Általános polgári törvénykönyv
HETEDIK FEJEZET
6. követ fejthessen, sövényt áshasson és meszet égethessen
V. ö. alább 492—503. §§. az egyes szolgalmakról. A pinczejogról v. ö. 1854. jul. 23. helyszinelési utasit. 66. §.;
1867. évi 2784. sz. IM. rend. 43. §.; 1889 : XXXVIII. t.-cz.
3. §. L. végül 1894 : XII. t.-cz. 9?-9ö. §§.
A személyes szolgalmak nemei.
478. §. A személyes szolgalmak; valamely do-lognak szükséges használata; a haszonvétel és a lakás.
L. alább 504—522. §§.
Rendetlen és útszolgalmak.
479. §. De oly szolgalmak is, melyek magok-ban telki szolgalmaik; egyedül a személyneik; —
vagy olv kedvezések, melyek rendszerint szolgal-mak, csa'k visszahuzásig eng3délyezhetők. Mindaz-által a szolgalom természetétpli eltérések nem vé-delmeztetnek; a/ki ezeket állítja, az köteles bebizo-nyítani.
A szolgalmi jog szerzése. A szerzésre.i czim.
480. §. Valamely szolgalomrai czim szerző-désen; végrendeleten; közös telkek felosztásakor hozott Hrói Ítéleten, vagy végtére elévülésen alapul.
A bányaszolgalmakról v. ö. 1854. máj. 23. bányatörv.
191. s köv. &§. aa erdei termékek szállításának tűrésére köte-lezésről v. ö. 1879: XXXI. t.-c^s. 178. §.
Szerzésmód.
481. §. A szolgalom dölogbami joga ingatlan dolgokra s általában oly tárgyakra, melyek nyil-vánkönyvekben beiktatvák, csak az azokat beik-tatás által szereztethetik, de más dolgokra a fennebb (426—428. §§.) kitett átadási módolk által sze-reztetik.
V. ö. 321., 431—446., 1498. §§.; 1881 : LX. t.-cz. (ki-sajátítás) 60., 85. §§.; tkvi rdts. 54. §. 1886 : XXIX. t.-cz.
18. §.
Szolgalmaknáli jogviszony. Általános rendszabá-lyok a szolgalmi jog iránt.
482. §. Minden szolgalmak megegyeznek ab-ban, hogy a szolgalmi dolog birtokosa rendszerint nem köteleztetik valamit tenni, hanem csak más-nak valamely jog gyakorlatát megengedni, vagy va-lamivel felhagyni, mit, mint tulajdonos, különben tenni jogositva volna.
483. §. Azért a szolgalomra rendelt dolog fentartására és helyreállitására való költségeket is rendszerint a jogosított tartozik viselni. De ha a dolog a kötelezett állal is használtatik, a költséghez arányieg kell járulnia s csak annak a jogositott részére való átengedése által menekedhetik meg, annak beleegyezése nélkül is, az ahhoz való járu-lástol.
V. ö. 487. s kk. §§., 508., 513 515. §§.; 1881 : XLl.
t.-cz. (kisajnt.) 15. §.; 1885 : XXIII. t.-cz. (vizjog) 60., 63. §§.;
bányatv. 195. §.
484. §. Az uralgó jószág birtokosa jogát tet-szése szerinti módon gyakorolhatja ugyan; de szol-galmakat kiterjeszteni nem szabad, sőt amennyi-ben természelök és rendeltetésük czélja engedi, azo-kat korlátolni kell.
V. Ö. 1228. §.
485. §. Semmiféle szolgalmat sem lehet a szolgalmi dologtól önhatalmúlag elkülöníteni, sem
112 Telki szolgalmak.
más dologra vagy személyre átruházni. S annyiban minden szolgalom megoszthatatlannak is tartatik, amennyiben a telken fekvő jog, annak nagyobbi-tása, kisebbítése, vagy eldarabolása által, sem meg nem változhalik, sem meg nem osztathatik.
V. ö. 507., 509., 523., 844., 847., §§.; 1881 : LX. t.-cz.
103., 191. §§ •
Csakis a haszonélvezeti szolgalmi jog mint , ilyen, nem ruházható át, de a jog használatának más részére való átengedése, vagy a jogról a tulajdonos javára való lemondás kizárva nincs, s ennek jogérvényességéhez írásbeli szerződés még akkor sem kívántatik meg, ha a haszonélvezeti jog a jo-gosult javára telekkönyvileg van bejegyezve. (C. 97. márcz.
17. I. G. 416/96.)
Az optkv.. 485. §-ának az az intézkedése, mely szerint akinek kilátásra joga nincs, ablakának berácsolására köte-leztetik, csak oly esetre vonatkoztatható, midőn oly szolgal-makról van szó, mely akként keletkezik, hogy az uralkodó telek tulajdonosa a szomszédja falán ablakot nyit. (0.
2J 75/96.)
486. §. Valamely telek egyszerre több szemé-lyek részére is lehet szolgalmazó, ha különben e miatt egy harmadiknak régibb jogai nem szén*
vednek.
