Általános polgári törvénykönyv
TIZENHATODIK FEJEZET
,4 tulajdon s más dologbani jogok közösségéről.
A közösség eredete.
825. §. Valahányszor ugyanazon dolognak tu-lajdona, vagy ugyanazon jog, több személyeket osz-tatlanul illet; közösség létezik. Ez véletlen esemé-nyen, törvéesemé-nyen, végrendeleten vagy szerződésen alapul.
V. ö. 361., 894., 415., 121., 503., 715., 786., 888.. 1176., 1233.
S§. — 1894: XYI. t.-cz. 55., 72., 101. §§. — Tkvl rdts. 55. §.;
1889: XXXVIII. t.-cz. 16., 17. §§.; 1891: XVI. t.-cz7 16., 18., 19. §§.; 1892: XXIX. t.-cz. 3., 4. §§. — 1881: LX. t.-cz. 148. §.;
KT. 69., 132. §§.; szabadalmi tv. (1895: XXXVIII. t.-cz. 8., 11. §§.); szerzői jog (188-1: XVI. t.-cz.) 1., 3., C, 29. §§..;
bányatv. 139. §. — A határőrvidéki házközösségekxől v. ö.
1873: XXIX., 1885: XXIV., 1898: XII. t.-cz.
826. §. Azon kútfők különbsége szerint, me-lyeikből a közösség ered, határoztatnak meg 'köze-lebbről a részesek jogai és kötelességei is. A szerző-dés által támadt vagyon-'közösség iránti különös rendszabályok a huszonhetedik fejezetben foglal-tatválk.
827- §. Ki valamely közös dologbani részt igényel, jogát, ha a többi résztvevők ellene monda-nak, tartozik bebizonyítani.
A részesek közös jogai.
828. §. Mig valamennyi részesek egyetértők, csak egy személyt képeznek, és a közös dologgal tetszésök szerint bánihatnak. Mihelyt egyenetlenek, egyik részes sem tehet a közös dolgon oly változta-tást, mely által a többieké felett intézkednék.
A részesnek jutalékárai jogai.
829. §. Mindenik részes teljes tulajdonosa a maga jutalékának. Amennyiben társai jogait nem sérti, azt, vagy annak haszonvételeit, kénye szerint és függetlenül elzálogosíthatja, elhagyományoz-hatja, vagy máskép elidegenítheti. (361. §.)
V. ö. tkvi. rdts. 57. §.; 1881 : LX. t.-cz. 156., 158. &§.; — KT. 76. §.; a házközösségek tek. V. ö. 1885: XXIV. t.-cz. 28., 29. §§.
830. §. Mindenik részes jogosítva van szám-adást és a jövedelem felosztását sürgetni. Rendsze-rint a közösség megszüntetését is kivánhatja; de nem időn kivül, vagy a többiek kárára. Azért a kö-rülményekhez mért, egykönnyen el nem (kerülhető halasztáson meg kell nyugodnia.
V. ö. 841—843. §§.; KT. 99. s kk. §§.; 18J4: XVI. t.-cz.
0«., 59. §£.; 1881: LX. t.-cz. 204—206., 220. §§.
188 A részeseknek jogai.
831. §. Ha valamely részes magát a közösség folytatására kötelezte, az idő eltelte előtt ki nem léphet ugyan; de ezen kötelezettség is, mint más kö-telezettségek, megszüntetik és az örökösökre ki nem terjed, ha ezek magok bele nem -egyeztek.
V. ö. 918., 1208. §§.
832. §. Egy harmadiknak oly rendelkezése is, mely által valamely dolog íközössé rendeltetik, az első,részesek által ugyan megtartandó, de már örö-köseik által nem. örökké tartó közösségrei kötele-zettség meg nem állhat.
V. ö. 1208. §.
A részeseknek a közös dologbani jogai: a) a fő-tőkére.
833. §. A közös dolog birtoka és igazgatása valamennyi részeseket összesen illeti. Oly ügyeik-ben, melyek a főtökének csak rendes igazgatását és használatát érdeklik, szótöbbség határoz; mely nem a személyeik, hanem a résztvevők részeinek aránya szerint számittatik.
V. ö. K. T . 77—79. §§.
834. §. De nevezetes változtatásoknál, melyek a főtőke fentartása vagy jobban használása végett javasoltainak, a leszavazottak jövendő kárra nézvei biztosítást; vagy ha ez megtagad! atik, a közösség-bőli kiléphetést kívánhatnak.
V. ö. 1373., 1374. §§.
835. §. Ha kilépni nem akarnak, vagy ha a kilépés időn kivül történnék; ,a sors, választott egyén, vagy ha az iránt egyhangúlag meg nem egyeznek, a biró határozza el, hogy a változtatás feltétlenül vagy biztosítás mellett történjék-e vagy sem. Az elhatározás e módjai, a tagtársat
szóegyen-lősége esetében is előállnak.
