Tisza menti talajvizsgálati eredmények

Az Osztorai Holt-Tisza környezetében három területhasználati típus különíthető el. Ezen a vizsgálati területen a rét (n=6), erdő (n=8) és szántó (n=8) területek talajaiból történtek a mintavételek. A Tisza menti Osztorai-holtág környezetének talajait vizsgálva megállapítható, hogy a vizes pH tekintetében a területhasználatonkénti átlagok 6,9 és 7,4 között változnak. A KCl-os pH átlag értékei 6,8 és 7,2 között ingadoznak. A szórás értékek a szántó és réti területeken kicsik, különösen a szántó területek mutatnak erős homogenitást a pH-t vizsgálva.

Az erdő és a szántó területeket a vizes pH értékek alapján a semleges tartományba sorolhatjuk, míg a réti parcellák a gyengén lúgos kategóriába esnek. A mentett oldal talajai széles skálán mozognak pH tekintetében, erősen savanyú (rét) talajok és erősen lúgos (szántó) talaj is megtalálható. A karbonát-tartalom a pH értékekkel összhangban igen alacsony;

mindhárom területhasználati típus az enyhén meszes kategóriába tartozik. Az átlag érték az erdő és a szántó talajok esetében 0,5-0,6% körüli értékek közé esnek, a gyengén lúgos réti talajokban valamivel magasabb, 1,3%-nyi karbonát-tartalom regisztrálható. A mentett oldali feltalajokban nem volt mérhető a karbonáttartalom. A fenti eredményeket a 23. táblázatban mutatom be (Tamás, Farsang, 2012b).

0 20 40 60 80 100 120

Cu Ni Co Cr Pb Zn Cd*100 As*10

Koncentráció (ppm)

Nehézfémek

Rét, hullámtér Erdő, hullámtér Rét, mentett

Háttérkoncentráció (10/2000. (VI.2.))

Szennyezettségi határérték (6/2009. (IV. 14.))

Eredmények és értékelésük

56 23. táblázat. Osztorai holtág menti területek feltalajában mért pH és CaCO3 értékek

Minta

Az Osztorai-holtág környezetének feltalajai a szervesanyag-mennyiséget vizsgálva (24.

táblázat) a nagyon gyenge – hullámtéri rét és szántó parcellák –, valamint a gyenge – mentett oldali területek és a hullámtéri erdők – kategóriákba tartoznak. A hullámtéri erdők feltalajai nagy különbözőségeket mutatnak a humuszmennyiség tekintetében, a nagyon gyenge humuszmennyiség kategóriától a közepes humuszmennyiségi kategóriáig változnak.

A talajok humuszminősége (24. táblázat) is igen gyenge, mind az árterek, mind a mentett oldali talajokat tekintve. Az átlag K-értékek 0,53 és 2,77 közé esnek. A hullámterek szórás értékei mindhárom területhasználati típus esetén igen nagyok. A legjobb minőségű humusz a mentett oldali szántóterületen található.

24. táblázat. Osztorai holtág menti területek feltalajának szervesanyag-tartalom és humuszminőségi értékei

Minta helye Minta típusa

Szervesanyag-tartalom (%) Humuszminőség (K) Min Max Átlag és

Az Osztorai holtág környezetének talajaiban mért nehézfém értékeket a 18. ábra mutatja.

Az eredményeket összevetettem a 10/2000. (VI.2.) és a 6/2009. (IV. 14.) Kormányrendeletekben meghatározott talajokra vonatkozó szennyezettségi határértékkel.

Ezeket az értékeket – kis mértékben – átlépő elemek a nikkel, a kadmium és a cink. A határérték túllépések minden esetben a hullámtéren figyelhetők meg, az erdő és a szántó területhasználati típusok esetében.

