Általános polgári törvénykönyv
NEGYEDIK FEJEZET
A gyámság és gondnokság meghatározása.
187. §. Azon személyeknek, kik atyai gondvi-selésben nem részesülnek, és még kiskorúak, vagy más okból ügyeiket magok ellátni nem képesek, a törvények gyám, vagy gondnok által különös ol-talmat nyújtanak.
A IV. fejezet 187—284. §§-ai csak Fiúméra és kerületére nézve hatályosak; a m. kir. CJuria joghatóságának többi terü-letén az 1877: XX. és az azt módosító 1885: VI. t.-cz. hatályos a vonatkozó rendeletekkel.
Az optkvnek IV. fejezetét, ugyancsak Fiúméra vonat-kozóan, kiegészitik még a perenkivüli eljárást szabályozó 185t.
aug. 9. ny. par. 181—219. §§-ai a gyámsági és gondnoksági ügyekben való eljárásról és az ott hatályos 1853. febr. 16. biröi hatásköri törvény (Civil-Jurisdictionsnorm) 83—86. §§.; az 1859. aug. 15. IM. és PM. rend. (1859. RGBJ. 154. sz.), a teljeskoruakká lett gyámoltak letétben lévő magánkötelezvé-nyeinek kiszolgáltatásáról; 1853. máj. 17. IM. rend. a vagyon-nak az árvabizottmányok által való pénztári kezelése tárgy.
(1853. RGB1. 93. sz.); 1854. jul. 23. IM. rend., az árvttbizottmá-nyok hatásköréről gondnokság alá helyezés elrendelésénél (Í&54. RGB1. 198. sz.); 1854. nov. 4. IM.* rend., az árvák és gondnokoltak vagyonának az adóhivatalok által való pénztári (kezelése tárgy. (1854. RGB1. 297.): e rend. értelmezéséről:
1860. márcz. 19. IM. rend. (1860. RGBí. 76. sz.); 1858. nov. 9.
ny. p., a cumulativ árvapénztárakról. 1858. RGBÍ. 205.)
Gyámság és gondnokság közti különbség.
188. §>. A gyám főleg a kiskorúnak személyé-ről tartozik gondoskodni, egyszersmind pedig an-nak vagyonát is kezelni. Gondnok azon ügyei el-látására használtatik, kik azokat más okból, mint kiskorúságuk miatt, nem képesek magok ellátni.
1. A gyámságról. Gyámrendelés eszközlése.
189. §. Ha azon eset áll elő, hogy akár törvé-nyes, akár házasságküli születésű kiskorú részére gyám rendelendő; a kiskorúnak rokoni, vagy más vele közel viszonyban álló személyek, ahhoz mért fenyiték alatt kötelesek az esetet azon bíróságnál, melynek törvényhatósága alatt a kiskorú áll, beje-lenteni. A közrendtartási felsőbbségek a községek világi és egyházi elöljárói is tartoznak arról gon-doskodni, hogy a biróság e felől tudósittassék.
Ki rendeljen legközelebb gyámot.
190. §. A biróság, mihelyt értesül, tartozik hivatalból alkalmas gyámot rendelni.
Szükséges mentség a gyámságtól egyáltalában.
191. §. Gyámságra általában alkalmatlanok azok, kik kiskorúságuk, testi vagy lelki fogyatko-zásuk miatt vagy más okoknál fogva tulajdon ügyeiket sem intézhetik, kik valamely bűntettben elmarasztaltattak, vagy kiktől az árvának illő ne-velése, vagy javainak hasznos kezelése nem vár-ható.
A BíFK. 55. §-a szerint a hivatalvesztésre elitélt el-veszti a gyámságot vagy gondnokságot, 59. S-a szerint az elitélt a szabadságvesztés büntetés tartama alatt azt sem gyakorolhatja. A szülő azonban e büntetés kiállása után, gyermekei fölött a gyámságot, illetőleg gondnokságot újra átveheti. (U. o. 58.)
Kir. birák és ügyészek gyámságot vagy gondnokságot, melylyel vagyonkezelés, számadás vagy hatóságaik előtti kép-viselet van egybekötve, csak azon esetben viselhetnek, ha a gyámság vagy gondnokság őket a törvénynél vagy végren-deletnél fogva illeti. (1869: IV. t.-cz. 13. §.; 1871: XXXIII. t.-cz.
