1. A VÁLLALATOK KÖRNYEZETVÉDELMI FELEL Ő SSÉGE
1.1. A VÁLLALAT ÉRINTETTJEI
"Stakeholder, azaz érintett, egy adott problémahelyzetben minden egyén, csoport, szervezet, intézmény, stb. amely akár érdek, akár érték vagy valamiféle részvételi alapon az adott problémában érintve van."2
Ábra 1: A vállalat érintettjei
Alkalmazottakon a vállalat dolgozóit értjük.
A vállalat beszállítói a vállalattal szerződéses viszonyban levő azon vállalkozások, amelyek megrendelőjeként szerepel az adott vállalat.
2 Kerekes-Kindler: Vállalati környezetmenedzsment, AULA, 1997, 53.oldal
Hatótényezők
VÁLLALAT Fogyasztók, vásárlók Hatóságok
Alkalmazottak
Közvélemény
Beszállítók Befektet ő k
UNEP/ICC/FIDIC KMR Oktatócsomag 1-2.
A hatóságok közé tartoznak a környezetvédelmi felügyelőségek, a környezetvédelmi minisztérium, az ÁNTSZ , Műemlékvédelmi Felügyelőség és minden más olyan hatóság, amelynek beleszólása lehet környezetvédelmi ügyekbe, pl. szakhatóságként a környezeti hatásvizsgálat folyamatában.
A fogyasztók és vásárlók közé tartoznak a kisfogyasztók, de a vállalat vállalati megrendelői is. Ez a kör nem szorítkozik a hazai vásárlókra, az exporttevékenységet folytató vállalatok számára fontos szereplőként jelennek meg a külföldi fogyasztók és vállalatok igényei is. Pl. az Európai Unió piacára exportáló vállalatok termékeinek nem elég megfelelniük a hazai környezetvédelmi szabványoknak, hanem az EU szabványokkal is összhangban kell lenniük.
A befektetők közé tartoznak a részvényesek, üzletrésztulajdonosok, bankok, akik befektetési döntéseiknél figyelembe veszik az adott vállalat üzleti kockázatait.
Minthogy a rossz környezeti teljesítmény jelentős bírságokat, kártérítési kötelezettséget, szélsőséges esetben az üzem tevékenységének felfüggesztését vonhatja maga után, ezért a befektetők is érdeklődnek a vállalat környezetvédelmi teljesítménye után.
Érdekalapon érintett mindenki, akinek anyagi jólétét érinti a vállalat környezeti teljesítményének minősége. Ide tartoznak pl. a részvényesek, akik számára a rossz környezeti teljesítmény a környezetvédelmi balesetek nagyobb kockázatát, a potenciális belesetek pedig esetlegesen nagyobb pénzkiadást jelenthetnek.
Értékalapon érintettek a környezetvédők, akik számára fontos kérdés a környezet megóvása. Részvételi alapon érintettek pl. az ÁNTSZ vagy a Műemlékvédelmi Hatóság, amelyek részvételére szükség van egyes környezetvédelmi eljárásokban (lsd. környezeti hatásvizsgálat).
Anélkül, hogy tovább olvasná a jegyzetet, válaszoljon a következő kérdésekre.
1. Ön szerint melyik a legnagyobb hatást gyakoroló érintett ma Magyarországon? Mivel tudja indokolni választását?
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________
2. Ön szerint melyik a legkisebb hatást gyakoroló érintett ma Magyarországon? Mivel tudja indokolni választását?
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________
3. Fel tudna sorolni még néhány - az eddigi szövegben nem szereplő - potenciális érintettet?
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________
A következő ábra egy 1998-ban a magyar gépipari vállalatok körében végzett felmérés eredményét mutatja. Ekkor azt tudakoltuk meg, hogy a vállalatok számára melyek a legfontosabb és legnagyobb nyomást gyakorló hatótényezők és érintettek. A felmérésre 88 vállalat küldött választ, az egyes hatótényezők súlyát 0-tól 4-ig pontozták . Az alábbi ábra az egyes hatótényezők által átlagosan kapott pontértéket mutatja.
Az első helyen az Európai Unió környezetvédelmi követelményei állnak, nem sokkal a magyarországi előírások előtt. Az előbbi tényezőnek a legnagyobb a szórása: a csak hazai piacra dolgozó vállalkozásokat kevéssé, az EU piacra szakosodott cégeket nagyon közelről érintik az ottani követelmények. Az, hogy az európai előírások ilyen magas értéket kaptak, annak is betudható, hogy a gépipar különösen exportorientált ágazat.
