A vizsgált holtágak a Hármas-Körös-vidéken

A vizsgált holtágak általános adatait a 7. táblázatban foglalom össze (Pálfai, 2001).

7. táblázat. A vizsgált Alsó-Tisza-vidéki holtágak általános adatai Pálfai (2001) nyomán A holtág

hasznosítású” 1860 Mentett oldal Osztorai 2,5 100 25 1,6 400 ezer „Szentély” 1880 Hullámtér

Mártélyi 4,6 100 46 2 920 ezer „Bölcs

hasznosítású” 1889 Hullámtér

Körtvélyes 4,7 128 60 3 1,8

millió „Szentély” 1889 Hullámtér

Nagyfai 5,9 103 61 1,5 915 ezer „Bölcs

hasznosítású” 1887 Mentett oldal

Atkai 6,8 122 83 3,5 2,9

millió „Bölcs

hasznosítású” 1889 Mentett oldal

Sasér 0,97 103 10 1 300 ezer „Szentély” 1889 Hullámtér

3.4. A vizsgált holtágak a Hármas-Körös-vidéken

A Hármas-Körös hatalmas, átöröklött kanyarulatait a szabályozások alkalmával kivétel nélkül átvágták. Ezzel a folyó eredeti hossza, mely 234 km volt, 91 km-re csökkent, így a Hármas-Körös hossza 60%-kal rövidült meg, a vízfolyás esése pedig 1,5 cm/km-ről 3-5 cm/km-re nőtt (Somogyi, 1980). Az első átvágásra a Hármas-Körös mentén 1834-ben került sor, melynek következtében létrejött a Szarvas-Békésszentandrási holtág, de a további átvágási munkálatokra csak az 1860-as éveket követően került sor.

A Hármas-Körös mentén 35 nagyobb holtág található, melyek együttes hossza meghaladja a 163 km-t. A holtágak közül 8 a hullámtéren, a többi 27 pedig a mentett oldalon helyezkedik el. A Hármas-Körös mentén 9 holtágat minősítettek szentély típusúnak (Pálfai, 2001).

A VITUKI felmérése szerint a Hármas-Körös menti holtágak közül kettő területe 5 ha-nál kisebb, huszonhét 5-50 ha közötti, három 50-100 ha közötti, és további három holtág területe 100 ha-nál nagyobb.

Mintaterület bemutatása

35 10. ábra. A Hármas-Körös menti holtágak

A 35 Hármas-Körös menti holtág közül a Csengedi-, Brenazugi-, Malomzugi- és az Iriszlói Holt-Körösöket és környezetüket mintáztam meg, ezek mellett adatokat gyűjtöttem a gyomaendrődi Fűzfászugi-, Endrőd-Középső-, valamint a Hantoskerti Holt-Körösről (10.

ábra).

A gyomaendrődi holtágak a Hármas-Körös bal parti ármentesített területén helyezkednek el. A holtágak Gyomaendrőd város belterületéhez tartoznak, a partjaik lakóházakkal és telkekkel teljesen körbe vannak véve. Ennél fogva a holtágak erőteljes antropogén hatásnak vannak kitéve, a holtágak medrére lakótelkek nyúlnak, melyek megnövelik annak esélyét, hogy különböző kommunális és mezőgazdasági eredetű hulladékok a holtágak vizébe jutva szennyezzék azokat. A holtágakba időnként illegálisan szennyvizeket is bevezetnek, valamint ipari területről érkező csapadékvíz-csatorna is torkollik a medrekbe (saját megfigyelés).

Az Endrőd-Középső holtág 1885-1886-ban keletkezett. A holtág medrének feliszapoltsága és növényzettel való benőttsége előrehaladott. A holtág vízpótlása megoldatlan, kizárólag belvizekből és szivárgó vizekből töltődik fel. A holtág funkciói a belvíztározás, a horgászat és a szennyvízszikkasztás (Pálfai, 2001).

A Fűzfászugi Holt-Körös 1872-1887-ben keletkezett, medrének feliszapoltsága közepes mértékű, növényzettel való benőttsége csekély. A holtág belvizekből és szivárgó vizekből töltődik. A holtág funkciója a belvíztározás, öntözővíz-tározás, halászat, horgászat (Pálfai, 2001).

A Hantoskerti Holt Körös 1871-1880 között jött létre, a meder feliszapoltsága előrehaladott, növényzettel való benőttsége közepes mértékű. Szükség esetén a holtág vizének pótlása szivornyán keresztül lehetséges, a felesleges vízmennyiség leeresztése is megoldott.

Ezzel a vízcserével valamelyest lassítani lehet a szennyezések akkumulálódását, a káros anyagok vízben és iszapban való felhalmozódását. A holtág funkciója a másik két

Mintaterület bemutatása

36 gyomaendrődi holtágéhoz hasonlóan belvíztározás, öntözővíz-tározás, halászat, horgászat (Pálfai, 2001).

Mindhárom gyomaendrődi holtágról elmondható, hogy bár természeti értékeiket teljesen elvesztették, ennek ellenére tájképi, városképi hatásuk jelentős.