16. §.; 1895: XXXVII. t.-cz. 26. §.; 1896: XXVI. t.-cz. 6. §.) 192. §. Rendszerint (198. §.) a gyámság nő-személyekre, szerzetes papokra és idegen álladrT mak lakosaira nem bizandó.
40 Gyámság.
Vagy bizonyos gyámságra nézve.
193. §. Bizonyos gyámságra nem bocsátandók azok, kiket az atya a gyámságból világosan kizárt;
kik a kiskorúnak szüléivel, vagy avval magával köztudomásra ellenkedésben éltek, vagy kik a kis-korúval vagy már perbe bonyolódvák, vagy még ki nem elégített követelések miatt abba kevered-hetnének.
194. §. Kik azon tartományban, melyhez a kiskorú birói illetékére nézve tartozik, vagy épen nem tartózkodnak, vagy pedig attól egy évnél to-vább távol lenni 'kénytelenittetnek, gyámságra rendszerint nem alkalmazandók.
önkéntes mentségi okok.
195. §. Gyámság -elfogadására akaratuk ellen nem köteleztethétnek; világi papok, valóságos szol-gálalbeli katonák és közhivatalnokok; szintúgy az sem, ki hatvan éves; ki öt gyermek- vagy unoká-nak tartozik gondját viselni; vagy ki már egy ter-hes gyámságot, vagy három kisebbet folytat.
A gyámságra hivatás nemei: 1. Végrendeleti.
196. §. A gyámság mindenek előtt azt illeti, ki az atya által arra hivatott, ha a 191—194. §§.
előadott akadályok közül egyik által sem gátol-tatik.
197. $. Ha az anya, vagy más valaki, vala-mely kiskorúnak örökséget hagyott s egvszersmind gyámot is nevezett, ezt csak gondnoki minőségben kell elfogadni a hátrahagyott vagyonra nézve.
2. Törvényes.
198. §. Ha az atya senkit sem, vagy nem ké-pes gyámot nevezett, a gyámságot mindenek előtt az atyai nagy-apára, az után az anyára, továbbá az atyai nagy-anyára s végtére valamely más
ro-konra, nevezetesen arra kell bizni, ki a férfi-roko-nok között a legközelebbi, vagy több egyenlően közel állók közt a legidősebbik.
3. Bírói.
199. §. Ha az előadott módon a gyámság el-rendelhető nem volna, a biróságtól függ, hogy gyámnak, figyelmezve a képességre, állásra, va-gyonra és lakásra, kit nevezzen.
A valóságos gyámrendelés alakja.
200. §. Különbség nélkül minden kinevezett gyámot a gyámság átvételére a gyámsági biróság azonnal utasítani tartozik. A gyám, habár szemé-lyére nézve más törvényhatóság alatt áll is, köteles a gyámságot elfogadni, és e tisztéhez tartozó min-den ügyekre nézve a gyámsági hatóság alá esik.
Az el nem fogadás módja.
201. §. Ha a biróság által a gyámságra fel-hivatott, magát e hivatalra nem alkalmasnak, vagy attól a törvény által fölmentettnek tartja; tartozik a bírói meghagyásnak tudtára adásától számítva, tizennégy nap alatt, a gyámsági bírósághoz, vagy ha személyére nézve ennek nincs alája vetve, saját bíróságához folyamodni, mely annak okait, saját véleménye, kíséretében, elhatározás végett, a gyám-sági biróság elébe terjesztendi.
A gyám és a biróság e tárgy iránti felelőssége.
202. §. Ki a gyámságra való alkalmatlan vol-tát eltitkolja, valamint azon biróság is, mely tudva törvény szerint alkalmatlan gyámot nevez, a kis-korúnak ebből származott minden kárért és meg-szűnt haszonért felelős.
Gyámság.
203, §. Ezen felelősség alá esik az is, ki ala-pos ok nélkül vonakodik a gyámságot elfogadni, és i-Yvii fölül arra alkalmas kényszerítő módok által is szorítandó.
A gyámság átvétele.
204. §. A gyámsági hivatalt csak az illető bi-rúságtúl arra nyert megbízatás után lehet átvenni.
Ki valamely gyámságba önhatalmúlag avatkozik, kölek's a kiskorúnak minden ebből eredt kárát
Fogadástétel.