Alkalmazás a telki szolgalmakra, különösen vala-mely tehernek, gerendának idegen épületen
tartásá-hoz, vagy a füstnek átvezetéséhez való jogra.
487. §. A szolgalmak külön nemeinél a jog-viszonyok az itt felállított elvek szerint határozan-dók meg. Aki tehát a szomszéd épület terhét vi-selni, idegen gerendának falába eresztését vagy az idegen füstnek kéményen való átvezetését tűrni kö-teles; tartozik aránylag az arra rendelt fal, oszlop, közfal vagy kémény fentartásához járulni. De azt nem kívánhatni tőle, hogy az uralgó jószágot gyá-molitsa vagy a szomszéd kéményét kijavíttassa.
Ablak jog.
488. §. Az ablakjog csak világosságra és leve-gőre ad igényt; a kilátásra külön engedelem
kivan-tátik. Kinek a kilátásra joga nincs, ablakának be-rácsolására köteleztethetik. Az ablakjoggal együtt jár a nyiladék megóvásának kötelessége, ki ezen megóvást elmulasztja, az abból következett kárért felelős.
V. ö. 483.,' 1318., 1319. §§.
Eresz joga.
489. §. Ki az ereszjoggal bir, az esővizet sza-badon, vagy csatornákon az idegen fedélre lefoly-tathatja; fedelét fölebb is emelheti; de ugy kell in-tézkednie, hogy ez által a szolgalom terhesebbé ne váljék. Szintúgy tartozik a nagyobb mennyiségben esett havat idején eltakaritani, valamint a lefo-lyásra szolgáló csatornákat is jó karban tartani.
V. ö. 484. §. — Viziszolgalmak tnk. v. ö. 1885: XXIII.
t.-cz. 57—67. §§.; 1886. ápr. 26. 13,091. sz. I. M. rend.
Az esővíz levezetésének joga.
490. §. Akinek joga van az esővizet a szom-széd fedélről a maga földére vezetni, köteles a csa-tornákra, vizrekeszekre és más ahhoz tartozó kész-letekre a költségeket egyedül viselni.
491. §. Ha a levezetendő folyadékok árkokat és csatornákat kivannak, azokat az uralgó föld tu-lajdonosa tartozik csinálni; ő tartozik azokat ren-desen befedetni és tisztittatni is, s ez által a szol-galmi föld terhén könnyíteni.
Gyalogösvény, marhacsapás és szekérút joga.
492. §. A gyalogösvény joga magában foglalja a jogot, ezen ösvényen járni, magát emberek által vitetni, vagy más embereket magához járattatni. A marhacsapással a taligahasználat, a szekéruttal pe-dig kettős vagy számos fogattali kocsizás joga van egybekötve.
V. ö. 1894 : XII. t.-cz. 41., 95. §§.; 1879 : XXXI. t.-cz.
178., 179. §§.
M i i r k i i ü : Osztr Ak nnlo- trkv ft*
114 Telki szolgalmak.
493. §. Ellenben a járási jog lovaglási jogra, vagy állatok általi vitetésre, sem, a marhahajtási jog, a szolgalmi földön nehéz terhek vontatására, sem a szekerezés joga marhának szabadon áthajtására különös engedély nélkül ki nem terjesztethetik.
V. ö. 1871:LIII. t.-cz. 41. §. ut. bek. *
494/ §. Az ut, hidak és bürük fentartásához
•mindazon személyek, vagy földbirtokosok, ikiket -azoknak használata illet, aránylag járulnak, követ-kezőleg a szolgalmi telek birtokosa is, amennyiben azokból hasznot huz.
V. ö. 48.*]., 8:25., 839. §§.; 1890: I. t.-cz. 65., 06., -60., 104., 125—128. §§. '
Ehhez való tér.
495. §. Ezen három szolgalom számára való térnek a szükséges használathoz és a helybeli körül-ményekhez kell aranyozva lenni. Ha utak és ösvé-nyek vizáradás vagy valamely véletlen által hasz-nálhatatlanokká válnak, előbbi állapotbai visszaál-littatásukig, hacsak a közrendtartási hatóság már nem intézkedett, uj tért kell kimutatni.
V. ö. 1881 : XLT. t.-cz. 12i, 15. §§. 1890 : I. t.-cz. 59—60.
§§.; 1894 : XII. t.-cz. 36—42. §§.
Vizmérés joga.
496. §. Az idegen vizmérés jogával az ahhoz való járhatás is megengedtetik.
Vizvezetés joga.
497. §. Kinek joga van vizet idegen földről a magáéra vagy maga földjéről máséra vezetni, an-nak joga is van, az ehhez szükséges csöveket, csa-tornáikat és zsilipeket önköltségén készittetni. Az ily készitvények tovább nem terjeszthető mértéke az
y;algó telek szükséglete által határoztatik meg.
Legelöjog.
