeket levon-va az árbevételből, megkaptuk a bruttó jövedelem hozzájárulásnak nevezett muta-tót, majd feltüntetve a munkabérköltséget és járulékait, s ezt levonva a bruttó jöve-delem hozzájárulásból megkaptuk a nettó jövejöve-delem hozzájárulást. A költségek összesítésével ugyancsak feltüntettük a közvetlen termelési költségeket összesítve.

Mennyi szellemi munka, mennyi gépírói munka megtakarítása vált így lehetővé!

A célfüggvény számítással kapcsolatban megjegyezhetjük, hogy ezt a matematikai modell alapján konstruált logikát nem mindenki értette meg könnyen. Ez abban áll, hogy egy-egy növény technológiájának az elkészítése során csak azok a költségek tervezhetők meg, amelyek közvetlenül kapcsolhatók az adott technológiához. így például ide kapcsolhatók, s a táblázatban is megtalálhatók, az adott technológia megvalósítása során felmerülő vásárolt anyagköltségek, üzem és kenőanyagkölt-ségek, munkabérköltségek és közterheik, valamint a közvetlen (csak ennél a nö-vénynél használatos) állóeszközök költségei. Nem kapcsolhatók ide például a több növénynél használatos gépek fix költsége, amelyet, majd a modell megoldása és a komplex terv elkészítése során osztunk el a növények között, igazságosan, az adott

gépek igénybevétele alapján, de a növények a modell megoldása során ennek mér-legelésével versenyeznek egymással. Hasonló a helyzet az általános költségeknél is.

Ez a felosztás, illetve ennek kimutatása azonban, csak a termelési szerkezet ismerete alapján lehetséges, amikor egyáltalán mondhatjuk azt, hogy ezek a gépek mennyire lesznek kihasználva, hány műszakot teljesítenek, s ennek alapján mennyi költség jut CQ/ műszakra?

Mivel a technológia szintjén csak az adott növényre közvetlenül terhelhető költ-ségeket lehetett elszámolni ezért alkalmaztam a bruttó jövedelem hozzájárulás és a nettó jövedelem hozzájárulás fogalmakat. A tényleges bruttó és nettó jövedelmet csak a termelési szerkezet, s ebből adódóan a gépi munka ráfordítás és általános költség ismeretében a komplex tervtáblázatokban adtam meg.

Tekintve, hogy a növénytermesztési törzsadattárban, valamint technológiában az adatok részletesen rendelkezésre állnak, azok alkalmasak a 4.3. pontban jelzett mind a négy alapvető optimalizáló modell automatizált felépítésére, bár akkor a számítástechnikai kapacitás és a költségek miatt az automatizált modellszerkesztés számítógépes programját, csak a 2. pontban megfogalmazott, célrealisztikus mod-ellre dolgoztuk ki.

Az állattenyésztési technológiák tervezése szintén automatizáltan történt az ágaza-ti információk megadása után a törzsadattárak felhasználásával. Rendszerének a kidolgozása még bonyolultabb kérdéseket vetett fel, s a takarmánytermelést tekintve kihatott a növénytermesztési technológiák tervezésére is.

Itt is volt természetesen egy fedőlap, amely tartalmazta az állat nevét, az állatok szá-mának jellemzőjét, a gazdaság nevét székhelyét, a tervezés évét, a tervező intéz-mény megnevezését. Ezután következet CJ^/ táblázat, amely állatcsoportonként meg-adta a termék termelés és felosztás tervét (belsőfelhasználás és árutermelés), egy-ségárakat és összértéket, stb. A következő táblázat tulajdonképpen egy szokásos állományváltozási tervet tartalmazott, majd újabb táblázatokban történt meg a takar-mányszükséglet megtervezése (napi és éves szükséglet, takarmányozási állatcsopor-tonként), takarmányféleség és táplálóanyag mélységben, meghatározva azt is, hogy mennyi ebből a saját termelés és mennyi a vásárlás, stb.

Újabb táblázatok a szak és segédmunkaerő, valamint a gépi munka műszakszükség-let tervét adták, havi bontásban is. Részműszakszükség-letes táblázat tartalmazta a vásárolt anyagfel-használás tervét, beleértve a vásárolt takarmány, tápok, ásványi anyagok, gyógy-szerek, stb., azok mennyiségét, egységárát, összes költségét. Megtaláljuk itt az álló-eszköz szükséglet és költség adatait, valamint a célfüggvény számításokat. Ez utób-bi lényegében analóg a növénytermesztésnél megismertekkel.

