ható okokat ki kell mutatni, vagy azt kell megmutatni, hogy a° szükséges javítások a’ sarkalatos törvények” el törlése nélkül lehetetlenek, e's azokkal öszsze nem fér hetők. Azért kell minden akár hit-vallásban, akár or szágos alkotmányban valami positivumnak, affirmativum nek, az-az igenlegesnek lenni, mert mind a’ hit-val lásnak, mind pedig minden országos alkotmánynak egy- ‚ gyík fő-czélja а‘ tartósság ‚ mert tartósság nélkül nem le
het béke-s állapot, a’ békes állapot pedig, fő czélja a.’
társaságnak. A’ be'kes állapot, jól tudom én, nem az, hogy ne legyenek vetélkedések, hanem az hogy ezek а’
vetélkedések in viam facti non abeant. A’ lelki és testi
béke , mind ezen , mind a’ más világon a’ hit-Vallés’ czél
ja, az országos alkotmányoknak pedig, а’ világi javak
пай békes birása. Az igaz, hogy semmi sem tart örökké, és így akár- melly országos-alkotmány se tarthat örökké;de következik é abból a” sarkalatos törvények” határta.
lan változandósága? Házat senki-se tud örökre építeni, de építhet hoszszu időre; és ha jól e's erőssen van a' ház építve, ki álhatja több századokon keresztül, ngy-mint a’ Szent István tornya az idők” zivatarjait. Az ugyan ta lán nem igen okos ember lenne, ki mivel a’ Szent István tornyánál a' jó és sze'p arkbitektura” törvényei szerint jobb , és szebb tornyot lehetne építeni , a’torony’ funda
mentomát ásások által, azért meggyengitené , mert felyül egy nagyobb lyukat kellene ablakul kivágatni, hogy to
vább ne'zhessen, а” harang” szava ljobban hallassék, és jobban gyüjthesse-öszsze az embereket, töl'ténhetö ve sze'lyek’ alkalmával а’ köz-védelemre. Az ujabb idf'ík pél»
dát adtak, hogy még ott is, a’ hol felforgatäsok követ kezének, bizonyos meghatározott idöre а’ sarkal'atos 161’
vények változhatatlansága megállapittatottg- da ez nem is lehet máske'ppen: mert ve'ghetetlen az emberielme’
hajlandósága , a’ fennállónak röktöni változtatására: azom ban ez a’ hajlandóság scha-se lehet a’ vîszsza-hatások, és akadályok miatt is idomzatban a’ változási tehetse'g gel, mellynek az ész’ ke’peit -röktön életre, és valóságra kellene hoznì, és valamint еду ház’ plánumát tsinálni ke ve’sb idöbe kerül , mint magát a’ házat felépiteni; иду a7.
.országos dolgok’ jobbra válfoztatása is több îdöt kìváu, mint а’ változások’ kìgondolása. A’sarkalatos törve'nyek’
Inegváltozása tehát, s_oha, sehol és semmibpn rölgtön nem törte'nhetik nagy штат!‘ nélkül, akár mi szoros, vagy metaphisikali, ‘аду mathesisi felfogatok szerint javasol»
tassék ‚ e's valamint iidf'í kellett valaha akár mi , most 111111 régi e'pület’ felállìtására; lígy idö kivántatik ezen épíilct‘
elgyengiilésére, 1116 lassanti igazitására, és „ha eldült, uj felépitésére; mert csak az 1116 gyç'lgl't és erösît-meg
mìndent lassan-lassan , és azért erf'ísebbek, kem'ényebbek ,
e’s szorosabban állanak-öszsze a’ téglák а’ régi épületek-`ben, mint az újakban.
