mind (бы) hús; és mind `101)!) , mind több nap-számos. Ha az elsö szükségek’ ideáján megyl'ink, иду Pesten a’ mult télen a’ fait is kellett volna lîluìtálni a’ sok szegény еш ber miatt. Ez az elsö szíikségek’ ideája nem igen á‘ilhat, és több tekintetekre nézve megvlendö; sok ellenkezések be keverì az embert, а’ dolgot végre-hajthatóbb oldalról kell tekìnteni. A’ kérdés az , megférnek é az ár-szabá sok (limitátiók) a’regale-beneñciumokkal? és kész a’ fe lelet; ha а’ borra e's pálinkára nézve megfe'rnek , a7 hlisra és kenyérre ne'zve is megférhetnek. lgen , de а’ regale beneñciumokkal biró földes-urak, nyuzhatnák a’ szegény embert; de hìszen nyuzhatnák а‘ borra és pálinkára ne'zve is. Külön-külön ‚ söt azon egy helyen külön-külön Иб Ьеп, hol drágább hol olcsóbb а’ marha ’s az élet; e's l'gy а’ kenye'r e's a’ hlís árrának idomzatban kellene len ni. Az ár-szabás’ rend-szere vagy megrontja ezt az Шот zatot , vagy minden lépten и] ár-szabást tenne szükséges sé, kivált egygy olly országban, hol az так’ roszszasá-`
ga, a’ csatornák’ hija'nya miatt röktön felszökìk, vagy leszáll a’ terme’kek’ árra. --- Ezen, csekély itéletem szed нм; tehát csak иду lehetne segl'teni, ha minden a'r#
szabásoknak megszünése теней minden járásban, egy hivatalban nem le’vö birtokos földes-ur rendeltetnék, ki, valahányszor valamely helyse’g a’ nyuzásról е’ tárgyban panaszkodnék, azonnal minden helybelì körül-»állásokat
megvi’sgálván, biró lenne:l Швей biróságától azonnal
szolga-biróhoz menne az аренды, ha az egygyik ‘аду másik rész nem ele’gednék-meg az ite’lettel, a’ szolgań' biró itéletétöl, а’ meg-nem elégedö rész ‚ szint-ugy eX tra domìnìum, ‘аду kissebb (particularis) vagy nagyobb (generális) gyülésben, a’ vármegyéhez apellálhàtna; ha a’ panaszló’ hasznára változnék a’ marha’ és a’ terme'kek’ ,’s а’ bor’ és a’ pálinka’ бита, ugy bizonyosannem арена“
na; ha pedìg kárára változne'k, ugy ke'sz lenne а’ sege
delem, mert minden hónapban tartatik rend-szerint kis vagy nagy vármegye gyülés. Ezen javaslat” helyességét több а’ részre hajlatlan igasságtul vett okokkal lehetne támogatni. -- Annyi bizonyos, hogy ollyan intézeteket kell javasolni. mellyek ha nem szükségesek is minde nütt, legalább nem árthat sehol is azoknak el~nem mu
lasztása.
Ez alkalommal mellesleg életünk’re’szeletes kedvet lenségeit emlegetvén а’ Gróf, oda tudja а’ rosz és büdös húst is , e's ebben nagy igaza van; csak még hozzá tehette volna , hogy egygy ökörnek nem ollyan jo' а’ húsa, “mint а’
másiknak; sőt azon egygy ökörben nem minden ho's-részek egyenlő becsüek, és hogy már ennél-fogva is nem igasságos az ár-szabás. Azomban jóval bővithette volna rövid éle tünk kedvetlenségei9 lajstromát, mert tele van csak nem minden lehelletíink kissebb-nagyobb bajokkal, alkalmat
lanságokkal és nevetségekkel; csak az a7 külömbség hogy а’ ki amazokat szenvedi, nem nevet; а’ ki pedig nevet , nem türig а’ ki pedig nevetve Hifi; vagy tűrve neveti, az meg akarja csalni iin-érzését; annak boldogságát te hát nem irigylem, mert az, kiakarván komédiázni ba jait és fájdalmait, nem szomoru -játékban minket ostro molni szokott, vegyített érzelmeket hordoz keblében;
Г hanem inkább egész élete comico-tragoedia.
