Ú|abb komplex tervezési megoldások

A rendszerváltás következtében a mezőgazdaságban, (és más területeken), az ismert helyzet és problémák miatt, nem volt igény a tervezésre, az általam kidolgozott automatizált számítógépes tervezési rendszer alkalmazása pedig nyugdíjba vonulá-som után lehetetlené vált.

Magam is mással voltam elfoglalva, s nem is láttam értelmét annak, hogy a mezőgaz-dasági vállalati tervezés kérdéseivel foglalkozzam. i A mezőgazdasági nagyüzemek nagyobbrészt feloszlottak, s helyettük kisebb, néhány hektáros, vagy 100-300 hektáros magángazdaságok jöttek létre, amelyek csak 3-4 jól gépesíthető, munkaerő foglalkoztatását alig igénylő növény termesztésére ren-dezkedtek be. Ilyen gazdaságoknak pedig nem volt szükségük, az automatizált komp-lex tervezési rendszerre, amejy mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés és az állattartás, mind pedig az egyéb (ipari, kereskedelmi, stb.) tevékenységek egymás-sal összefüggő komplex tervének az elkészítését biztosította.

98

Az ilyen gazdaságoknak a jelenlegi helyzetben, (illetve az akkori helyzetben) elegen-dő, ha csupán az általuk termelt növények termesztési technológiáját tervezik meg.

Matematikai optimalizálásra sem volt igényük, (ehhez szakértelmük és számító-gépük, illetve szoftverük sem volt), hiszen a földterület, amelyen gazdálkodtak, álta-lában több kisebb, néhány hektáros táblából állt, s optimalizálás nélkül kívánták eldönteni, hogy a 3-4 növényt melyik táblákon termeljék meg.

Az viszont véleményem szerint érdekelhetné a gazdaságokat, hogy az adott táblára célszerű termesztési technológiát tervezzenek meg, azaz az általuk lehetségesnek tartott termesztési technológiákat kidolgozva és összehasonlítva a legkedvezőbbet válasszák ki megvalósításra. Mennyi költség megtakarítható volna? Mennyivel több árbevétel és jövedelem volna elérhető?

Természetesen ez a gyakorlatban csakis akkor valósulhat meg, ha a lehetséges tech-nológiai változatok kidolgozása gyorsan és kevés munkával megvalósítható.

Másrészt, bármilyen módon is tervezünk, az élet szükségessé teheti, hogy a végre-hajtás eltérjen a tervtől. Különösen igaz ez a mezőgazdaságban, ahol az időjárás alakulása következtében, mind a termésátlagok, mind a munkaműveletek idő-belisége és elérhető teljesítménye, mind az anyagfelhasználás, stb. eltérhetnek a gyakorlati megvalósítás során a tervezettől. Igény lehet tehát a permanens tervezésre, hogy a tervet az állandóan változó körülményekhez igazítsuk, át-dolgozzuk.

A fentiekből indultam ki akkor, amikor az Excel táblázatszerkesztő program segít-ségével egy igen egyszerűen alkalmazható rendszert dolgoztam ki, amely éppen azt leszi lehetővé, hogy bármely növény termesztésének a technológiáját, adott táblára gyorsan kevés munkával tervezzük meg, azt bármikor más táblára és más növény ter-mesztésére adaptálhassuk, az időben változó körülményekhez állandóan hozzáiga-zítsuk, (tehát permanens tervezést valósítsunk meg). Ez a rendszer lehetővé teszi természetesen az optimalizálást is, de az már jelentősebb beavatkozást és ismeretet kíván*- 9.

Az először megvalósított Excel táblázatszerkesztőre kidolgozott rendszereim fogya-tékossága volt, hogy nem kezelték a táblákra történő kivonulás, valamint a munka, vagy a nap bevégzése után a telephelyre való bevonulás idő és energia igényét, vala-mint a termény beszállításának, illetve az átadás helyére történő szállításnak a munka ós energia igényét. E fogyatékosság kiküszöbölése érdekében dolgoztam ki azt a rendszert, amely már ezt a problémát is megoldja'³.

l.z a rendszer nem tudott a gyakorlatban széles körben elterjedni, bár erre alkalmas lenne, mivel nem volt, aki elterjessze, nekem pedig nem volt és nincs, sem anyagi, sem fizikai erőm az elterjesztésére.

De ezek az egyszerű rendszerek alkalmasnak mutatkoztak arra is, (mint a hivatko-zott publikációkból kitűnik), hogy a technológiai változatok képzésével, szimulá-ciójával, elméleti tételeket, törvényszerűségeket is megfogalmazzunk. Mint erre pél-dát is adtam, ezzel a modellel jól lehetett vizsgálni azt, hogy különböző tényezők változása, illetve változtatása hogyan hat a pénzügyi mutatókra. így például vizsgál-ni lehetett:

A termőterület nagysága változásának a hatását a pénzügyi mutatók alakulására Í A főtermék fajlagos hozama változásának és a pénzügyi mutatóknak a kapcsolatát ] A táblatávolságok hatását a pénzügyi mutatókra | A piaci, átvevőhejyek távolságának hatását a pénzügyi mutatókra ' Az anyagfelhasználás és természetesen az anyagár változásának a hatását a pénz-ügyi mutatókra ' A megtermelt termékek árának változását és annak hatását a pénzügyi mutatókra Az előbbi tényezők együttes változásának hatását a pénzügyi mutatókra

S mi sem természetesebb, minthogy e tényezők (és más tényezők) változásának a hatását nem csak a pénzügyi mutatókra, de a termesztéstechnológia egész struk-túrájának alakulására is vizsgálni lehetett. Másrészt mindezeket a kapcsolatokat és összefüggéseket grafikus ábrákkal lehetet szemléletsebbé tenni. í1

Nem lehet érdektelen például a gazda számára az, hogy ha valamely növényt az egyik, vagy a másik táblán, ilyen, vagy olyan technológiával termeszti, akkor nagyon is különböző lehet a termelési költség és a költség szerkezete, s nagyon is különbö-ző lehet az elérhető jövedelem. E tekintetben a mekülönbö-zőgazdasági vállalatoknál a jövedelmezőség javítására, még jelentős tartalékok vannak.

Már ezek a modellvizsgálatok elvezettek az eMezőgazdaság koncepciójának a meg-fogalmazásához, amelynek megvalósítása sok segítséget adhatna a magyar mezőgaz-daságnak, de nemzetközileg is alkalmazható volna. Egy ilyen, illetve ma már ennél tágabb rendszer koncepciótervét is kidolgoztam, amit számítógépemen tárolok, számítógépes programjának elkészítésére lenne szükség.

Ugyancsak már ezeknek az egyszerű rendszereknek a kidolgozása során felvetek több elméleti megállapítást és törvényszerűséget, valamint gazdaságpolitikai kérdéseket.

Matematikai modellezési szempontból is új területre tévedtem a „Miért problémás és lehet-e ismét sikeres a magyar mezőgazdaság" c. könyvemben. Ebben tulajdon-képpen történelmileg, az általam matematikai modellezéssel megállapított objektív

100

törvényszerűségek alapján tekintem át a mezőgazdaságban végbement változásokat a II. világháború előtti hejyzettől kezdve napjainkig, s 20 tételt fogalmazok meg és statisztikai adatok alapján vizsgálom a végbement fojyamatokat. Esetenként szá-momra is meglepő volt, hogy a mezőgazdaságban ténylegesen végbement változá-sok milyen egyértelműen igazolják az általam, matematikai vizsgálatok alapján (eset-leg már sok évvel ezelőtt) megfogalmazott objektív törvényszerűségek érvényre jutását".