498. §. Ha a legeltetési jog szerzésénél a ki-járó marhának neme és száma; továbbá a haszonvé-telnek ideje ás mértéke meg nem határoztatott, a harmincz esztendős békés birtokot oltalmazni kell.
Kétes esetekben következő rendszjabályok szolgál-nak zsinórmértékül.
Törvényes határozat:, a)» a kijáró marha nemére
t nézve.
499. §. A legeltetési jog, amennyiben a köz-rendtartási és erdészeti rendeleteik ellent nem álla-nak, mindenféle vonós- és szarvasmarhákra, juh-nemüekre kiterjed; de a sertésekre és baromfira nem, úgyszintén erdős vidékeken a kecskékre sem.
Tisztátalan, egészségtelen és idegen marha a lege-lőről mindenkor ki van zárva.
V. ö. 1879 : XXXI. t.-cz. 7. §.
b) Számára nézve.
500. §. Ha a kijáró marhának száma az utolsó harmincz év alatt változott, az első háromesztendő-beli legeltetésből kell a közép számot felvenni. Ha , ez sem világlik ki, akkor részint a legelőnék kiter-jedésére, részint annak minőségére kell méltó te-kintettel lenni és a jogosítottnak legalább azt meg nem engedi, hogy az idegen legelőn több marhát tartson, mint amennyit az uralgó földön termő ta-karmánynyal kiteíeltethet. A szopós marha nem jő a meghatározott számba.
c) A legeltetés ideje.
501. §. A legeltetés ideje általában a mind-egyik határban bevett háboritlan gyakorlat által határoztatik ugyan meg; de semmi esetben sem szabad a közrendtartási határozatok által rendezet
116 Személyes szolgalmak.
gazdálkodásnak a legeltetés által akadályoztatni, vagy nehezittetni.
d) A használat mértéke iránt.
502. §. A tegeltetési jog használása más ha- ' szón vételekre ki nem terjed. A jogosítottnak sem
füvet kaszálni, sem rendszerint a föld tulajdonosát az együttlegeltetésből kizárnia nem szabad: legke-vésbé pedig a legelő átlagát sértenie. Ha kártól lehet tartani, marháját pásztor áltál kell őriztetnie.
Ezen határozatoknak egyéb szolgalmakra alkalma-zása.
503. §. Mi eddig a legeltetési jogra nézve ren-deltetett, aránylag az állatfogási, favágási, kőfejtési jogokra s a többi szolgalmakra is alkalmazandó. Ha valaki ezen jogokat a közös tulajdonra véli alapit-hatni, az ez iránt keletkező villongások a tulajdon közösségéről szóló fejezetben foglalt elvek szerint intézendők el.
A legeltetésre vonatkozóan v. ö. 1894 : XII. t.-cz. 6—23., 9ő. §§.; 1890:1. t.-cz. 137. §.; 1888 : VII. t.-cz. 15., 17., 154. §§-.;
(úrbéri) 1836 : VI. t.-cz. 3. §.; 1836 : VIII. t.-cz. 2. §.; 1840 : VII. t.-cz. 3. §.; 1871 : LIII. t.-cz. 38—42., 48., 56., 58., 74—
7& §§. V. ö. még a halászati tv. (1888 : XIX. t.-cz.) 3., 11., 12. §§.; a vadászati tv. (1883 : XX. t.-cz.) 3., 19., 20., §§.; a mozörendorségi tv. (1894 : XII. t.-cz.) 55. §.; a távbeszélők stb. tek. 1888 : XXXI. t.-cz. 7., 8. §§.; a bányák tek. v. ö.
Iíl. törv. szab. VII. r. lg., 45. §§.
Személyes szolgalmak; különösen: í. a használat joga.
504- §. A személyes szolgalmak gyakorlata, ha máskép nem volt az egyezség, következő elvek sze-rint határoztatik meg: A használat szolgalma ab-ban áll, hogy valaki jogosítva van, valamely ide-gen dolgot, állaga megsértése nélkül, csupán a maga
szükségére használni.
Határozat a haszonvételekre.
505. -§. Ki tehát valamely dolog használat-jogával bir, az abból, egyéb vagyonaira tekintet nél-kül, állásához, foglalkozásához és háztartásához mért hasznot húzhat.
506. §. A szükség a használat megengedésének időpontja szerint határozandó meg. A jogosítottnak állásában, vagy foglalkozásában utóbb történt vál-tozások tágabb használatra igényt nem adnak.
V. ö. 485. §.
Az állagra.
507. §. A jogosítottnak nem szabad a neki használatra engedett dolog állagát megváltoztatni, sem jogát másra átruházni.
A terhekre nézve.
508. §. Mindazon haszonvételek, melyek a használatra jogosítottnak háboritása nélkül a dolog-ból merithetők, a tulajdonost illetik. De ez köteles a dolffon fekvő minden rendes és rendkívüli terhe-ket viselni és azt maga költségén jó karban tar-tani. Csak ha a költségek azon hasznot meghaladják, tartozik a jogosított a fölözetet viselni, vagy a hasz-nálástól elállani.
V. ö. 482., 483. §§.