205- §*. Minden gyám, kivévén a nagy-atyát, a/, anyái, és a nagy-anyát, kézadással tartozik foga-dást tenni: hogy a kiskorút becsületességre, isten-ié li»sre és erényre vezényelni, hogy őt állásához ké-pest, hasznos polgárrá nevelni, bíróság előtt, és ágon kívül is képviselni, a vagyont híven és gondo-sa rí kezelni, és magát mendenekben a törvény ren-deletéhez tartani fogja. ^
Errőli okirat.
206. §. Az ily lekötelezett gyámnak a bíróság erről rendes okiratot tartozik kiadni, hogy hivata-lára nézve meghitelve legyen és előforduló esetek-ben magát igazolhassa. Ha nagy atya, anya vagy nagyanya vállal gvámságot, ezeknek hasonló ok-iratot kell kézbesíteni, és abba azt, mit más gyá-muk fogadnak, beiktatni.
,1 gyámság viselése. Előleges birói gondoskodás.
207- §. Minden gyámsági bíróság köteles, ugy-ttevezett gyám- vagy árvakönyvet vezetni. Ezen kűnyvl»e a kiskorúnak családi és melléknevét, ko-rát és mindazt be kell jegyezni, ami nevezetes
ma-gát a gyámság átvétele, folytatása és befejezése KÖ-rül előadta.
208. $. E könyvben egyszersmind minden tanuratokra akként kell utalni, hogy mind maga a biróság, mind jövőben a teljes korra jutott ár-vák is, mindent, minek tudása hasznukra lehet, hi-teles alakban megtekinthessenek.
A gyámsági főkötclességek, a nevelés és vagyon-kezelés egy személybeni egyesítése.
209. §. Valamint az atya által nevezett gyám-nak nemcsak a kiskorú személyekről, hanem an-nak vagyonáról is kell gondoskodnia, szintúgy áll vélelem arra nézve is, hogy az atya azt, kit a va-gyon gondnokává nevezett, a személy feletti iul-vigyázattal is meg akarta bizni. Ha pedig az atya valamely gyámot nem valamennyi gyermekek szá-mára, vagy nem az egész vagyonra nézve nevezett, a biróság kötelessége, a többi gyermekeknek gyá-mot, vagy a vagyon többi részére gondnokot ne-vezni.
201. §. Ha több gyámok neveztettek, a kiskorú javait közösen vagy részenkint kezelhetik ugyan.
De ha azt közösen kezelik, vagy ha a kezelést a biróság"*jóváhagyása nélkül osztják meg magok kö-zött; közülök mindegyik felelős a kiskorura há-ramló egész kárért. Ugy is kell a biróságnak min-dig intézkednie, hogy a kiskorúnak személyéről és az ügyletek fővezetéséről csak egy gondoskodjék.
A gyámnőnek gyámtárs általi támogatása.
211. §. Anyák és nagyanyák mellé, kik vala-mely gyámságot felvállalnak, gyámtárs rendelendő.
Ennek választásánál mindenek előtt az atya kije-lentett akaratára, továbbá a gyámnő ajánlatára, s végtére a kiskorúnak rokonaira kell tekintettel
lenni. ^ r
44 Gyámtárs.
A gyámtárs kötelességei és jogai.
212. §. A gyámtársnak is a bíróságtól hitel-vényt kell nyerni, és fogadást tennie, hogy a kis-korúnak javát elő kívánja mozdítani, és végre a gyámnő tanácsával segíteni tartozik. Ha teteme-sebb fogyatkozásokat tapasztalna, azok orvoslásán iparkodni, és szükség esetében a gyámsági bíróság-nak arról jelentést tenni köteles.
213. §. A gyámtársnak másik lényeges köte-lessége, hogy az előforduló oly ügyleteknél, melyek érvényességére a gyámsági bíróság beleegyezése szükséges, a gyáannő folyamodványát együtt alá-írja, vagy saját külön véleményét hozzácsatolja;
valamint köteles a bíróság kívánságára az ily ügy-let iránt közvetlenül is véleményt adni.
214. §. A gyámtárs ezen kötelességeit teljesít-vén, ment minden további felelősségtől; de ha a gyámtársra egyszersmind a javak kezelése is bíza-tott, — ezen kezeléssel minden gondnoki köteles-séget is magára vállalt.
215. §. Ha valamely gyámnő a gyámságból ki-lép, a gyámságot rendszerint a volt gyámtársra kell bizni.
A gyám különös kötelességei és jogai: a) a személy nevelésére nézve.