Igaz а’ mit a” Gróf az и] és re'gìbb generátiókrul mond: az 11j generatie’ z'llâsb , и’ regrz'bb („1166,- de mivel egygy ember- nyomnak 25 esztendöt szoktak venni, min?
den generátióban vannak, mind gyermekek , mind suhan-f czok , mind legények, mind férfì-kort e'rtt emberek, mind рейд öregek; és igy ha ìgaz, а’ mit а’ Gróf maga meg
ösme’r, hogy caeterîs parìbus а’ többì egyenlö lévén, a’
belátásra nézve a’ nagyobb tapasztalás azoknál van , kik tovább e'fitek, és a’ multt е111Ье1- nyomot már által-e'l
ték, a’ mostaniban pedig még élnek; világos, hogy az öreg emberek' tapasztalásai valami kevés tekintetet ér demlenek. Rosz jel az valamely nemzetnél, mikor ha nyatlan'i kezd az iüjabb emberek” tisztelete а’ vénebbek iránt. Tudja jól а‘ Gróf mint tisztelkedtek felállással egy
' kor а: olimpiai játékoknál az Athenabéliek egy belépő
öreg előtt, ki helyet keresett; de nem ezek, hanem a’
spártaiak adtak néki helyet. Azt monda ekkor egygy elmés Görög: tudják az Athénabeliek mi а’ jó és szép; de a’
spártaiak tselekszik. Voltak ugyan nemzetek, kik hasz-v na-vehetetlen öregeiket hidrul vízbe-veték, és elmern'ték;
de ezek barbár nemzetek valának. A’ holtaknak több tisz teletet adni, mint az élőknek, jó gyermeki szívet jelentő praejudicium; mert а’ mostani iffjak is` megvénülnek vas
laha, és ők is megfognak halni. Ennek a" praejudicium-e
nak az a? következése: hogy nagyobb kimélléssel viisq gáljuk a’ mggholtak’ tetteit, hogy ne legyünk irántok igasságtalanok, és csak azt szánjuk и’ feledeís'nek, Ãz're и’ féledeíme'l nagyobb áldás nem выйти‘. Ugyan nem elég javakkal bir é a’ fiatalság? egésséggel ,.virgonczsággal , szépséggel, kellemekkel, buzgóbb és frissebben forgó vérrel; de épen ezek a’ minémüségek teszik, hogy nem használhatja иду tapasztalásait, ha ideje lett volna is azokból annyit gyüjteni, mint az öregebbek már gyüj töttek; minek hat irl'gyleni a’ podagrával ’s több lelki és testi gyarldságokkal, sok sajnos és fájdalmas emlékeze tekkel vegyített tapasztalást; és miért gondolni, hogy mivel a" testi és lelki erő közönségesen nagyobb mértékw ben van a’ íiatalsdgnál, a’ hideg vérüebb bölcsesség, és n" megfontolás is nálok legyen , és hogy ezt kár nélkül meg lehessen vetni? „Propria experientia stultorum magi stra est” ngy-mond Livius: Cicero pedig azt mondja:
„Stulti adolescentuli perdidere Rempubllcam.”
Olvassa a’ Gróf a’ Római históriát, olvassa Cicerót de senectute, melly munkát ő nem ugyan már ag-korá ban, hanem mégis fe'rjñui kora után irtt, ’s mellyet én a’
legnagyobb örömmel legelsőbben is minden deák könyvek közzül 14 esztendős koromban olvastam, és látni fogja , bogy a” lelki és testi erejét megőrzött embernél, az ész , a’ belátás, az elmésség nem annyira fogyatkozik, mint némely fiatal emberek, kik igen korán kezdettek élni, képzelik magoknak. Ha a’ fe'rjñui kor megvethetné az öregségét, miért ne vethetné-meg a’ serdülő a’ fei-fiuits és ngy tovább а’ gyermeki kor а’ serdűlőt? igaz ugyan, hogy a’ vének szívesebben ragaszkodnak а’ régihez , mert az a’ régi őket fiatal korokra emlékezteti; az itljabbak ellenben hevesebben érezvén életöket а’ jelenlétben ‚ ke