taph’mikusokká) válunk, továbbad mindent mathematikai me'rté‘kre akarnánk venni; csak késöbb l'átjukvrövì'd e'le tünk’ vpályájzilî keresztül -’ futva, hogy se nem n-yerhe tünk, se nem adhatunk bòldogságot, mei-ö' bellyebb vo nultt ¿sz-fogatokkal (absh‘actîókkal), mer0"«szá|nvete'sek- kel; és csak azután közell't ismét az é'sz a’ szí‘vhez, és~
a’ за“ az e'szhez. Nem mutatunk, ha-osak nem kl’nsze rittetünk, akár' becsmé‘rlö szánakozást, akár sajnálkodó' becsmérle'st akár ki aránt is; megtanulunk magunkba be lé kaczagnî, legf'ellyebb csak kiîlsôleg m‘osolyganî, és4 mind kimél‘fe tanácsolni, ’s Теыййдозйагй7 mind pedig az
érdemetleneken is` ладу lelküleg segiteni. Íme а’ levél :- ')
‘Ю On dit que le bal dans la nouvelle «alle de la Börse était magnilique, —- je le veux bien croire, tant la salle est belle et spacieuse, en un mot, l’entiel` appartement est fort com mode7 grand, et trop brillant pour un pays ou on trouve aus si des personnes, qui ne mangent de la viande que deux on
trois fois dans une année.,
«„Mondják ‚ nagyon pompás vala a’ bòrze’ nj palot`á-- jában adott bal , — könnyen hiszem, olly igen szép és ter
jede'keny a’` szála, еду szóval az egész hely-fekvés fe
lette alkalmas, пап; söt igen is fényes ol-l)r egygy ‘01’
sza'gban , hol oly szeme'iyek is találtatnak, kik csak ke't szer vagy háromszar esznek lhiist: esztendöt által‘ такта!‘
töle, ne hogy Hazánk boldogsága’ megállapitóji valaha egyebet -lássanak virágozn-i Honnunkban a’ _börze’ torna czán csuprokba fèlálll'tott virágoknál. Valóban и] nemíi
“аду emberek e‘zek», kik (иду -látszik nekem) inkább kar székre születtek, abban henye'cskén lankadni és vcsínosan szunyoka'lni , vagy `más -álml ~ki`ügyesített lovon magokat hordoztatni; -m'int törvënyeket oly Hazának javallani, :nellyet nem 'szeretnekg de a’ vmellybeil ugy szeretnéïk
‘anulatni magokat, mintha Angliában lenne’nek, az álta Je-crains fort que ces fondateurs du bonheur deleur patrie , n’y voyent jamais fleurir autre chose que les fleurs qui sont
devant la Börse. En verite', c’est un «noni/eau genre de grands
hommes, nés, (a’ ce qu'il me semble) plutôt pour se jeter nonchalamment dans nn fauteuil , et yiio'rmir elëgamment, ou bien monter 'un cheval dressé par nn autre; que pour proje=- ter des lois à un pays qu’ils n’aiment pas, mais dans lequel`
ils vondraient s’amuser aussi bien qu’en Angleterre, ‘— pays qu’ils admirent -- mais qu’ils imitent principalement dans ses paris, n’ayant ni assez de prudence, pour l'imiter dans sa prévoyance , ni assez de vertu-pour imiter so‘n zèle pour `le bien -public vet la gloire nationale ,-de sorte; qu’en peu de tems 5- on »saura gagner et perdre au jeu , et danser »tout aussi bien à Pest , qu’à Londres mais les chemins resteront dans leur état anti-brittanique, on continuera de donner exclusivement de pièces allemandes dans le théatre de lacapitale, et tout ira comme autre fois. — Si ces hommes aspirent à l’ immortalité , je les plains, car ils mourront avant que de descendre dans le tombeau. Du reste , s’ils pensent que -c’est assez de vivre agréablement, alors je ne dis rien, si non qu’ils ne sont pas des grands hommes, mais de grands animaux raffinés. -'~
ì
lok csudált tartományban, mellyet föképp’ pénzt nyer hetö fogadásokban 'követnek5 szükölködvén elegendö okos ság ne'lkül, elöre-lätását, ‘аду elegendö erénnyel buzgal mét a’ köz-jó, és а" nemzeti dücsösség eránt ntánozni;
lígy hogy rövîd üdó'n иду fog lehetni ищем, nyerni,
’s tánczolni Pesten, mint Londonban; de utaink megma radandanak britanniatlan helyhezetökben ‚ ’s folytában kìrekesztöleg német játék darabok fognak játszattatnì а’
f5 városban; e's Minden, eddigleni állapotjában fog sin leni. Sajnállom ezeket az embereket ha halhatatlanságra vágynak, mel-t meghalnak még minekelötte' sírba $261 lottak. На egyébiránt, ele’g ne'kik mulatságosan és ked ve-töltöleg élni, halgatok; csak nzt mondom , hogy nem nagy emberek , hanem kiñnoml'tott nagy állatok.”
Néhány а’ tárgyat megelözö észre-véte lek. ‘- Lap 27.