96

Ami az egyéb (melléküzemági, ipari, kereskedelmi, stb.) tevékenységek technológiai lervét illeti, azok megoldása sem volt egyszetű, de ezek lényegében a növényter-mesztési tervezés sémáját követik, hiszen itt i?van árbevétel, képződhet mellékter-mék, el kell végezni munkaműveleteket, felmtrülnek anyagköltségek, munkabér és járulékai, stb. stb. Ezzel most nem foglalkozorrirészletesen, csupán bizonyítékképen említem meg, hogy az automatizált tervezés t^{cm CS}ak a mezőgazdasági tevékeny-ségek, illetve mezőgazdasági vállalatok esetébtn alkalmazható, hanem általában is.

A matematikai modell automatizált elkészítést rendszerének a kidolgozása volt a következő feladat.

A technológiai terveket és azok változatait a tjrzsadattárak, a vállalati és az ágaza-ti információk alapján a számítógép automaágaza-titáltan készítette el, majd ugyancsak automatizáltan készítette el a vállalat komplex natematikai modelljét is. Nem kellett már kockáspapírtekercs és ceruza.

A modellt természetesen ki lehetett íratni, ehetett módosítani, s meg lehetett határozni, hogy azt milyen célfüggvénnyel, ^(agy célfüggvényekkel oldja meg a számítógép.

A modell megoldása után, a feltételrendszer, % adatok és a célfüggvény módosítá-saival variánsszámításokat lehetett végezni, mitdaddig, amíg olyan változathoz nem jutottunk, amelynek a megvalósítása mellett dötöttünk. A rendszernek mindezt biz-tosítani kellett. A variáhsszámítások termesztésen alkalmasak voltak különböző helyzetek szimulációjára, s tudományos vizsgáitok elvégzésére is.

Aztán következet a komplex terv elkészítése tndszerének a kidolgozása. Ez igen sokrétű feladat volt.

A döntésünket betápláltuk a számítógépbe, s; számítógép automatizáltan állította össze a vállalat komplex tervét.

Ennek során részletesen megkaptuk a növénytímesztés szerkezeti tervét, az alkal-mazandó technológiai változatok szerint (vetéterület, termésátlag, össztermés), az állattenyésztés tervét (állatcsoportonkénti daniszárnot), a takarmány termelés és a takarmány felhasználás részletes tervét, tápláksnyag és takarmányféleségek szerint, saját és vásárolt takarmányra megbontva, résjetezve a takarmányvásárlás tervét, valamint állatcsoportonkénti felhasználást.

További táblázatok tartalmazták ágazati bontjban a növénytermesztésben és az állattenyésztésben felhasználandó szak- és seédmunka, valamint gépszükségletet munkaerő-csoportonként és gépenként havi tintásban és évre összesen, s ezt a szemléltetés kedvéért a számítógép hisztogrannal is ábrázolta, amelyből jól látható

volt, hogy az adott munkaerő és gép melyik hónapban, hol, milyen mértékben lesz igénybe véve, mikor, milyen mértékű munkacsúcsokkal kell számolni. ; Külön táblázat tartalmazta részletesen az állattenyésztés állóeszköz felhasználását és költségét, a növénytermesztésben a műtrágya felhasználást féleségenként és növé-nyenként, a vásárolt anyag felhasználási tervet ágazati bontásban, a növényter-mesztés termékfelosztási tervét, az állattenyésztés termékfelosztási tervét, és rész-letes árutermelési tervét, végül részrész-letes gazdaságossági számításként részrész-letes kimutatás készült a termelési érték, költség és jövedelemszámításokról.

Részletes táblázatok tartalmazták a nem mezőgazdasági, az ipari, a kereskedelmi, stb. tevékenységek tervét is, sőt például a háztáji állatállomány számára takarmány-biztosítás és házhozszállítás tervét is, stb.

Mindezeket a számításokat, s a táblázatok elkészítését a számítógép automatizáltan végezte.

Ilyen modellek, ilyen részletes rendszer és ilyen automatizáltság azelőtt soha nem volt! (Tudomásom szerint, azóta sincs, s kérdés, hogy lesz-e valaha?). Ezekben a kérdésekben tehát mindenképpen elsőbbségem van, még akkor is, ha valaki, vagy va-lakik ezt megpróbálják elhallgatni, s egy-egy részt kiragadva, megkísérelnek hason-ló, de csak részrendszert alkotni, az általam kidolgozott rendszer elhallgatásával, s másolásával. Hogy aztán az általuk készített rendszer esetleg csak gyenge utánzata az általam kidolgozottnak, kit zavar az, ha azzal jelentős pénzt lehet nyerni^{1 4}'^{l 6}-^{l 7}?