A Brenazugi Holt-Körös a folyó bal partján, hullámtéri területen helyezkedik el, a szentély típusú holtágak csoportjába tartozik. Pálfai (2001) szerint a holtág feliszapoltsága jelentős, vízi növényzettel való benőttsége igen előrehaladott. Terepbejárásaim (2007. április) során szerzett tapasztalataim szerint bár a meder feliszapoltsága valóban előrehaladott, s a vízmélység nem haladja meg az 1 métert, a vízi növényzet túlsúlya csak a holtágvégen észlelhető. A meder kisvizekkor gyakran teljesen kiszárad. A holtág vize árhullámokkor frissül, valamint belvizekkor a Jaksori szivattyú segítségével is pótolható. A holtág közelében nincsenek szennyező források, a holtág funkciói a belvíztározás és a horgászat. A terület állami tulajdon, kezelője a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága (Pálfai, 2001).

Malomzugi Holt-Körös a Hármas-Körös bal parti hullámterén helyezkedik el, 1860-ban keletkezett. A holtág feliszapoltságáról, valamint a növényzettel való benőttségéről a szakirodalmak eltérően vélekednek. Kákonyi (1993) szerint a holtág medre mély ágyazódású és döntően növényzetmentes, míg Pálfai (2001) szerint a holtág feliszapoltsága előrehaladott és növényzettel, túlnyomó részt sulyommal való benőttsége 100%-os. Terepbejárásaim során (2007. április) én is tapasztaltam a sulyom nagy arányát és a holtág növényzettel való benőttségét igen erőteljesnek minősítem. A holtág kisvizes időszakokban teljesen kiszáradhat – kiszáradt például 1993. novemberében – ennek ellenére természetvédelmi jelentősége igen nagy, mivel az év jelentős részében ökológiai folyosóként funkcionál a Tisza és a Körös-torok között, valamint gazdag élővilággal rendelkező zavarásmentes vizes élőhelynek minősül. A holtág árhullámokból, esetenként belvizekből töltődik, valamint a leürítés is megoldott a holtág alsó végénél lévő csatorna segítségével. A Holt-Körösön a horgászat nem engedélyezett, a holtágat időszakonként lehalásszák. A holtág a Körösvölgyi Természetvédelmi Terület része és a szentély típusú holtágak csoportjába tartozik (Pálfai, 2001).

Az Iriszlói, vagy másik nevén Tűzkövesi Holt-Körös a Hármas-Körös bal parti hullámterén helyezkedik el, 1870-ben keletkezett. Feliszapoltsága szintén igen előrehaladott, a sulyommal való benőttség közel 100%-os. 1993 őszén az Iriszlói holtágat szintén a teljes kiszáradás veszélye fenyegette, kizárólag a meder alsó harmadában volt kb. 30 cm mély víz. A holtág az árhullámokkor töltődik fel, leürítése pedig gravitációsan a holtág alsó végénél található csatornán keresztül történik meg. A terület élővilága igen gazdag és változatos. A holtág a Körösvölgyi Természetvédelmi Terület része és a szentély típusú holtágak közé sorolják. Az Iriszlói Holt-Körös sodorvonala megyehatár és a természetvédelmi terület határa is egyben (Pálfai, 2001).

A három említett hullámtéri holtág környezete a növényzet szempontjából igen nagy hasonlóságokat mutat. A holtágak által közrezárt területeken aktív legeltető gazdálkodás folyik, melynek következtében ezek a területek igen jó állapotban vannak. A vízpartokon túlnyomórészt kőrisek, fehér-fűzek, kisebb arányban pedig fehér és szürke nyárasok sorakoznak, melyek között néhol a gyalogakác is felbukkan. A hullámtereken különleges értékeket képviselnek a magányosan álló fák vagy facsoportok. A vizekben jellemzően nádas társulások és sulyom fajok élnek (saját megfigyelés).

A hullámtéri holtágak vízállását általában, így az említett holtágakat vízmennyiségét is döntően az élő folyó vízállása befolyásolja. A Hármas-Körös évente átlagosan kétszer önti el a hullámteret, és az elöntések átlagosan 10,5 napig tartottak. Az 1980-as évektől az elöntések egyre rövidebb ideig tartanak, így a hullámtéri holtágak vizének frissítése egyre kisebb

Mintaterület bemutatása

37 mértékben valósul meg. A holtágvégek, gyakran kiszáradnak, a hullámtéri és a folyami élővilág kapcsolata fellazul, valamint a vízi élőhelyek száma térben és időben lecsökken.

A Csengedi vagy másik nevén Nagyéri Holt-Körös a vízfolyás bal partján, 1860-ban keletkezett. A szabályozások során az egykori kanyarulatot három részre vágták. Ennek következtében ma a holtág legnagyobb része ármentesített területen fekszik, a két holtágvég azonban átnyúlik a hullámtéri oldalra. A két hullámtéri csonk csak szezonálisan van vízzel borítva. A holtágrészek feliszapoltsága közepes mértékű, vízi növényzettel kevésbé benőtt. A holtág vize magas körösi vízállás esetén gravitációsan pótolható a holtág alsó végén lévő szivattyú segítségével. A terület funkciói közé tartozik a belvíztározás, öntözővíz-tározás, halászat, horgászat, üdülés (Pálfai, 2001).

A vizsgált Hármas-Körös menti holtágak általános adatait a 8. táblázatban foglaltam össze (Pálfai, 2001).

8. táblázat. Holt-Körösök általános adatai Pálfai (2001) nyomán A holtág

Anyag és módszer

38