Kár иду-тот! а’ Szerzô, hogy а’ òölcxesse'g’ e3 og‘asság’ ne'mely Лампа: monda'saz't, ajkaz’nkon, nem szz’vün/sben Латвии/Ъ, eis 'ifgy Teítòen nem gyakoroliuk besze'dez'nÃ-et. Kiterjeszkedik p: о: a’ legregfz'ebb де? Gö rò'g bò‘lcsek’ pe'ldaja eis a’ Delplm'szz' jo'slat’ tana’csldsa нем”! az ò‘n-z'sme'ret’ #züásel'ge’t e's давший‘ mutogatnì.
Fejtegeti, mint Àz'va'ntaíz'k-mcg ибо’: nem csak ò‘n-szeme' {шт/Ъ, Лаиет winden “мышцам, efs‘ mímlen Ад“?!
lebäe'nk’ ò'sme'rete is, ¿ogy hqly/lezetz'nkben, e3’ биле м‘ишъемьш mz'ndent , ini/¿deg lza’zz' eszünk szerz'nt tse lekedhessìink, жду ludoma'ny ту“ mz'att látunl: ugy mond, annyz' Àülò'mben jo’atya't, Àz'egye'bara’nt nemjo’ña жил ’s a’ t.’ А’ мышь (folytatja) :zeros ближе-‘бис
‘мы áll Magura/e" "s Íiò‘rül- ‘дизайн/Р mz'ben- [виде], ’s csa/ì ‚швы/дм“: jo'zanon. -- A’ k2' maga't nem ò'sme'rz',
’s katona’vá lett, az Маша и’ csála'ban meg nem je
len, ñahem ha'tul az z'spotályôan fbg veszteglem', саду„мамы“ и’ ha't-megettz', ñátra-vomíldskor реф: и’
М’гидютдб eló'lz' азарт/302 _fbg Ãe'redzem'. Még több más tréfásabbaknál-h‘éfásabb példákat hord-elö а’ Szer nö, iin-isme’retünk, és minden körülményeink kitudása szükse'ge’nek megmutatására, melly szép eszméletnek csak az a’ vége, hogy egg/27: mag-dt, mász'l: Миф/ай, a’
harmadz'k kaza/init nem ò'sme'rte ,° de az eszközökrül , mel lyek ön-esméretre~és mìnden körülményeìnkî kitanulásál‘a vezetnek, egy szót se szo'll; ez pedig veleje a’ dolognak, mert ön-magát,' meg környülményeit jól kiösmerni vala kiuek, felette nehe’nn,` és jól mondja еду Franczia Iró:
„Soha-se borultabb az ember’ ite'lete, mint midön ön-tu lajdonsa'gait szem-íigyre уезд.” Csallják mńsok’ kíme’llé sei, ön~részre hajlása „ища, és szem-lövetei szükse’
gesképpen arányban ,lévén bélátása'val; azokkal csak azon ábra'zatban, mellyet egyedül tal-t valódinak, {ода-{Ы а.’
tárgyakat. Abból indulván-ki а’ mit észre-vett, (рейд sok dolgokra tekint az égnek Istene, mellyeket Bernat nem lát) azt huzza-kì: hogy ninos igaza, ki nem ugy mint maga gondolkozik; annál bizodalmasabban hiszi рейд’
ezt, тег: а’ köze'pszerü emberek’ véleményei, szüksé gesképpen a’ sokaságéi is. Csak a’ bölcs bizatlankodik látása’ módjában, e's ezen kétléssel kell kezdenünk lassan-lassan magunkba szállanunk, magunkat rajta kap nunk hibáinkon, ’s szakadatlan törekednünk, hijányin kat sorban és vagy egygyiket а’ másik után orvosolni, vagy legalább egygyike’t а’ másika által me’rsék leni. a j
a) L’homme n’est jamais plus offusqué dans ses “детская, que lorsqu’il considere sés qualités personelles. Les ménagemens d’autrui le trompent7 sa propre partialité l'avengle , et son coup d’oeuil necessairement au nivean de son savoir , n’apercoit
Isméri nem kétlem a’ Szex'zö, Franklin'l javallatját az erkölcsi töke'letesedésrül, nem külömben már Pytha gorásnak halgatást és ön-magunkra fordi'tandó vi’sgálatot tanácsló rend-szabásait, de me'g ezeknél is jobb, (mivel
semmi-sem könnyebb az ön-csalásnäl) egy baráttal ösz
sze-'állani ön-kiösmértete'sünk végett. Bär mi nehe'z e’mesterse’g, e's jóllehet ukármi más tudományban kön . nyebb légyen sikeresebb elö-menetelt (рейд rövidebb iidö
alatt) tenni, mint ebben; meg is jó legalább щедрым ni, és e’n próbáltam egykor; a’ mint Berzeviczy Gergely nek egygy ide rekesztett hozzám {гс levele днища.
Sok e'ven keresztül, mind ez-elött, mind az-uta'n le veleztem én ezen nagy érdemü barátommal az elïe’le’k fe lett is; e's legalább а’ közlött levelet akartam а’ feledés"
veszendöse’ge alól kiragadni. Mi jól mondja Metastasio:
„Tutti canuti il crine
„Siamo fanciulli ancor”
Egészen h6 hajjal ellepte fejiinkel
Folyvast sl’runkiglan csecsemôsök v'agyunk.