anya föld, és honniak' eránt szeretetet és hüséget; а’
végre-hajtó hatalomhoz pedig , mind hüséget, mind enge delmességet parancsol) kiegészítő részének, akár а’ ma
gyar-tánczot, akár а’ sinóros nadrágot; azomban а’ csak
nem mindég viselt kül-földi ruházatot, ’s csak-nem min (lég, és иду szolván kirekesztőleg űzött kül-földi tánczot;ott kivált а’ hol van mind nemzeti öltözet, mind nemzeti táncz , szint-ngy nem tarthatom а’ polgári erény bélyegé nek , és mivel maga а’ természet mindenben , ugy а’ testi, valamint az erkölcsi és polgári világban, akárminek külső jelensége , és belső volta köz’tt, bizonyos viszonza tokat ’s harmoniát alkotott és rendelt; nem igen szere tem mindennapivá válni közttiínk mind а’ két nemnél а’
kül-földi öltözetet és tánczot, иду hogy а‘ honni ruházat7 viselete , csak а’ tisztelkedések, idejére és alkalmaira szo ríttassék, a’ honni táncz pedig csupán kivétel légyen mu latsági társalkodásainkban; mert nem látom miért nem lehetne honni öltözetünket иду módosítanunk, hogy
parádéra, pongyolára, tánczra, lóra, külön-külön; de
nemzeti formákban alkalmaztathassék ? A’ mi pedig honni tánczunkat illeti, az szint-ngy a’ nemzeti szellem” sugallata alatt, а’ lassan szedett lábakkal komolyságot jelen t6 csendétül Гора, а’ mu’sìkni e's tánczi lejtönek során keresztül а’ legvirgonczabb mozgások’ szapora apritásáîg vihetendó' volna. Ezen észre-vételt annál terme’szetesebb nek találhatandja а’ Szerzo" , és megbìrálásom’ olvasója,
mivel a? következö Czikkely а’ nemzetise'grül szóll.
Ñemzetiség. —- lLap 16].
Lemn’ kell lele'bä, иду-пища! csal: oszta'n ‘еде’, de re'lare, ere'riyesre Ài/èjlem’; ez felette саду igasság. Те
gyük-fel hogy már viszsza-magyarosodtunk volna ‚ e's nem щей büszkeségünk kikapott volna minket azon bután ke ve’lykedö gyalázat alól, mellynél fogva ön-nyelvünk, öltözetünk és tánczunk’ megvete'sével, a’kül'-földit, nem nemzeti szellemünk’ izgata'sára- és tökéletesebb kifejle'se' re, hanem töbnyire ’s csak nem mìndenben és mindenütt fás-majmolásra használjuk; ugyan vîselne’nk e minde'g kül-földi öltözetet , járnánk e minde’g ВЕД-561 di tánczot , és beszélnénk e csak nem‘ minde’g kül-földi nyelven egy-más-‘
sal, ámbátor hem lenne'nk járatlanok a’ kül-földi nyelvek-~
ben és tánczokban, és hoiott frakban jártunk utazásaink közben Franczia-országban és Angliában? Némely nyava
lyás, kivül, némely belülrx'il kezd rothadni; a’ gyógyxb
lásnak tehát mind a’ külsöre, mind а’ belsöre kell kiter jeszkedni. Mz' Mn иду-топ‘! а’ Gróf: egg „мам пет lzet’ tagja kum', meri стёкла’ Ãò'mzyebb tesis', шт‘ leí/Ez'
allyasoda’st elszenvedm'. Hol рейд; а’ nemzelz'seg‘ semmz've' шт‘, Íml и’ la/:osok elkorcsosodtak, виду kol a’ пешие”
szellem e's ‚911111134;йф'йбаишо’шдо/Еоп, gyermekz' Mbo
Ãon Марш, ma'r »ott luz a’ задай; ‘vaksa'ga'òan nem i:gyam’üa ; keserü, de csalhatallan пишет! ne’zz' а’
gondba тент Лажф , mz'kejßp’ folydoga’l- le штаты
‘u’ llátŕa maradt двое!’ fìYve’uy, a’ метке!’ e'let-n'rnfia ù‘veg
xzelenczq'je'be. Mázsát >nyomó итак, mellyeknek ugykellene fekíidni sziveinken, mint а’ véghetetlen sok má
zsájú Aetna Briareus felett; de ez nyujto'dzott legalább a’ roppant öt’ bori'tó Teher alatt, e's emelkedni töreke (МЫ nékíink pedig még állandó honni játszó-színíínksincs а’ f6 va'rosban! noha már több évvel ez èlůtt, oly remek buzdítást írt Horváth Endre, hogy olvasván e’ re mcket a’ jövendöség, nem Года tudni meghatározni:
fordítsa e’ el szeme’t еду maga és jövendöse’ge iránt olly igen gondatlan nemzettiil, melly ezen buzdl'tásra a’ leg felemelkedettebb , legterj edtebb, legálhatatosabb tselek vésekre eléggé fel-nem lobbant; vagy pedig szánakoz ze'k é eg'ygy- ollyan hatalmas érzetü hathatós költön , kinek а’ legigazabb hazañusággal és nemzeti büszkeséggel el telt láng lelkét, az lsteni gondviselés egy csak nem már az indithatatlanságig ’sibbadt ndmzet’ közibe, mint vala melly elaszott kietlen pnsztába repl'tette?!ll- Szóll az után: minekutánna a’ mz'nden пешие/Ъ, e's Minden em berek jbrro’ a’ltal- à'leleîs‘ez' Àà‘zò‘tt „шут ’s e'rzelmez'ben eltompult cze’llalan cosmopoh'lz’smumak a7]- „шут le ra'nlotl’a volna, a’ társaságbeli embernek magától а’ ter me’szettl'il szivé be plántált hazaíiuságrul. Kaczagnak axon
uz идёт! йдйей, ogy-mond: de e’l, zsendül, serdül а’
jìatal, els meígr ‘певице ¿mlm a’ koporsdn vz'rulo’ лети tiiuk’ Ã'eble’be. Én is hát kezdék remélleni, e’s szi'vesen
„даны“: hogy a’ magyar szl'vek’ dobogása e's buzgalmai között elve’gl-e ki fog vivódni a’ nemzetiségi csata, bár mint küzdjenek iti-.hon мой me'g most ellenünk, kiknek csak addig lesz kiŕekesztöleg idegen szó szájokban, mig
а’ honnì `61056363’ érzelmeitül felmelegülve észre nem ve
„ш, hogy ideje pirulniok az önnön boldogságok és di' szek ellen , általok kezdett e's folytatott kiiszdéséri'. Siet ennek folytában megjegyezni; mint ваш/‘ат’: ò'sme'retle
nellr a’ Ãììlfò’ld ем“, mint/1a a’ Àát’fenehe'n ülne'nk, eis a’
ищет: se test2', se [ЛИ ‚ем/‚штаммы лет ala/§13 tana efe nem tenye'szlene milan/a, виду тйеш ösme'rle
tim/i Миша. Ennek ugyan okát adja: Ne’mely шум.
jm'uk ugy-mond= egg re'szriil, más reívzrül pedz'g и’ Mild
fò‘ldz'ek’ ÖaIwe'Íe/iede'se afe'le'ket держа]! ¿ele птицей szeL lemünńbe, melig/ek telgesseíggel nem abbul csz'ráznabkz';-- de az efféle képzeletek elöttem csak éppen ollyanok:mint mikor valami 30 esztendö e1o"tt, a’ Francziák mel-»6 haj-fodoritóknak tartattak, az Angolyokat pedig me'g most
is némellyek merr'i öklözöknek vélik;` vagy azt 3011601 ják , hogy minden Angoly kötelet vet felesége’ nyakába;
söt a’ vásárra kiviszi, áruba bocsátani. Vagynak ugyan szerînte a’ magyarság divatlanságának más okai is , t. i.
a2 olylior a’ me'rteZen tal-menú' Ízazaßuságbul sza'rmazó Ín'usa’guuk, „ведут? fogva nem dz'cse’rendó' dolgaz'nlmt is e'melygetá' ò'n-Ín'zelkedei‘sel e3* ММ” „так ñarm'n szoß дани! magasztäljuk ,' de még egygy okot elhagyott а’ Szei‘-I zó' , azt t. i. hngy a’ kül-földi vagy nemzeti kalendáriomok ban soha sem jelenünk-meg иду, mint regnum independens, et suam propriam in pactis conventis fundatam habens Constitutionem , hanem csak ugy, mint: His accedit. Egygy igen fontos észre-vétel van ezen Czikkelyben, az t. i. hogy nem kel] „дует mmm' a’ ÀüÍ-jeleket fonlosabbaknak a’
belsó'kne'l, e's a’ kopa'csot tò‘lnre ne'zm' magvána'l; азот [umr a’ külsât z's nem де]! egefs‘zçn elmelló’zm', meri azon
kz'vül, cfs aöbo'l legyebet ís Щит/Е. Ugg/ah mz're a'llapf’tsul:
{метит arro'l, И! нет esmeriink, e's .9o/za - se láthmk , kérdi a’ Gróf: ha csa/i külsof'je're nem. Ha tehát a’külsök röl ite'lünk a’bel tulajdonokra, egyenes, bátor és komoly
féríiu e'rze’ssel biró Magyart, ki szabadsa'got мы, hon na't forro'u детей’, ’s Ãeïs‘z e'lel'e’ el/zagyásám {бюст/е:
Kz'rálya'e’rt, becsüh'etz' ¿iin a’ magyar navet , nem igen
képzëlhetünk magunknak kül-földi szabásu ruhába , e's én
valóban oly keve'ssë látom, mit árthat a’ nem pazérola va , hanem takarosan alkalmaztatott sinór, sujtás , borítás és paszománt a’ ruhán a’ külső férfias kellemeknek és