Eredmények és értékelésük

57 Az Osztorai Holt-Tisza környezetének feltalajában mért átlagos nehézfém-értékeket területhasználatonként vizsgálva megállapítható, hogy a hullámtéri rét (n=5) hasznosítású területek minden elem tekintetében alacsonyabb értékeket mutatnak, mint a hullámtéri erdők (n=7) vagy szántók (n=7) (18. ábra). A hullámtéri területeket a mentett oldali kontroll mintákhoz viszonyítva látható, hogy a Pb, Zn, Cd és As elemek átlagosan alacsonyabb koncentrációban vannak jelen a mentett oldalon, mint az ártéren – mindhárom területhasználati típus tekintetében. A Cu, Ni, Co, Cr elemek nem mutatnak jelentős eltérést a hullámtéri és a mentett oldali területek feltalajaiban. (A Cd ábrázolásához 100-szoros, az As ábrázolásához 10-szeres szorzót alkalmaztam) (Tamás, Farsang, 2012b).

18. ábra. Osztorai holtág menti területek feltalajának fém vizsgálati eredményei (Tamás, Farsang, 2012b)

A Cu, Ni és Cr elemek a hullámtéri rét hasznosítású területek kivételével minden esetben átlépték a 10/2000. (VI.2.) rendeletben meghatározott háttérkoncentrációs értékeket. A Tisza menti feltalajok a hullámtéren függetlenül a területhasznosítástól a Cd tekintetében meghaladják a talajokra meghatározott háttérkoncentrációs értékeket. A Zn elem a hullámtéri erdő és szántó területeken lépi át a háttérkoncentrációt (Tamás, Farsang, 2012b).

A 6/2009. (IV. 14.) rendeletben meghatározott szennyezettségi határértékeket egyik elem sem haladja meg egyik mintaterület vonatkozásában sem.

Míg a Tisza menti talajok pH-ját vizsgálva a mentett oldali és a hullámtéri talajok leginkább savanyú kémhatást mutatnak, megfigyelhető, hogy a vizsgált szántó területhasználatú talaj az erősen lúgos pH-jával eltér a környező talajoktól. A mentett oldali szántóterület humuszminőség szempontjából is különbözik a környező területektől.

Az Alsó-Tisza-vidéki mintaterületem hullámtéri feltalajának a Pb, Zn, Cd és As koncentrációja nagyobb, mint a mentett oldali területek terheltsége. A területhasználati típusokat vizsgálva az látható, hogy a Tisza-vidéki mintaterületen a rét hasznosítású parcellák alacsonyabb terheltséget mutatnak, mint az erdő és szántó területek.

0,00 20,00 40,00 60,00 80,00 100,00 120,00 140,00 160,00 180,00

Cu Ni Co Cr Pb Zn Cd*100 As*10

Koncentráció (ppm)

Nehézfémek

Rét, hullámtér Erdő, hullámtér Szántó, hullámtér Kaszáló, mentett Erdő, mentett Szántó, mentett

Háttérkoncentráció (10/2000. (VI.2.))

Szennyezettségi határérték (6/2009. (IV. 14.))

Eredmények és értékelésük

58 Szabó et al. (2008) a Felső-Tisza menti vizsgálatai során szintén megállapította, hogy a gáton kívül eső felszíni talajok (0-25 cm-es mélység) kisebb mennyiségben tartalmazzák az általuk vizsgált fémeket, mint a hullámtéri talajok. A területhasználati különségeket (szántó és gyümölcsös) tekintve pedig a szántó kevésbé terheltnek mutatkozott a gyümölcsöshöz képest.

A különbség oka, hogy még a sekély szántások során is 20-25 cm mélyen átforgatja az eke a talajt, így az alsóbb, kisebb fémtartalmú rétegekkel keveredve végeredményként egy átlagban kisebb fémkoncentráció alakul ki (Szabó et al., 2008). Az általam vizsgált területhasználati típusok közül azonban nem a szántó, hanem a rét területekről vett feltalaj mintáimban mértem a legalacsonyabb fém-tartalmat.