- V. ö. 1391. §.
836. §. Ha a közös dolgoknak igazgatót kell
rendelni, annak választása fölött szótöbbség és en-nek hiányában, a biró határoz.
V. ö. 833. §.; K. T. 79. §.
837. §. A közös jószág igazgatója meghatalma-zottnak tekintetik. Egyrészt köteles rendes száma-dást tenni; másrészt pedig jogosítva van, minden, haszonnal tett kiadásokat beszámítani. Ugyanez áll azon esetben is, ha valamely részestárs valami kö-zös jószágot, a többi résztvevők megbízása nélkül,, igazgat.
V. ö. 1102. s kk. §§.; 1881: LX. t.-cz. 143. §.
A tulajdoni arány megállapításának az 1881: LX. t.-cz.
143. §-ában megszabott egyéb feltételek fenforgása esetében is csak akkor van helye, ha a tulajdonjog határozatlan ré-szekben van a tulajdontársak nevére bejegyezve. A részek ha-tározatlanoknak csakis akkor tekinthetők, ha kifejezetten ilye-neknek vannak bejegyezve, mert ha csupán az arány nincs feltüntetve, akkor az optkv. érvényben lévő 837. §-ában felállí-tott jogvédelem alkalmazandó, vagyis a társak részei egyen-lőknek tekintendők. (C. 1903. okt. 22-én 6159.)
838. §. Ha az igazgatás többeknek engedtetik át; ezek közt is szótöbbség határoz.
V. ö. 1190. §.
b) A haszonvételekre és terhekre.
839- §. A közös haszonvételek és terhek, a ré-szek aránya szerint méretnék ki. Kétség esetében minden rész egyenlő nagyságúnak tekintetik; ki az ellenkezőt állítja, tartozik azt bebizonyítani.
V. ö. 1193., 1194. §§.; 1883: XLIV. t.-cz. 95. §.
Az erdélyi teleikjegyzőkönyvekben előforduló oly be-jegyzéssel, melylyel a tulajdonosok „osztatlan részekben kö-zös birtokosul" jeleztetnek, a tulajdoni arány határozatlan-sága kifejezve nincs,; minélfogva az ekként bejegyzett tulaj-donosok részei az optkv. 839. §-a értelmében egymás íközt egyenlöeknek tekintendők. Smsz. t. ü. határozata, 1877. ápr.
17. 4314.)
840. §. Rendszerint a nyert haszonvételek ter-mészetben osztandók fel. De ha a felosztás e módja nem követhető, mindegyiknek van joga nyilvános árverést sürgetni. A bevett érték a részesek közt aránylag szolgáltatik 'ki.
V. ö. 1194. §.
190 A részeseknek jogai.
c) Az osztályra nézve.
841. §. A közös dolognak, a közösség megszün-tetése után leendő felosztásánál, a szótöbbség nem érvényes. Az osztálynak mindenik érdektárs meg-elégedésére kell történni. Ha meg nem egyezhetnék;
a sors, vagy választott egyén, avagy ha ezen elinté-zési módok egyike vagy másika megállapításában egyhangúlag meg nem egyesülnek, a biró határoz.
V. ö. 1891., 1487. §§.; 1881: XVII. t.-cz. 51. §.; 1879:
XXXI. t.-cz. 17. §.; 1898: XIX. t.-cz.; 1894: XII. t.-cz. 6., 1-2., 20. §§.; 1871: LIII. t.-cz. 32., 42. §§.
842. §. Választott egyén vagy a biró határozza el azt is, hogy fekvő birtok, vagy házak ifelosztásár nál, valamely részestársnak jutaléka használása vé-gett szolgalomra van-e szüksége és az neki mily feltételek alatt legyen megengedhető.
V. ö. 480. §.; tkvi rdts. 55. §. c) p., 56. §.; 1881: LX.
t.-cz. 220. §§.
843- §. Ha valamely közös dolog vagv éppen nem vagy értéke nevezetes csökkenése nélkül nem osztathatik meg; -akkor az, még pedig, ha csak egy részestárs kívánná is, birói árverés utján eladandó s a vételár a részesek közt felosztandó.
V. ö. 485., 847. §§.; 1881: LX. t.-cz. 143., 156. §§.; K. T.
120., 207. §§.; 1854. bányát. 115., 116. §§.
844. §. Szolgalmak, határjelek és a közös hasz-nálatra szükséges okiratok fel nem oszthatóik. A telíti szolgalmak minden részeseket illetnek. Az ok-iratok, ha különben semmi sem áll ellent, a leg-idÖsbik résztvevőnél tétetnek le. A többiek, önkölt-ségeiken, hitelesített másolatokat kapnak.~
Közös okiratok kiadása tek. v. Ö. 1868 : LIV. t.-cz. 188. §.;
1881: LIX. t.-cz. 32. §.; 1893: XVIII! t.-cz. 81. §. Dolog Ikiadása tek. való végrehajtásról v. ö. 1881: LX. t.-cz. 211—219. ?§.
