Fekete Gézáné
Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest
Az MTA Könyvtára mintegy 2 milliós állománya, a modem és régi könyvek, az ősnyomtatványok, a folyóiratgyűjtemény, a tudóshagyatékok, a kéziratgyűjtemé-nyek, a levéltári iratanyagok, a modem gépi adatbázisok felbecsülhetetlen szel-lemi, kulturális értékét képviselnek. A több mint másfél évszázados gyarapító munka eredményeként kialakult állományt a Könyvtár nemcsak gyűjti, őrzi, ha-nem igyekszik a tudomány e gazdag tárházának értékeit kiaknázni, hazai és ha- nem-zetközi vonatkozásban egyaránt közkinccsé tenni. E sokrétű információforrás széles körű feltárása már túllép a hagyományos könyvtári feladatokon, s új, önálló színfoltként jelenik meg a könyvtári munka palettáján tudományos, alkotó munka formájában. Az MTA Könyvtár tevékenységébe így épül be a kutatómunka, s a Könyvtár mint szolgáltató intézmény eredeti feladatain túl így válik tudományos műhellyé, publikációs fórummá, s ezzel összefüggésben nem főhivatású kiadóvá.
Az MTA Könyvtár kiadói szerepében az intézmény szolgáltató és alkotó tevé-kenysége egyesül.
Az Akadémia Könyvtár kiadói tevékenysége több mint 3 évtizedes múltra tekint vissza, mely a korszerű állományfeltárási variánsok mellett publikálási lehetőséget teremtett az állományban rejlő filológiai értékek, forrásanyagok köz-zétételére, akadémiatörténeti, könyvtártörténeti, tudománytörténeti kutatások eredményeinek, a nemzeti múlt értékeinek a publikálására.
Az intézmény kiadványai különböző sorozatokban, sorozaton kívüli kötetekben és periodikus kiadványok formájában látnak napvilágot. A következőkben az MTA Könyvtára kiadói tevékenységének utóbbi tíz évét szeretném bemutatni, a teljesség igénye nélkül, sorozatonkénti, s ezen belül tematikus csoportosításban.
Sorozatok
A Könyvtár kiadásában megjelent legrégibb sorozat a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Közleményei, mely 1956-ban indult, jelenleg a 103.
kötetnél tart. Az utóbbi tíz évben 19 kötet jelent meg, tematikájuk az Akadémia, az Akadémiai Könyvtár és gyűjteményeinek története, állományfeltárás, forrás-feltárás, könyvészet, tudománytörténet köré összpontosul.
Az MTA Könyvtára feladatainak, működésének akadémiai jellege kiadói te-vékenységében is tükröződik, több monográfia foglalkozik az Akadémia és Könyvtára történetével. így a Könyvtár történetéhez ad forrásanyagot Fráter Já-nosnénak az akadémiai könyvtárosokról összeállított biográfiai gyűjteménye az
1831-1949 közötti időszakra vonatkozóan, valamint a sorozat egy további köte-teként az MTA Könyvtári Bizottság 1866-1949 közötti működésével kapcsolatos iratanyagot felölelő összeállítás. „Tudományok és művészségek szeretete ..." cím-mel jelentek meg Rózsa György írásai az MTA Könyvtáráról. A gyűjteményes kötet az Akadémiai Könyvtár történetével, különös tekintettel az utóbbi évtizedek eseményeivel, a korszerű, szolgáltatás központú intézménnyé válás problémáival, eredményeivel, terveivel, az új feladatokra való felkészülésével foglalkozik. Az 1988. évi könyvtáravatás alkalmából jelent meg a „Telekiek alapítványa. Az Akadémiai Könyvtár az alapítástól az önálló könyvtárépületig 1826-1988" című kötet, mely az esemény kapcsán az MTA Könyvár történetéről, tevékenységéről a szakfolyóiratokban megjelent cikkeket fogta össze. A gyűjteményes kötet füg-gelékként tartalmazza az Akadémiai Könyvtár bibliográfiáját 1826-tól 1988-ig és az intézmény kiadásában megjelent kiadványokat 1950-től a kötet 1988. évi meg-jelenéséig.
A sorozat darabjai között szép számmal kaptak helyet olyan kötetek, melyek az Akadémia történetének egy-egy fejezetét tárgyalják. Szántó György Tibor ta-nulmánya a dualizmuskori illetve az 1945 utáni akadémiai könyv- és folyóiratki-adás sajátosságait tette vizsgálat tárgyává. Ugyancsak az Akadémia kiadói tevé-kenységével foglalkozik M. Kondor Viktória, amikor m u n k á j á b a n a Hornyánszky-nyomdának az Akadémiával való kapcsolatát, a cégnek az akadé-miai könyv- és folyóiratkiadásban és a könyvteljesztésben betöltött szerepét elem-zi. Az Akadémia jutalmazási rendszerére, az 1831-1858 között alapított akadémiai jutalmakra, pályázatokra nyújt betekintést Fekete Gézáné adat- és forrásfeltáró kötete, mely a jutalmak történetét, a jutalmazott műveket, az ezekre vonatkozó, nagyrészt kiadatlan bírálati anyagokat tárta fel nyomtatott és kéziratos források alapján.