216. §. A gyámság szintúgy, mint az atyának kötelessége s joga, a kiskorúnak neveléséről gon-doskodni; de fontos és aggályos ügyekben tartozik előbb a gyámsági bíróság beleegyezését és rendele-teit kikérni.
A gyámolt megfelelő kötelezettsége.
217. §. A kiskorú gyámja iránt tisztelettel és
^edelmességgel tartozik; de joga is van
legköze-lebbi rokonainál, vagy a birói hatóságnál panaszt emelni; ha a gyám hatalmával bármi módon visz-szaélne, vagy a szükséges gondviselési kötelessé-geit elmulasztaná. A kiskorúnak rokonai, és bárki más is, kinek ez tudomására jő, tehetnek iránta jelentést. Ezen hatósághoz kell a gyámnak is for-dulni, ha a nevelésre neki engedett hatalommal a kiskorúnak kihágásait fékezni nem képes.
Ki gondoskodjék legközelebb a nevelésről.
218. §- Az árvának személye főkép az anyára bizassék, még akkor is, ha a gyámságot fel nem vállalta, vagy ismét férjhez ment; ha csak a gyer-mek java más intézkedést nem szükségei.
A nevelési költségek mennyiségének és forrásainak meghatározása.
219. §. A tartási költséget a gyámsági bíró-ság határozza meg, s a meghatározásnál az atya rendeletére, a gyám véleményére, s a kiskorú va-gyonára, állására és egyéb körülményeire tekint.
220. §. Ha a jövedelem ezen költségre vagy oly költekezés fedezésére, mely által a kiskorú ál-landó élelmet nyerhetne, nem elegendő; a biróság jóváhagyásával a vagyontőkéhez is lehet nyúlni.
221. §. Azon esetben, ha az árvák egészen vagyontalanok, a gyámsági biróság a legközelebbi tehetős rokonokat, amennyiben ezek már a 143. §.
szerint erre jogszerűen kötelezve nem volnának, azok tápolására rábírni igyekezzék. Ezen fölül a gyámnak jótékony közalapítványokra, és a sze-gények számára fennálló közintézetekre igazságos igénye van mindaddig, míg a kiskorú önmunkájá-val magát el nem tarthatja.
46 Vagyonkezelés.
A gyámság különös kötelességei: b) a vagyon ke-zelésére, kinyomozására és biztosítására nézve.
222. §. Azon gondoskodás, mely az árva va-gyonára nézve a gyámbiróságra bízatott, megkí-vánja, hogy mindenek előtt az árva vagyonát ki-nyomozni, és azt zár alá vétel, leltározás és meg-becsülés által biztosítani igyekezzék.
V. ö. 1854. aug. 9. ny. par. 36—60., 92—113. §§.
Zárral és leltárral.
223. §. A bírói zárnál az ingóságok csak ak-kor vétetnek őrizet alá, ha az a biztosítás végett szükséges; de a leltárt, vagyis az árvát illető ösz-szes vagyonnak pontos jegyzékét az atya, vagy más örökséghagyó tilalmára való tekintet nélkül is, mindig el kell készíteni.
Továbbá a vagyonnak megbecsültetésévelf vagy közvetlenül a gyámsági bíróság által.
224. §. A vagyon föl jegyzését és az ingóknak megbecsültetését időhaladék nélkül, netalán még gyám neveztetése előtt is véghez kell vinni. A lel-tár a hagyatéki irományok között tartatik meg, és a gyámmal annak hiteles mása 'közöltetik. Az in-gatlan vagyont, mihelyest lehet, meg kell becsül-tetni; de ha annak értéke más biztos forrásokból
•kitűnik, egészen is elmaradhat.
Vagy a dologi hatóság által.
225. §. Ha a kiskorúnak valamely ingatlan java más tartományban vagy épen idegen állada-lomban fekszik; a gyámsági hatóság tartozik a má-sik tartomány- vagy az idegen álladalombeli ren-des bíróságot a leltározás és becslés, s ezek közlése végett megkeresni, de ezen bíróságnak, az ezen jó-szágrai gondnoknevezést átengedi.
226. §. Ha az ingatlan vagyon ugyanazon tartományban, de más hatóság alatt fekszik, a jó-szágra vonatkozó minden jogok, következőleg a lel-tározás és becslés is ezt illetik ugyan; mindazon-által a gyámsági hatósággal, ha kivántatik, nem-csak azok hiteles mását közleni, hanem a gyám-nak is a jószág szabad kezelését átadni tartozik, a nélkül, hogy annak gyámsági cselek vényei fölött magának bárminemű törvényhatóságot tulajdonit-hatna.
