Noha az egész tárgyalt időszakban nem volt érdemleges kéziratfeldolgozás, a használatot valamelyest mégis lehetővé kellett tenni. Ezen a téren nemcsak az Akadémiai Könyvtárban voltak nehézségek: éveken át panaszkodtak a kisgyűlé-sen, hogy a pesti nyilvános könyvtárak használata általában nehézkes, különösen az a kéziratoké.
Az akadémiai kéziratok használatának egyik legkorábbi dokumentuma a Döb-rentei Gábornál, mint a Nyelvemléktár szerkesztőjénél lévő lista eredeti és másolt nyelvemlékekről.
A használat szabályozásáról először az 184l-es Névkönyv szól, amikor leszö-gezi, hogy az Akadémia tagjai térítvény mellett kölcsönözhetnek kéziratot, idege-nek azonban nem.38 Toldy 1848-as utasítása viszont éppen ellenkezőleg, csakis a helybeni használatot engedélyezi kéziratok esetében.39 Megállapíthatatlan, milyen mértékű volt a helybeni használat; a kölcsönzésről viszont megmaradt az egykorú kimutatás, a téritvények, a visszavitelt sürgető lapok és listák az 1846-1862 közötti évekből. Mindez Hunfalvy kézírásával készült, aki eszerint már 185l-es könyv-tárőri kinevezése előtt intézte a Könyvtár ügyeit. Ugyanez a nyilvántartás tartal-mazza a könyv- és folyóiratkölcsönzéseket is, kéziratot természetesen jóval keve-sebbet használtak, mint könyvet: 1846-ban 5,1850-ben ugyancsak 5, 1851 -ben 13 alkalommal 34 kéziratot, 1852-ben 8 alkalommal 23 kéziratot, 1853-ban 12 alka-lommal 16 művet, 1854-ben 7 alkaalka-lommal 8 művet kölcsönöztek.
A nyilvántartásban feltüntették a dátumot, a használó nevét, a kért mű adatait és jellegét (könyvek esetében a Teleki-könyvtárhoz, a Jancsó-könyvtárhoz tarto-zást, vagy hogy az Akadémia saját gyűjteményének darabja volt-e, kézirat esetén azt, hogy kéziratról van szó, néhány esetben pedig a korábban már említett szám-és betűkombinációból álló, az elhelyezszám-ésre utaló jelzetet), végül pedig a vissza-vétel dátumát.
A nyilvántartás 16 esztendeje alatt 76 kölcsönző személy nevével találkozunk, ebből 13-an használtak kéziratokat is. Toldy 25 alkalommal 59 kéziratot kölcsön-zött, Kazinczy Gábor 4 alkalommal 6 kéziratot, Hunfalvy Pál 4 alkalommal 8 kéziratot, Repiczky János 4 alkalommal 5 kéziratot, rajtuk kívül kölcsönzött Czech János, Döbrentei Gábor, Horváth Mihály, Vállas Antal, Wenzel Gusztáv stb.
50 Thoughts in the library "
Használtak eredeti kódexeket és másolatokat, Kazinczy Erdélyi leveleit, fordítá-sait és misszilis leveleit, Cserei Mihály jegyzó'könyvét, Cornides Emditi Transil-vani c. biobibliográfiai gyűjteményét, Faludi Ferenc verseit, Zrínyi-kéziratot, Blu-mauer Aeneisét stb.40
Az előírások szerint csak az Akadémia tagjainak lett volna joguk a kéziratköl-csönzésre, ez alól azonban tettek kivételt: Szabó József soproni líceumi tanár pl.
1000 pengőforint óvadékot ajánlott fel, hogy megkapja kölcsön a Rohonci kóde-xet, amelyet szeretett volna megfejteni. A kisgyűlés úgy döntött, hogy nem kér óvadékot, mivel a tanár tiszta jelleme közismert. Neve valóban szerepel a köl-csönzők sorában.41
Testületek is kölcsönöztek: Jósika Miklós, a Kisfaludy-Társaság nevében fordult az Akadémiához s kérte a Társaság népdalgyűjtésének kéziratait, mivel -mint írta, - a Kisfaludy- Társaság készül kiadni a magyar népdalok és népmondák gyűjteményét. Az Akadémiától eltérően - amely nemesebb, csinosabb formában kívánta közreadni saját gyűjtését, hogy az „alnép" Ízlésére ezáltal jótékony ha-tással lehessen, - a Kisfaludy-Társaság úgy szándékozik publikálni őket, „mint azok jellemző valóságukban élnek" - ezért úgy gondolják, nem keresztezik az Akadémia célkitűzését, ha ők is felhasználják a gyűjtést42
Maga az Akadémia is kölcsönzött kéziratot más intézményektől: elkérték pl.
a bécsi csillagvizsgálótól Hell Miksa kéziratait, s Teleki József Reguly Antalt és Wenzel Gusztávot bízta meg az anyag átnézésével és kijegyzésével43
A könyvtári kéziratok használatához hasonló módon szabályozta az 1860-as ügyrend a levéltárban őrzött kéziratok használatát is. A levéltáros joga és fele-lőssége volt leltárt vezetni a gondjaira bízott iratokról és térítvény mellett kölcsö-nözhetett belőlük, de kizárólag csak az Akadémia tagjainak.44
Az 1865-ös beköltözéskor Hunfalvy elkészítette az új olvasóterem használa-tának szabályzatát. Ebben Toldy korábbi utasítása érvényesült: a használat kizá-rólag a közös olvasóteremre korlátozódott, ahol a kéziratok használói számára külön asztalokat állítottak fel. Kölcsönzést csak kivételesen, a Könyvtári Bizottság hozzájárulásával engedélyeztek 45
Már 1839-ben felmerültek az Akadémiára került kéziratokkal kapcsolatos jogi problémák. Fáy András és Vörösmarty Mihály készített „Vélemény a m. academia levéltárábani kéziratokról" címmel beadványt, amelyben az akadémiai pályázatok révén bekerült, nem jutalmazott kéziratok szerzői jogának problémáit vetették fel.