Könyvészeti, kultúrtörténeti kézikönyv a „Bibliotheca hungarica" című, a Csa-podi házaspár 3 kötetesre tervezett opusza, melynek a már megjelent első kötete
az 1526 előtt a Magyarországon fellelhető kódexeket és nyomtatott könyveket veszi számba A-J betűig, 124 hazai és külföldi gyűjteményben végzett kutató-munka alapján. Ugyancsak nagyszabású könyvészeti, irodalomtörténeti vállalko-zás Vitályos László Ady- bibliográfiájának mintegy 12 000 tételes kiegészítő kötete, amely az egyik legrészletesebb magyar irodalmi személyi bibliográfiaként Ady önállóan megjelent műveit és az Ady-irodalmat regisztrálja.
A sorozat előszeretettel ad lehetőséget arra, hogy a Könyvtár állományában lévő különböző hagyatékok és egyéb filológiai értékek megfelelő feldolgozással publikussá váljanak. Napvilágot látott Bárány Péter„Jelenséges lélekmény" című, az MTA Könyvtárában található, korai magyar nyelvű lélektani, filozófiai munka szövegkiadása. A kötetet Gyárfás Ágnes gondozta, gazdag jegyzetapparátussal és tudománytörténeti összegzéssel tette a ritkaságszámba menő kötetet az érdeklődők számára elérhetővé. Forrásértékű Kabdebó Tamás Blackwell magyarországi tu-dósításait feldolgozó kötete. Részben az MTA Könyvtár Kézirattárában őrzött Blackwell-hagyaték, részben a különböző angol levéltárakban lévő iratok alapján a kiadvány az 1840-es évek magyarországi történéseiről ad adalékot egy brit diplomata szemszögéből. Rolla Margit 2 kötetes munkája Kaffka Margit kiadatlan levelei alapján elemezte az írónő életpályáját, írói egyéniségét, írói kapcsolatait.
Nyelvészeti, tudománytörténeti érdekesség Reguly Antalnak az orosz filológushoz A.A. Kunikhoz intézett leveleinek közreadása May István összeállításában.
A Könyvtár állományfeltáró tevékenységének egyik alapvető publikációs fó-ruma a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattárának Katalógusai című, 1966-ban indult sorozat. Jelenleg a 20. kötetnél tartó sorozat célja filológiai szintű állomány- és forrásfeltárás. A nyomtatott katalógusok egyes kötetei a Könyvtár állományában lévő tudóshagyatékokat, írói hagyatékokat, levéltári irat-anyagokat, levelezésgyűjteményeket, muzeális állományrészeket dolgozzák fel.
Az utóbbi tíz évben megjelent 9 kötet között olyan becses irodalomtörténeti értékek kaptak a sorozat jóvoltából publicitást mint az Arany János-gyűjtemény, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia kéziratai Sáfrán Györgyi szerkesztésében. A tárgyidőszakban feldolgozásra került a sorozatban többek között Fülep Lajos, Dutka Ákos, Veres Péter kéziratos hagyatéka, F. Csanak Dóra, Marth Hildegard és N. Abaffy Csilla gondozásában. Művelődéstörténeti, könyvészeti jelentőségű Csapodi Csaba által összeállított „Catalogus collectionis codicum latinorum et graecorum" című kötete a latin és görög kódexeket tartalmazó állománytestről.
Könyvtártörténeti jelentőségű Fráter Jánosnénak az MTA Könyvtára 1831-1949 közötti működésére vonatkozó iratanyag közzététele. A Régi Akadémiai Levéltár (RAL) ide vonatkozó tételeit rendszerező összeállítás a Könyvtár történetét ille-tően forráskiadványként szolgál. Tudománytörténeti értékkel bír a kandidátusi és doktori disszertációk címanyagának tudományterületenkénti jegyzékbe vétele. E 57
vállalkozás utoljára az 1984-ig megvédett disszertációk címanyagát publikálta 1988-ban Horányi Károly szerkesztésében, ezt követően ennek az anyagnak a feldolgozása, lajstromozása gépi adatbázis formájában történik.
A Könyvtár nemzetközi hírű Keleti Gyűjteménye a modern, kurrens állománya mellett számos tudományos levelezésgyűjteménnyel, hagyatékkal, ritkaságszámba menő állománytesttel rendelkezik. E gyűjtemény történetének, orientalista tudós-hagyatékainak, gyűjteményeinek történeti feldolgozására, könyvészeti regisztrá-lására hivatott sorozat indult 1976-ban Keleti Tanulmányok - Orientál Studies címmel. A sorozatban 8 kötet látott napvilágot, a tárgyidőszakban 5 kötet került ki a nyomdából. A nemzetközi érdeklődésre is számot tartó sorozat kötetei részben magyar, részben idegen nyelven jelennek meg.