. Hová tartozzék az ingó vagyon.
227. §. Azon ingóságok, melyek valamely fekvő jószágon akként léteznek, hogy állandóan azon maradjanak, ezen jószág részének tekinten-dők? minden egyéb ingók, adóslevelek, sőt az in-gatlan jószágon fekvő tőkepénzék is, a gyámsági törvényhatóság alá tartoznak.
A vagyonkezelés iránti általános rendszabály.
228. §. Mihelyt valamely gyám vagy gondnok a vagyont átveszi, tartozik azt a becsületes és szor-galmas házi atya egész gondosságával kezelni, és a maga hibájáért felelni.
Különös rendszabályok: a közvetlen vagyonkezelés iránt, különösen a drágaságokra.
229. $. Drágaszerek, más drágaságok és az adóslevelek, mint szintén minden fontos okiratok, birói őrizet alá vétetnek; a gyám az elsőbbeknek jegyzékét, s az utóbbiaknak a használat végett szük-séges másolatait kapja meg.
Készpénzre.
230. §. Készpénzből csak annyi maradjon a gyám keze közölt, mennyi az árva nevelésire, és
48 Vagyonkezelés.
a gazdaság rendes folytatására szükséges; a töb-bit, főkép a netán létező adósságok törlesztésére, vagy valamely más nyereséges használatra kell fordítani, és ha nyereségesb hasznát venni nem lehet, közpénztárakba vagy törvényszerű bizton-ság mellett, magán-személyeknek is kamatra ki-adni. A biztonság pedig csak akkor törvényszerű, ha a biztositás által, a netalán elébbvaló terhek be-számításával, valamely ház valódi értékének felén, mezei jószág, vagy telek pedig két harmadán tul nem terheltetik.
V. ö. 1854. a-ug. 9. ny. par. 193—202. §§.: 1858. nov. 9.
ny. p. a cumulativ árvnpénztarakról (1858. RGB1. 205. sz).
Egyéb ingó vagyonra.
231. §. A többi ingó vagyont, melyet sem a kiskorúnak használatára, sem családi emlékül, vagy az atya rendeletéhez képest megtartani nem kell, sem más módon nem lehet haszonra fordí-tani, közönségesen nyilvános árverésre kell bo-csátni. A házi eszközök, a szüléknek és örökös tár-saknak a birói becsáron, szabad kézből átengedhe-tők. Azon darabokat, melyek a nyilvános árveré-sen el nem árusittatnak, a gyámbiróság engedel-mével, a gyám becsáron alul is eladhatja.
Az ingatlanokra nézve.
232. $. Ingatlan jószágot, csak szükség ese-tében, vagy a kiskorúnak szembetűnő hasznára le-het, a gyámsági bíróság jóváhagyásával, és rend-szerint csak nyilvános árverés utján elárusítani;
de fontos okokból a bíróság a szabad kézbőli el-adást is megengedheti.
Nevezetes változtatások czélbavételénél 233. §. A gyám általában minden oly ügy-letekben, melyek nem a gazdaság rendes
folytatá-sához tartoznak, és melyek nagyobb fontosságúak, birói beleegyezés nélkül semmit sem tehet. E sze-rint tehát semmi örökséget önhatalmúlag vissza nem utasithat, vagy feltétlenül el nem fogadhat;
a gondviselése alá bizott jószágokat el nem ad-hatja; haszonbéri szerződést nem köthet; törvény-szerű biztonsággal kiadott tőkét fel nem mondhat;
semmiféle követelést nem engedményezhet; jog-ügyiben meg nem egyezhet; gyárt, kereskedést és iparüzletet, birói jóváhagyás nélkül, nem kezdhet, nem folytathat, vagy meg nem szüntethet.
V. ö. 1854. aug. 9. ny. p. 187—189. §§.
Tőkék fölvételénél.
234. §. A gyám magától a kiskorúnak tőké-jét, ha visszafizettetik, fel nem veheti. Az adós, ki-nek ily tőke felmondatik, a maga biztosítása vé-gett, a gyám által a felvételrei birói engedelmet elő-muta&sa, s csupán a gyám nyugtatványával meg he elégedjék; és szabadságában áll az is, hogy a fizetést közvetlenül a bíróságnál tegye.
