The social sciences and the responsible application of their findings in decision making require intercultural cooperative and comparative research. Taking the recent changes in our continent into consideration such research should be stimu-lated on a pan-European scale. We have seen that different kinds of information are needed for exchange in the preparatory and design phases of international cooperative and comparative research and during the phase in which a research project is carried out. For both intertwined activities, research and information exchange, infrastructural facilities of a European orientation are indispensable.
And in the past several facilities or organisations supporting research and infor-mation exchange have been established by or under auspices of the European Community, the European Science Foundation and UNESCO. Among these or-ganisations the European Coordination Centre for Research and Documentation in Social Sciences, the so-called Vienna Centre, stands out as an organisation addressing both activities and facing immediate consequences of the recent rev-olutionary changes in Central, Eastern and Western Europe. It is, moreover, an organisation in which Dr. Rózsa has been actively and constructively involved
Gondolatok a könyvtárban " 177
(in particular in its information and documentation activity) during a considerable number of years.
The Vienna Centre was founded in 1963 as an autonomous body of the Inter-national Social Science Council, ISSC. As such it is a non-governmental organisa-tion. Its aims are to promote the cooperation between social scientists from European countries with different political, economic and social systems and to stimulate crossnational studies. The Centre's activities comprise the coordination of intemational comparative research projects, the organisation of conferences, the stimulation of information and documentation exchange as well as the training of social scientists in problems of intemational comparative research.2
The cooperative and comparative research projects which are coordinated by the Centre, focus on a great variety of research topics of European concem, such as democratic reform and economic reconstruction in Central and Eastem Europe, natural and technological risks, technology and society, environment pollution, demographic change, family and kinship structures, gender relations, youth, ethnicity and culture, úrban development, semantics in intemational communica-tion, methodology of research and the like.
To promote social science documentation and information the Vienna Centre coordinates the ECSSID programme (European Cooperation in Social Science Information and Documentation). This programme evolved from the first Helsinki Conference on Security and Cooperation in the seventies; in particular it evolved from those passages in the Helsinki Final Act speaking up for better mutual understanding and free exchange of information. ECSSID aims are:
— to establish mutually beneficial contacts among national SSID services and to promote a European régiónál network of information and documentation services;
— to maintain regular contacts with intemational bodies relevant to social science information and documentation activities;
— to explore information needs required for the effective development of social sciences;
— to prepare publications pertinent to its aims and to provide information relevant to European SSID activities;
— to carry out studies to facilitate access to and exchange of information between computerised information systems;
— to promote the exchange of know-how through seminars, workshops, ex-change of experts, etc.;
— to support the Vienna Centre in its statutory function to 'elaborate an adequate documentation on the selected subjects' of research projects in social sciences.
178
ECSSID has organised training seminars for social science researchers and information specialists. And it has organised conferences with themes üke the role of social science information in knowledge création (1990) and social change and information systems in Europe: innovation, development and integration (1991).3
A core activity of ECSSID is the serial documentation of current and completed European social science research in a number of transborder problem areas. At present the CRD (Current Research Documentation) Working Group covers se-rially the following topics: the impact of technology on society, the changing role of women in society, environment and society and migration and ethnicity. As much as possible national state-of-the-art and trend reports are added to the documentation volumes. The Taskgroup for International Exchange of Informa-tion Sources (TIES) compiles serial bibliographie overviews of grey literature as a corollary product to the. current research documentation. It has succeeded in compiling and documenting two volumes in succession about European grey literature on technology and society, thereby bringing many unknown research reports to the knowledge of researchers who may obtain these otherwise almost unobtainable reports through the ECSSID Reference Points network.4
Finally, I draw the attention to a most interesting ECSSID bibliographie re-search project conceming bibliology of which Dr. G. Rózsa together with Dr. J.
Meyriat from Francé are the initiators.
The origins of both, the Vienna Centre and its ECSSID programme, are closely connected with the former geopolitical situation of two-blocs-Europe. Both over-bridged the Iron Curtain and Berlin Wall as well as they could. Now the situation has changed and is changing thoroughly, but both are prepared and equipped to perform their pan-European tasks under new geopolitical conditions. ECSSID is restructuring its membership in order to recruit information and documentation expertise that had little or no access to intemational cooperation and information exchange before. In fact, it is developing intemational, pan-European working conditions in a spirit that corresponds with the professionalism and internation-alism of which Dr. Rózsa has been a strong advocate over the many years during which he has made his invaluable contribution to the field. For more than one reason the Vienna Center and ECSSID deserve intemational support.
References
1. Berting, J.: Information needs in intemational comparative and cooperative research. In:
Information Needs, Problems and Possibilities. Proceedings of the Vienna Centre's VIth Intemational Training Seminar on Information Needs, Problems and Possibilities in
Compara-Gondolatok a könyvtárban "
tive Social Science Research. Eds. L. Kiuzadjan, K. Thesen Saelen and G. Soloviev. Vienna Centre, Vienna, 1988. pp. 11-25.