Két kötet jelent meg Kúnos Ignác turkológus, az MTA tagja, a Keleti Gyűjte-ményben őrzött hagyatéki anyagából. A gazdag folklór gyűjteményből Kakuk Zsuzsa és Baski Imre „Kasantatarische Volksmárchen" címmel 14 népmesét adott közre, eredetiben és német fordításban. Ugyancsak a Kúnos-hagyatékból, Kakuk Zsuzsa válogatásában jelent meg a „Kasantatarische Volkslieder" címmel kazán-tatár népdal szövegközlése, latin betűs átírásban és párhuzamos német fordítással.
Wojtilla Gyula a Csorna-hagyatékból tette közzé Körösi Csorna Sándor szanszk-rit-magyar „Szójegyzékét". A kétnyelvű kötetet a közreadónak a Szójegyzékkel kapcsolatos tanulmánya vezeti be, amit a kézirat átírása és fakszimiléje követ. A turkológiai magyar könyvészet 1945-1974 közötti időszakát öleli fel Kakuk Zsuzsa gyűjtésében kiadásra került bibliográfia, mely mintegy 2000 tételben, tematikus elrendezésben tartalmazza a régi és mai török népekre, nyelvekre és irodalmakra vonatkozó magyar szakirodalmat.
Az MTA Könyvtára és a Körösi Csorna Társaság közös kiadásában indult útjára 1976-ban a Budapest Orientál Reprints sorozat „A" szériája, mely a magyar orientalisztikai irodalom ma is keresett alapvető művei reprintjeinek ad publikációs lehetőséget. Az eddig megjelent 5 kötet Ligeti Lajosnak, Czeglédy Károlynak és Németh Gyulának az életművét magában foglaló gyűjteményes reprint köteteit tartalmazza. Ligeti Lajos tanulmánygyűjteménye a magyar kelet-kutatás eredményeiről, elsősorban a magyar nyelv török kapcsolatairól ad össze-foglaló forrás- és ismeretanyagot. Czeglédy Károly kötete válogatás a szerző őstörténeti tanulmányaiból, melyek tudományos apparátussal mutatják be a finn-ugor eredetű magyarság vérségi kapcsolatait, népi alkatának alakulását, anyagi és szellemi műveltségének, nyelvének fejlődését. Németh Gyula születésének 100.
évfordulójára jelent meg a két kötetes cikkgyűjtemény a szerző őstörténetkuta-tással foglalkozó publikációiból, melynek középpontjában a honfoglaló magyar-ság kialakulásának kérdései és török kapcsolatai állnak.
Ugyancsak a Körösi Csorna Társasággal közösen bocsátotta útjára a Könyvtár a Budapest Orientál Reprints „B" szériáját, hogy megteremtse a magyar és
58 Thoughts in the library "
külföldi szerzők magyar orientalisztikai stúdiumokkal foglalkozó, keresett idegen nyelvű műveinek újranyomási lehetőségét. Ebből a szériából egy kötet jelent meg, a Kuun Géza által kiadott „Codex Cumanicus", Ligeti Lajos tanulmányával.
A Könyvtár kiadáspolitikája követve az intézmény modem információs törek-véseit és ebből adódó feladatait 1981-ben egy új sorozatot indított Informatika és Tudományelemzés címmel. A sorozat első kötetéhez írt előszavában Szentágothai János, az MTA elnöke azt írta, hogy e sorozat megindításával az illetékesek „ . . a z Akadémia hagyományaihoz méltó és társadalmi méretben nagy fontosságú fejlő-dést indítottak meg." A sorozat eddig megjelent 5 kötete a tudományelemzés, a tudománymetria elméleti illetve gyakorlati alkalmazásának kérdéseivel foglal-kozik.
Tudománymetriai vizsgálatok váltak publikussá a sorozat jóvoltából az MTA természettudományi, műszaki, orvostudományi és agrártudományi kutatóhelyei tudományos publikációs tevékenységének mutatószámairól 1976-1980 (szerk.
Schubert András, Glanzel Wolfgang, Braun Tibor), 32 ország természettu-dományos alapkutatásának összehasonlító elemzéséről 1976-1980 (szerk. Schu-bert András, Glanzel Wolfgang, Braun Tibor), a magyar természettudományi alapkutatás publikációs és idézettségi adatairól 1981-1987 (szerk. Bíróné Vasvári Lilian, Braun fibor, Schubert András). A kötetek megjelenését vita, élénk érdek-lődés veszi körül. A gyakorlati hasznosításra szánt kötetek mellett helyet kaptak a sorozatban a scientometria elméleti kérdéseivel foglalkozó monográfiák, mint Braun Tibor, Bujdosó Ernő és Ruff Imre tollából „A tudomány mint a mérés tárgya" című kötet, valamint Braun Tibor és Bujdosó Ernő szerkesztette cikk-gyűjtemény, mely a tudománymetria alapelveit, alkalmazási lehetőségeit, a tudo-mánymetriai értékelések hazai és külföldi eredményeit tárgyalja.