Azok máshová fordításánál.
235. §>. Valahányszor azon eset áll elő, hogy valamely künn levő tőke befizetendő, tartozik a gyám annak haszonra forditása iránt intézkedni, s a-valóságos odaforditásra a biróság jóváhagyását kikérni.
Fedezetlen. követelések biztosítása végett.
236. §. Oly adóssági követelésekről, melyek bebizonyítására okiratok nem léteznek, tartozik a gyám okiratokat szerezni, és amelyek nem bizto-sitvák, azokat, amennyire lehet, biztosítani igye-kezni, vagy lejártakor behajtani. De a kiskorúnak .szüléinél lévő tőkéje, habár törvényszerűen bizto
50 Óvadék. A gyám számadása.
sitva nem volna is, azonban a kiskorú, valószínű-leg az elvesztés veszedelmének kitéve nincs, fel ne mondassék, amennyiben nekik a visszafizetés, in-gatlan jószágok elidegenítése vagy üzlet öktőli meg-válás nélkül, nehezökre esnék.
V. ö. 220., 774. §§.
Óvadék. (Cautio.)
237. §. A gyám a gyámság átvételénél óva-dékot nyújtani nem tartozik. Az óvadékadástól utóbb is ment marad, mindaddig, mig a vagyon biztonsága végett törvény szerint fennálló rendsza-bályokat pontosan meg tartja, és kellő időben ren-desen számol.
Számadásrai kötelezettség.
238. §. Rendszerint minden gyám és gond-nok köteles a reá bizott kezelésről számolni. A számadás alól az örökséghagyó ugyan az általa önkényt hagyományozott összegre nézve a gyá-mot felmentheti; a gyámsági bíróság is teheti ezt, ha a jövedelem a kiskorú tartására és nevelésére való költséget valószínűleg meg nem haladja; de a leltárban foglalt fővagyont és tokét köteles a gyám minden esetben kimutatni; valamint gyámoltjának állapotáról is, ha abban nevezetes változás törté-nik, jelentést tenni.
V. ö. 185-1. aug. 9. ny. par. 19., 203—21?. ,§§.
A számadástétel ideje.
239. §. A számadásokat minden évben, vagy annak lefolyta után legfölebb két hónap alatt, minden megkivántató támiratokkal együtt be kell adni a gyámságbeli bírósághoz. Ezen számadások-ban a beviételt és kiadást, a tőke-fölösleget vagy fogyatékot pontosan meg kell határozni. Ha a kis-korúnak vagyona közt kereskedés foglaltatik, a
bi-róság az előmutatott hiteles számvetési befejezés-sel, vagy az úgynevezett mérleggel elégedjék meg, és azt titokban tartsa. Azon gyám ellen, ki a meg-határozott időben számot adni elmulaszt, a körül-ményekhez szabott jogszerű kényszerítő eszközök alkalmazandók.
A számadástétel helye.
240. §. Ha a kiskorú különböző tartományok-ban bir ingatlan javakat, melyek kezelése egyedül egy gyámra bízatott; a gyám mindenik tartomány részére külön számadást vezetni, és az ottani ható-ság elébe terjeszteni köteles; de szabadható-ságában áll, a kiskorú javára az egyik tartományban fekvő fö-löslegét a másikbarí fordítani haszonra.
A számadás elintézésének módja.
241. $. A gyámsági bíróság köteles a gyám számadásait, a külön rendszabályokhoz képest, szám- és szakértők által megvizsgáltatni, és eliga-zittatni s az afeletti határozatát a gyámmal közölni.
242. §>. Ha a számadásból valami kifeledtetett vagy bele bármi más hiba csúszott, ez sem a gyám-nak, sem a kiskorúnak kárára nem szolgálhat.
A gyám számára különös rendszabályok a közvetett vagyonkezelésnél. Különösen képviseleteknél.
243. $. Kiskorú sem mint felperes, sem mint alperes bíróság előtt meg nem jelenthet; őt a gyám vagy maga tartozik képviselni, vagy más által kép-viseltetni.
V. ö. 1896: XXXIII. t.-cz. (I>P. 523. §.; 1883: XXV. t.-cz.
V. ö. 1896: XXXIII. t.-cz. (I>P. 523. §.; 1883: XXV. t.-cz.