Magas értéket kaptak még más piaci hatások is, mint pl. a célpiac környezetvédelmi elvárásai vagy a piaci pozíció megőrzéséért folytatott verseny.
Komoly szerepe van annak, hogy milyen a vállalat vezetőinek beállítottsága. Bár ez az egyetlen szubjektív hatást mérő változó a felmérésben, meg kell jegyezni, hogy a vezetés szerepe minden esetben erős korrelációt mutat a piaci tényezők hatásával.
A másik nagyon erős kényszer a magyar környezetvédelmi előírásokban rejlik és a
Kicsinek találták a baleseti kockázatokkal összefüggő tényezők szerepét, ami nyilván nem véletlen, hisz az iparágat általában nem azonosítják a komoly környezeti kockázatokkal.
Legalacsonyabbnak a környezetbarát termékek kifejlesztésében rejlő lehetőséget, a bankok, biztosítótársaságok nyomását ítélték a vállalatok: hatásuk ma még alig
Ábra 2: A gépipari vállalatokra ható nyomások
Az érintettek kezelése – más szóval stakeholder management – a következő elvárásokat fogalmazza meg a vállalatok felé:
a) A vállalatnak rendszeres kommunikációs kapcsolatban kell állnia az érintettekkel. Ennek eszközei lehetnek egy nagyobb vállalatnál pl:
• a fogyasztók rendelkezésére álló ingyenes telefonvonal,
• a lakossági bejelentésekkel foglalkozó szakember megnevezése,
• vállalati hírlevelek,
• környezetvédelmi információk közzététele a vállalat honlapján,
• éves vállalati környezetvédelmi jelentések közzététele, stb.
b) A vállalatok viták esetén közvetlenül egyezkednek az érintettekkel és megegyezésre törekszenek. Pl. ha egy vállalat új üzemet épít, amelynek környezeti hatásai miatt aggódnak a lakosok és a környezetvédők, akkor lakossági fórumokon tisztázza a vállalat érintettjeinek aggodalmai és igényeit és mindegyik fél számára elfogadható megoldás kidolgozására törekszik.
c) A vállalat foglalkozik az érintettek igényeivel, még akkor is, ha ez költséges.
d) A vállalatok az érintettek igényei által szabott külső korlátokat beépítik vállalati stratégiájukba. Pl. ha a helyi társadalom elfogadhatatlannak ítéli valamilyen védett természeti érték veszélyeztetését, s az a vállalat egyik üzemének szomszédságában található, akkor a vállalatnak célszerű már eleve stratégiájába beépíteni a természeti érték védelmét, a környezet monitoringját, még mielőtt érintettjei kényszerítenék rá. Ha a fogyasztók negatívan ítélik meg az ózonpajzsot veszélyeztető anyagok használatát, akkor a vállalatnak célszerű freonmentes termékeket kifejleszteni, stb.
e) A vállalatok előrejelzik az érintettek környezetvédelmi problémáit és a potenciális konfliktusforrásokat. Ezeket megpróbálják kezelni még mielőtt az érintettek vetnék fel. Ha a vállalat maga kezeli szennyezését még mielőtt a hatóságok vagy a környezetvédők kényszerítenék erre, akkor pozitív képet alakít magáról. Ha addig vár, amíg a beavatkozás kényszerként jelentkezik, akkor
nemcsak ezt az előnyt veszti el, hanem a róla kialakult kép igen negatívvá is válhat.
f) Igyekeznek megérteni az érintettek igényeit.
Sorolja fel a vállalat érintettjeit (külső és belső érintetteket egyaránt) és írja le, hogy a vállalat környezetvédelmi tevékenységével kapcsolatban mely kérdések iránt érdeklődnek elsősorban! Segítségül néhány példát előre beírtunk.
Érintettek A vállalat tevékenységének környezeti hatásai
A vállalat környezetvédelmi teljesítményének pénzügyi
hatásai
Bankok Van-e olyan szennyezett
terület a vállalat tulajdonában, melynek kármentesítési költségei befolyásolhatják a vállalat hitelképességét?
Alkalmazottak Veszélyes anyagok a munkahelyen
Helyi lakosok