Sok szökések és ugrások lévén e" munkában, mely lyeknek okát mi közép-szerű-emberek nem látjuk, aka ratunk ellen is csudálnunk kell azt, hogy a’ Grófnak а’
hús alkalmat adott egy nevekedő kis Grófot utaztatni, és serdülő korában oly bohóságokat mondatni vele,mil lyeket hihetőképpen csak férjliui esztendeiben egygy alkal masint rosz nevelés után fogott volna mondani. Ezt a’
Czìkkelyt egygy elmésnek látszó gondolattal végzi а’ Szer ző, megjegyezvén; hogy ne'melyek csa/E olyan a'rron sze re НА fizetni a’ jo’ húst, mint a’ szegd/ty ember a’ csontot
C
fizet/ti детей/а; de hiszen ez a’hás-vágóï‘legény’ hibája,
és ehez semmi köze a’ lìmitátìónak; mert minden ár szabás, és а’ legjobb hús mellett is, mindég fog csont is találkozni, ngy-mint а’ legjobb vete's között pipacs,és а’ legjobb könyvben csuszamodás.
Sunt bona, sunt quaedam mediocria, sunt mglafplurq .,
Omnia crede mihi sic fit Avite liber.
Optimus ille
‚ Qui minimis urgetur.
A’ maggar sze}; őkrőt ngy-mond ‘а’ Szerző: Ma gyar-országban csak látjuk, Be'csben pedig eszszük; igen is, de megfelejtkezék említeni mennyibe kerül az aerá riumnak az ugy nevezett Fleischregie:,- ma holnap még látni se fogunk többé Magyar-országban szép ökröket, ha Moldovábul szedeti inkább azokat Bécs’ városa, mint Magyar-országbul , éspedig azért a’ mintegy hires magyar születésü financz minister mondotta, hogy ott veszi az ök rőt а‘ hol ócsóbb, két dologrul nem emlékezvén; lnggölp hogy Moldovában pengő pénzen kell venni az ökröket , ná lunk pedig papiros pénzen ‚ mellynek mennyisége'r'eddig az
országló-zéktül függött és még most is függ, lehet venni;
2-szor: hogy а’ ki ócsón akar venni, akár ökröket, akár mi mást idővel, annak rá kell szánni magát, hogy egy darab ideig drágábban vegye а’ veendő dolgot, így az szaporodni fog, és nevekedni jó minémüségében. Itt is tehát igaza van a’ Gróf” helyes észre-vételének, hogy t. i. ue'melly embernek rövidebb, ne'melyne/E hoszszabb idő-n re van esze. Gróf S....ay Bécs városát hússal akarta ki
tartani, és pedig nagyon hasznos feltételek alatt Bécs városára nézve. Ő az ott elkelendő ökrök” kiállítására ,
a’ magáén felül a’ Hazában akart öszsze-venni jó hiz
lalt marhát, mellynek következe'se'ben, a’marha tenyész
fés cis hizlalás, njra nagy divatba jött volnaahonnqnkban, de nem boldogulhatott; osztán ш meri a’ Gro'f
„ irásban egész Európa’ hallattára állítanî , hogy a’ nemzeti
szorgalom’ dolgában, minden csak tölünk' függ, és ho'gy
csupán megelégedetlenségbül panaszlunk. Tudja a’ Gróf mi fügne tölünk ha akarnók, és hazánkat valóban sze тайный-Воду minekutánna tapasztaláfsok7 szerzése, és kimüveltete’sünk végett a’ kiil-földet bejártuk , és künt so kat költöttünk, a’ Gróf’ példájára itthon költsük pe'nl иным, és hasznos dolgokra költsíik, hogy mikor be széllünk vagy ìrunk nemzeti dolgaînkról egygy oldaluak ne legyünk , Imgy а’ gyalázatokat, a’ dicse'reteket, mel lyeket e'rdemelünk, se ne nagyítsuk, se ne kissebbl'tsük, mert ha a" gyalázatokat nagyl'tjuk, méltán megbántjuk а’nemzeti önn-szeretetet , a’ ne’lkül hogy javl'tsunk; ha pe dìg а’ dicsérni valo'kat nagyitjuk, neveljük nemzetiink`
