Szerzr'í erre
‘a’ dolgoknak. 'Ug'yan hasonll'tmmii valamely пиву c's móly
tu'lóst hozzá, kinek egész eszét csak egy fiók foglal
ta-el, ő а’ haszontalanságokat is, mellyek abba a” fiók
ba valók belé-dugja; de okosabb, és életre valóbb em ber é azért a’ Szerzőnél? kit nem egygy ízben hallottam méltán nevetkőzni'az illyetén egygy-oldalnas tudós embéreken. Én nem látom által, miért ne tudhassa, miért
ne érezhesse egy magyar -Mágnás, mi a’ Szép Ráfa'el’
madonnájiban; azért mert ország-gyülési tárgyakat kel lene főképp” fejében forgatni? mintha bizony а’ tudomá nyok" felosztása а’ természetben lenne, és ezen felosz tások nem gondoltattak volna ki az emberi elme gyenge sége’ gyámolítására. Nagy öszsze-köttetésben van az Igaz, a7 Jó , а’ Szép , és csak ezek” testvér-ülése teszi va laki fejében és szívében a’ kimivelt, а’ csínosodott em bert, és alkotja hogy иду mondjam“, az érezve gondol kozot, és a’ gondolkozva érezőt. Még egyjó czél-irányos és csínos formáju kemenczét se lehet tsináltatni, több flóku tudományok9 segedelme nélkül; а‘ mesterség csak"
abban áll ‚‘ hogy minden tudomány” nemében, а’ Való dit а’ nem valóditól, a” haszontalant a’ hasznostul meg tudjuk külömböztetni. Ugyan nem tudott é Napoleon nagy hadi seregeket jól vezérleni, mivel akármellyik köz-katonája jobban értett a” prezentirozáshoz nálánál?
Nem mondom én hogy valamelly Egész” tudására nem szükséges annak részeletei ösmérete, de éppen ott a’
dologe bibéje, tudni és mintegy érzeni, mellyek azok а’
részeletek, mellyeknek tudása okvetetlenül szükséges az Egész” isméretére. Éppen иду tudnak lemenni а’ nagy el
mék az Egészrül a’ részeletekre, valamint а’ részeletek
rül fel az Egészre. Ezeket csak ált'v menőben akartam
érinteni, ‘а’ Szerző” példájára én is olykor-olykor féket
eresztve'n ideáimnak, mert 'nem akarnám, hogy Hatalaink azt a" következést huzhassák-ki а’ Gróf” beszédjéq
bül ‚ „мы az arany nem len/w arany mert ‚тут is,és mîvel a’ legtöbb, leghasznosabb , és legbecsesebb tu lajdonságaival bír az ásványoknak?
Igen Szépeket mond ugyan ezen szakaszban a’ Gróf, és szépen is mondja azokat az ellenvetések7 szükségé rül, hasznárul, а’ gondolatok” küzdéséről, egymásba ûtközésekrül, a’ vélemények” 'surlódásáróL és dör’sölödé
sérül. Valóban csak ezek mellett állhat-fel a’ minden ol dalu vi’sgálat, e's következhetik az igasság” fellelhetése.
Melly igaz az, а’ mi itten ol)r hathatósan mondatik, hogy t: i: и’ hol a’ beszéd korlátos, ott rab a’ nyelv, e3'
csa/ì rabként szo'll.
А’ mit az opposítiórul mond , az is sok okosságot fog lal magában. Azomban nem szeretem ama rend-szeres op positiót, melly felekezetességet árul-el, és mivel az el mék’ függetlenségének ellensége, nem а’ természet, ha nem a’ politikai mesterség” útján akarja az igasságot ki őröltetni, és mintegy dolgozza a’ véleményeket, hogy azoknak elébb-utóbb gyözedelmet szerezzen. A’ feleke zetesség9 járma alatt szabadon beszélni oly gyakorlása a’ szabadságnak, melly ennek csak színét viseli, mi vel az ily szabadságnak nem az а’ czélja, a” mit valaki”
elméje; hanem а’ mit valakinek felekezete igaznak tart.
A’ természetes, és az igasság” kiörle'sére hasznos oppo sitió, az, melly az elmék7 külömbféleségébül, e's így ugyan azon egy dolognak külön-külön szabása és mérté.
kü fejek által következett felfogásábul származik , és ezt semmi se segíti иду elő , mint а’ könyv sajtó” szabadsá ga; mivel az irók el vannak szórva az országban, ’s nem tanácskoznak köz-gyülekezetekben , és csak-nem mindég jobban meg van rágva a’ mi iratik, mint а,’ mi el‘szdno-xl
штык. /
Ez is igen szép mondás, és valóban igaz: a’ razsda .ve/fol se защитный-мед‘, de Mikal vakartasse'k-le, [ogy :ammi-u tò'fjfe'k ; így az elő-űe'letek is, csak cum.
des mo’ddzzl „неделе/дед, тег! azòÀ’ ńamarv ‘Ей-{Ней tu, пейте/[у ò‘regůen ММ” Ãala'lt {с oÃuz/zat, de Ízogy ' azokat, mdr anya-tqíbe is десен’! АеЦ/еп, az bizonya’ra Минуту. De hogy ezek valósulhassanak, többet és mé lyebben kell а’ nevelésrül gondolkozni.
Vége felé azen szakasznak аж mondja а’ Szerzo':
hogy sem-mz' sem leñetetlen „стыд, Àz’va'lŕ ha войско"!
:zalma-tùzänkre, meg; «zo» regi caer-bill is vz'nm' akar- . mink, melig nem csa/ì vadam'nkon, билет melyez'nliben is slag* tala’lkozz'k. Нет [el/sí, test2', ’s országbelz' javaz'uá' dz'cse'rete emeláetzlfèl ñaza'ulaut, hartem Ízcítric-mazrada’`
sink, ’s hz'báz'nk’ „иду 1е/Ы eh'sme’reke, ’s azaÀna/a 131‘
,fiar orvosla'sa. Anngz' jo’ ’s Nemes van belmůnk, hogy a’
jo'uak теней, Àá‘lmyen levonja alma/ì liz'sded sully'u't, a’
mz' me?,r ha’tm van. — Meg kell vallanì, nem ügyetle nül bánìk vehink а’ Gróf , hanem иду, mint némelykor szeretöink szoktak; legyaláz , mcgboszszont ‚ felráz, 4az-|
шёл édes bal’samot önt sebeinkre. у
А’ magyar birtokos szegényebb , mint bir tokához képpest lennie kellene. Lap 41.
Ennek'kivilágos'l'tászira: a’ bz'rtok, а’ vagyon, az e'rteZ’ becse't nem pehzben, nem aranyban, ‘шлем minds»
aka’r _fe/Evi?, aka’r kel/letti' faz-az z'ngo’) jo'sza’gna/e Ла :zonve/wtäsegre'ben helyhezteti. А’ Szerzönek ax a’ sze gehy, lez' ot/nm usal: rit/edn, ’s nem nlz'ndenütt, ’s нет bz'zonyosan jut/lat szükse’gez' kzlzw'tolásd/zoz. De mi hät az а’ haszon-vehei'öség? “аду az hogy a’ magame’t lnagam