Nézetük szerint az Akadémia csak a kézirati példány tulajdonosa, a műé a szerző.
Megkülönböztetik az ismert és ismeretlen szerzők kéziratait: az elsők esetében, amennyiben nem adja ki művüket, az Akadémiának nincs joga másnak használatra odaadni, sem a szerző életében, sem halála után 40 évig, — kivéve, ha maga a szerző vagy örököse engedélyezi.
„ Gondolatok a könyvtárban "
Ismeretlen szerzők műveinek hosszabb időre való zárolását javasolja Fáy és Vörösmarty a visszaélések elkerülése érdekében, s tanácsolják, hogy az Akadémia őrizze meg a jeligés levélkéket, hogy a szerző jelentkezése esetén megállapíthas-sák az azonosságot.46
* * *
Az Akadémia Kézirattárának sorsát az első évtizedekben döntő módon az intézmény pénztelensége szabta meg. Minden más nehézség ebből következett, ez okozta a helyhiányt, ezért nem kaphatott megbízást hozzáértő szakember a rendezés és feldolgozás megszervezésére ill. elvégzésére, ezért korlátozódott a használat lényegében a Társaság néhány kiemelkedő tagjára. Hogy az erről az időszakról alkotott kép mégsem egészen negatív, annak köszönhető, hogy az első félszázad idején az Akadémia működésével kapcsolatban létrejött nagyszámú kéziraton kívül kisebb részben vétel, nagyobb részben ajándékozás útján, a Tudós Társaság tagjainak tevékeny munkája és adományai révén, s szinte az egész ország területéről a lakosság, elsősorban az értelmiség tudománypártoló és hazafias ál-dozatkészségéből nagy mennyiségű és értékű kéziratanyag gyűlt össze, amely utóbb az Akadémiai Könyvtár Kézirattára állományának alaprétegét alkotta.
Jegyzetek
(Valamennyi kéziratos forrás az MTAK Kézirattárában található.)
1. K 1396 5 49-50.f. 62.v.-63.f.
2. A Magyar Tudós Társaság Évkönyvei V. Buda, 1841. 21. p. - K 801 1/1850.
3. Magyar Tudós Társasági Névkönyv (a továbbiakban Névkönyv) Pest, 1833. 30. p.
4. K 949 20/1836. - K 954 208/1838. - K 1400 84.f.
5. K 951 287/1836.
6. K 1390 184.V.-185.f.
7. K 1425 Kisgyűlési jegyzóTcönyv (a továbbiakban Kgy.jkv.) 1862.11.17.
. 8. K 948 56/1835.-Névkönyv 1838. 110. p.
9. Ma Földrajz 4° 9. jelzeten.
10. K 1392 18.v. - K 1394 127.f. Ma Bibl.2° 32/I-VI. jelzeten.
11. K 1390 276. f.
12. K 1389 50.f.
13. K 988 995/1865. - A hagyaték történetét ld. Gergye László: Az akadémiai Kazinczy-hagyaték története. = Irodalomtörténeti Közlemények, 1990. 1. sz. 111-121. p.
14. K 1390 184.f.
15. K 1393 40.v.-41.f. - K 953 138/1838.
16. K 1410 9-10.f.
17. K 973 40/1856.
18. K 1434 Kgy.jkv. 1864.XI.14.
19. K 1397 54.f.
20. K 953 123/1838.
21. K 960 52/1842.
22. K 1404 Kgy.jkv. 1851.IX.22. - K 993 1083/1868.
23. K 957 177/1840. - K 958 342/1840. - K 1413 79-81.f.
24. K 1441 113.f.
25. Utasítás... 20. p.
26. K 1421 Kgy.jkv. 1861.XI.4.
27. Vegyes 2° 40/VI. 1833.IX. 13-i levél.
28. Vegyes 2° 40/VI. 1837.1. 27-i levél.
29. K 801 2/1839.
35. K 1421 Kgy.jkv. 1861.VII.2.
36. K 1415 83.f.
37. Utasítás... 9, 12, 15-16. p.
38. Névkönyv 1841. 43. p.
39. Utasítás... 21. p.
40. K 8 8 0 . - K 886.
41. K 1398 Kgy.jkv. 1846.VIII.24.
42. K 1396 lO.f.
43. K 970 60/1850.
44. K 1418 Kgy.jkv. 1860.VII. 16.
45. K 801 5/1865.
46. K 954 94/1839.
Summary
D. F. Csanak: The development of the Department of Manuscripts of the Library of the Hungárián Academy of Sciences
1826-1865
The Library of the Hungárián Academy of Sciences was founded in 1826, but was opened to the public in 1844 only. Yet a great number of manuscripts came into the possession of the Academy previously, mainly in connection with the
„ Gondolatok a könyvtárban "
activities of the institution: preparatory works of the great dictionary, publication of literary records, competition essays and works presented for publication as well as original historical sources and their copies. An increasing number of single manuscripts or literary remains of scientists and writers enlarged the first holdings.
All these were kept at the secretariat under the care of the archivist.
After the opening of the Library the manuscripts were gradually transferred to it as a special collection.
Besides the survey of the stock the essay deals with problems of its filing, staff, cataloguing and use until the beginning of the next period of its history.
After moving into the new center of the Academy the Department of Manuscripts became - according to the conception of the time - a part of the Library, self-contained in some respects, but belonging to it as a whole.