Кайл-МЫ, nem Рейд; orvosoljuk a’- nemzeti hiuságotf,
“gy legyen hát elmésségünk alkotva e's alkalmaztatva, hogy mind kiterjede’se're, mind tartósságára, mind ре díg mine’müségére nézve, a’ következö magyarázat
(deiìnitio), mellyet arról еду nagy iro' adott, ìllje'k:
„Le vrai Esprit n’est, que la raison seconde’e par le gout adouci par la gaité , et orné par les graces.” A’ valódi el mésse'g nem egyéb, mint а’ józan e'sz ‚ а’ jó izléstül gyá xnolítva, vigsa'gtól feldem'tve, és ékesl'tve a’ kellemek
tül. Látja а’ Gróf mike'pp’ vagyok egygy értelemben vele
а’ czéhek", e's az ár-szabások’ megszünése iránt; de nz ár-szabási ke’rdést öszsze-függésben kelle tekintenem a’királyì haszon-ve'telekkel. Akár öseînk által „еще“,
akár zálogos, akár pe'nzen УС“? jo'szágot bil-junk, а’ re
gale-benefìcîumot ugy kell nézni mint Tůkét, és annak
jövedelmeit mint kamafof. Nenn lehet tehát kár-póflás
sziikìben felforgatás nélkiil eltörülni a’ királyì haszon vételeket, e's azoknak liìrekesztf'ílegì jussát. Ha tellát a`l köz-»szorgalnm’ felverg'íde'se kedvéért hajlékony lenne isfà' nemzet, ennek eltörlésére szükséges lenne, nem csak
'lkár-pótlásrul, hanem elegendő kár-potlásról is gondoskod.»
ni. Lehetséges é ez mindenütt az országban, a’ nemzeti szorgalom7 mostani állapotjában? melly csak igen kicsi
részben függ tőlünk, más kérdés, mellynek bővebb Ё]!
tegetése ugyan nagyon rész-vétető volna, de mellybe mind azért nem ereszkedhetem most ez alkalommal, mi-.
vel mind tul menne birálási czélomon; mind pedig, mert igaz de nem kedves dolgok°emlitésére kínszerítene. Elég bajos birálási hivatalom, hiszen pánczélatlan melyel kell vívnom, pánczélozott mely- ellen, és egygy oly gaz’
dához hasonlítok, kl a’ mént csak ruhába burkolva, és még иду is kötő-féken bocsáttatná а’ mezítelen kanczá ra; hogy csikaja legyen, és pedig jó , erős és szebb csi kaja mint eddig volt: csak olykor-olykor këniïelem'lLe@y ték, egy-két darabot а’ bul'kolatbul letépni, és a’ kötő féket egy kevéssé megereszteni, és még így se tudom, meg fog é szenvedtetni szabados de szükséges bátorsáa gom? ha fog, и] jele, hogy való, felülről is az áldott jobra-törekede's,
Robot, vagy Szakmány. —- Lap 99.
E' Czîkkelyben minden szám-vetések mellett, nincs a°dolog° bibéje. elő-adva, melly ebbül áll: А’ most élők között senki-se foglalta-el birtokát erővel, ha tehát azt, másnak használatjára bocsátja, a’ haszon-vevőnek azért vagy robotolni, vagy fizetni kell а’ földes-nr9 számára.