845- §. Telkek osztályánál a kölcsönös határok a helyzet különbségéhez képest, oszlopok, határkő-veje, vagy czövekek által, szembetűnő és változatlan módon jelölendők ki. A folyók, hegyek és utak ter-mészeti határok. A csalás vagy tévedés eltávolítása
végett* kell, hogy a valóságos határzásra szolgáló kö-vekbe, oszlopokba vagy czövekdkbe, keresztek, czi-merek, számok vágy más jegyek vágassanak, vagy alájuk ásassanak.
846- §. A végbevitt osztályról okiratok készí-tendők, valamely ingatlan dolgok részesé is cáak az által nyer dologbani jogot a maga jutalékára, ha az arról készített okirat a nyilvánkönyvekbe bekebelez -tetik. (436. §.)
847. f. Bármi közös jószág puszta felosztása egy harmadiknak kárára nem szolgálhat; minden őt illető zálog-, szolgalom- és egyéb dologbani jogok, az osztály után szintúgy lesznek, mint annak előtte, gyakori and ók. Azon személyes jogok is, melyek egy harmadikat valamely 'közösség irányéban illetnek, a megtörtént kilépés mellett is megtartják előbbi erejöket.
V. ö. 466., 485. §§.; 1881: LX. t.-cz. 156., 158. §§.
848. §. Hasonlókép az, ki valamely közösség-nek adós, a fizetést egyes résztvevőkközösség-nek nem teheti.
Ily adósságokat az egész közösségnél vagy annál, ki azt rendesen "képviseli, ikell lefizetni.
V. ö. 892., 895., 1424. §§.; K. T. 87. s kk. §§.
849. f. Mi eddig a közösségről általában hatá-roztatott, valamely családot, mint közösséget illető jogokra és dolgokra, péld. alapítványokra, hitbizo-rnányokra s t. eff. is alkalmazható.
A határok megújítása.
850. §. Ha határjelek, bármi körülmény által, annyira megsértettek, hogy egészen ismerhetetlenné válhatnának; minden részesnek joga van, a határ-jelek közös megújítását kívánni. Ezen ügylethez az érdekelt szomszédok meghivandó-k, a határok pon-tosan leirandók és a (költségek mindnyájok által, határvonalaik aránya szerint viselendők.
Fiúmét kivéve, e §-t pótolja 1894 : XII. t.-cz. §.
J92 Halárok. Vélt közösség.
851. §. Ha a határok valóban ismeretlenekké lettek, vagy a határigazitásnál villongás támad, a bíróság, mindenek előtt az utolsó birtoklást oltal-mazza. K imagát ez által s/értve véli, a birtokjog, tulajdon vagy más jog tekintetéből őt iljető véd veit annak rendé szerint előadhatja. (347. §.)
V. ö. 1894: XII. t.-cz. IV. fejezet; Hk. T. r. 78. és 84. ez.;
1862: XXIII. t.-ez.
852. §. Határzásnál a legfontosabb védvek ezek: a peres telek felmérése és leírása vagy rajzo-lata is; továbbá az arra vonatkozó nyilváníőnyvek és más okiratok; végtére a dologértő tanuk vallo-másai és a szakértők által előrebocsátott szemle után adott vélemény.
853. §. Ha kizáró birtok- vagy tulajdon-jogot egyik fél sem bizonyít be; a bíróság a peres tért az eddigi békés birtoklás arányához képest felosztja.
De ha a birtoklási állapot is kétséges; akkor a peres tér a felek közt, azon birto'k viszonyához képest, melyből az igény kiindul, műértők hozzájáruliával lelősz tátik s a kat&rzá-s e szerint tétetik.
Vélelmezett közösség.
854. §. Barázdák, kerítések, sövények, palán-kok, falak, magánpatapalán-kok, csatornák, térek s más efféle válaszfalak, melyek szomszédes telkek közt lé-teznek, közös tulajdonnak tekintetnek, ha czimerek, fel- va"*' ráíratok, vagy más ismérvek és védvek ellenkezőt nem bizonyitnak.
855. §. A közös falat a maga oldalán felevas-^1 tagságnyira, mindegyik részestárs használhatja;
abba vakajtókat s falszekrényeket is alkalmazhat, hol az ellenoldalon még nem léteznék. De az épü-letet kémény, tűzhely, vagy más rakványok által veszélyeztetni és a szomszédot az ő részének hasz-nálatában bármi módon akadályozni nem szabad.
V. ö. 364. §.