2. See, f.e., the Broadsheets regularly published as the News-Bulletins of the Vienna Centre and ICCR, the Interdisciplinary Centre for Comparative Research in the Social Sciences; and the issues of the Vienna Centre Newsletter.
3. Thesen Saelen, K.; Marks, A. F.; Rózsa, G.; o. a. eds.: The role of social science information in knowledge creation; integrative aspects in information, communication and knowledge;
Proceedings of the Vth ECSSID General Conference, two volumes; Berlin 1989. The Pro-ceedings of the VTth Conference are in the process of preparation.
4. Gabrowska, S., Schwefel, E. and Marks, A. F.: Environment and society; a documentation of current research. Sofia 1989 (following edition: 1992).
Herfiirth, M. and Hogeweg- de Haart, H.: Social integration of migrant workers and other ethnic...; a documentation of current research. Oxford 1982 (following edition: 1992).
Marks, A. F. and Schmeikal-Frey, B.: Impact of technology on society; a documentation of current research. Amsterdam 1991; 3rd edition.
Richter, W,. Husu, L. and Marks, A. F.: The changing role of women in society; a documen-tation of current research. Berlin 1989 (following edition 1991).
Svábová, L. A., Schmeikal-Frey, B. and Marks, A. F.: Technology and society; a documen-tation of predominantly grey literature. Prague 1988 (following edition 1991).
180 „ Thoughts in the library"
információellátás Magyarországon
Marton János
Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központja, Szeged
„Még magasról nézvést Megvolna az ország."
(Ady Endre: Ülj törvényt, Werbőczi!)
Magyarországon a tudományos fokozattal rendelkező aktív tudósok 27%-a ter-mészettudományi kutatóhelyen dolgozik. Ha figyelembe vesszük, hogy az alkal-mazott tudományi kutatóhelyeken is sok természettudományi témát művelnek, akkor a részarány nyugodtan mondható egyharmadosnak. E jelentős, 2000 fölötti létszámú tudósgárda a világ legnagyobb és legdrágább szakirodalmát használja.
Itt a legélénkebb ugyanis a cikktermelés, itt vannak a legdrágább folyóiratok.1 Ez azért van, mert a természettudományi témák nagy többsége tisztán alapkutatás jellegű, így a kutatók számára abszolút információhordozók a tudományos
folyó-iratok. Gyakorlatilag minden fontos eredmény ezekben jelenik meg. Az eredmé-nyes természettudományi kutatás tehát folyóiratokkal kellően ellátott könyvtárak nélkül elképzelhetetlen. A természettudományok minden valamirevaló folyóirata ún. „pénzes" folyóirat, amely cserébe nem kapható, csak előfizetésre. Valószínű-leg nincs olyan szakterület, amelynek bármely témáját egymillió forint alatti összegből el lehetne látni folyóiratokkal, a többség azonban a jó néhány milliós tartományba esik.
A természettudományi folyóiratokat nemcsak a természettudósok használják, hanem az alkalmazott tudományok művelői is, gondoljunk csak az orvostudo-mányra vagy a vegyiparra.
Gondolatok a könyvtárban "
A természettudományok nagy és drága szakirodalmának mindazonáltal nincs országos könyvtára, még a részterületeket tekintve sem. Ez annál is visszatet-szőbb, mert a pártállam, nyilván nem is annyira tudománypolitikai megfontolás-ból, mint a centralizáció jegyében számos országos könyvtárat hozott létre (mű-szaki, orvos, agrár stb.) a már úgyis meglevő szakegyetemek központi könyvtárai mellett.
A természettudományi kutatások elsősorban a tudományegyetemeken és az Akadémia intézeteiben folynak. A tudományegyetemek központi könyvtárai azon-ban kivétel nélkül „bölcsész" könyvtárak, természettudományi folyóirat csak el-vétve van bennük. Ugyanez mondható el az Akadémia Könyvtáráról is, ha nem is ennyire szélsőségesen. Az Akadémia természettudományi kutatóintézetei közül egyik-másik tekintélyes nagyságú, annyira azonban egyik sem, hogy diszciplínája folyóiratainak általában való beszerzésére gondolhasson, örülnek, ha szűk tema-tikai orientációjuknak meg tudnak felelni. Röviden: egyetlen természettudományi diszciplínának sincs összefüggő, egységes, koncepciózus válogatás alapján kiala-kított gyűjteménye.
A magyar alaptudományi kutatások sohasem bővelkedtek anyagiakban, ráadá-sul bizton mondhatjuk, hogy a nyolcvanas évek nagy visszaesését legjobban e szakterületek sínylették meg, ezen belül is a könyvtárak.1'2 Az 1982-es „nagy revízió", a tudományos folyóiratelőfizetések központi visszavonása ugyancsak a természettudományi folyóiratokat sújtotta legerősebben.3'4'5