Tipikus nonprofit szervezetek a turisztikai szektorban

A turizmus nonprofit információs rendszere az utóbbi negyedszázadban gyökeresen átalakult:

az állampárti rendszerben működő, megyei szintű idegenforgalmi hivatalok 1992-ben megszűntek. A korábbi hivatalok utódai a profitorientált, főként kiutaztatással foglalkozó utazási irodák lettek (például Savaria Tourist, Ciklámen Tourist, Mecsek Tourist), amelyek nem foglalkoztak tovább az adott terület propagandájával. Az átalakulással párhuzamosan született meg a gondolat, hogy a budapesti Sütő utcai információs iroda mellett - a helyi érdekek kiszolgálására - több vidéki Tourinform iroda is létesüljön. Települési önkormányzatok pályázhattak turisztikai információs iroda alapítására, amelyhez az akkori minisztérium másfél millió forint központi forrást biztosított. A települési információs irodák hálózattá fejlődésével párhuzamosan továbbra is tisztázatlan maradt a feladatmegosztás, a hatáskör és a finanszírozás kérdése. A Regionális Idegenforgalmi Bizottságok (RIB) 1998-as létrejöttével a feladatok tisztázása továbbra sem oldódott meg, a területi és országos érdek harmonizálása így az említett két szerv felelősségéhez tartozott (LŐRINCZ, 2006).

A turizmus nonprofit szervezeti rendszerének részét képező Tourinform irodák területi illetékességű információs pontok a Magyar Turizmus Zrt. által felügyelt, koordinált nemzeti turisztikai információs rendszerben. Közvetítő szerepet költenek be a kereslet és a kínálat egymásra találásában, ezáltal fontos szerepük van a turisztikai bevétel és a tartózkodási idő növelésében. A Tourinform-hálózat meghatározó szerepet tölt be a hazai turisztikai kereslet és kínálat összehangolásában, a helyi és térségi információnyújtás megszervezésébe n, valamint az információs ügyfélszolgálat ellátásában. A Tourinform irodák koordinációs tevékenysége az önkormányzatok és a helyi turisztikai vállalakozások között segíti a párbeszédet:

katalizátor szerepet tölt be a a turisztikai projektek megvalósításában, a megvalósult beruházások promóciójában. A hálózat 58%-a (87 iroda) - anyagi és humánerőforrása függvényében - ellátja az ún. desztináció-marketing tevékenységet is, amely a gyakorlatban kiadványok készítését és terjesztését, kiállításokon való részvételt, PR tevékenységet és az e - marketing bizonyos elemeit jelenti.

A közel 150 hazai iroda természetesen nem képes azonos színvonalon ellátni mindezeket a feladatokat; differenciálásra - és elsősorban a nonprofit turisztikai marketing terén - feladatmegosztásra van szükség. A megoldást a Tourinform irodák kategóriákba való besorolása hozta, amelyet a Magyar Turizmus Zrt. végzett el. Az irodák besorolásakor megtörtént a feladatok és a tevékenységek konkretizálása is, így a hálózathoz csatlakozó irodák adottságaiknak és lehetőségeiknek megfelelően kötötték meg a névhasználati szerződést. A kategóriák a következők:

- Információs iroda

•

Szezonálisan nyitva tartó információs iroda

•

Egész évben nyitva tartó információs iroda - Területi információs és marketingiroda

•

Egész évben nyitva tartó területi információs és marketingiroda - Megyei iroda

•

Ügyfélforgalommal nem foglalkozó megyei iroda

•

Ügyfélforgalmat is ellátó megyei iroda.

A turizmus nonprofit információs és marketing rendszerének reformja jelenleg is zajlik. A Regionális Idegenforgalmi Bizottságok működése felfüggesztésre került, a Tourinform hálózat bár megmarad, feladatait várhatóan a most kialakuló TDM szervezetek ernyője alatt végzi majd.

Turisztikai desztináció menedzsment szervezetek

A turisztikai desztináció menedzsment (TDM) szervezetek számos fejlett turisztikai szervezettel rendelkező országban működnek vagy az állam, vagy a magánszféra finanszírozásában, illetve a kettő együttműködésének keretében. A szervezetek a legtöbb esetben erős imázzsal és magas innovációs készséggel, kínálati és keresleti oldalról is részletes információkkal rendelkeznek. A TDM rendszer lényege, hogy az adott fogadóterületen (amely lehet város, térség vagy kistérség) a turisztikai szereplőket összekapcsoló hálózat jön létre, amely alulról felfelé építkezve az önkormányzat, a turizmusban érdekelt vállalkozások és a szakmai és civil szervezetek önkéntességeként alapuló egységeként működik, és amelyek a marketingen, az információszolgáltatáson túl a termékfejlesztés és az adott térség összes turizmussal kapcsolatos szakmai és me nedzsment feladatait ellátják.

A TDM szervezeti rendszerének kialakításában 3 horizontális alapelv általános érvényesítésére van szükség: a fenntarthatóság és a versenyképesség megteremtésére, valamint a területi szempontok érvényesítésére. A TDM szervezetek létrehozására és működtetésére a Regionális Operatív programokon keresztül 2008 és 2013 között mintegy 13 milliárd forint áll rendelkezésre, amely pályázati úton lehívható. A TDM szervezetek általában egyesületi formában, illetve nonprofit Kft. formában működnek.

Szakmai szervezetek

A turizmus nonprofit szférájában meg kell említeni azokat a szakmai szervezeteket, amelyek elsősorban a kis- és középvállalkozásokat tömörítik a turizmus szektorában. Ezek a szervezetek az érdekképviselet, a szakmai információáramlás, a nemzetközi kapcsolatok építése miatt bírnak jelentőséggel.

Az 1990-es évekig csak néhány szakmai szervezet működött Magyarországon: a Magyar Szállodaszövetség, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége, és a Magyar Szakács és Cukrász Szövetség. A kilencvenes években aztán egymás után alakultak a szövetségek, egyesületek.

Közülük néhány országosan is jelentős szervezetet emelünk ki a következőkben:

Magyar Turisztikai Egyesület (MATUR): 1993-ban alapított országos szintű társadalmi szervezet, amelynek minden megyében van területi képviselete. olyan szakembereket tömörít, akik a magyar turizmus ügyét fontosnak tartják, abból élnek, és a turizmus fejlesztéséért tenni is készek. A szervezet független a mindenkori kormánytól és államigazgatástól. A szer vezet célkitűzései:

- a turizmus gazdasági, társadalmi, környezeti, kulturális szerepének elismertetése, - a turizmus fenntartható fejlődésének biztosítása a turizmusban dolgozók és az egész

ország érdekében,

- a turizmus parlamenti, kormányzati képviseletének ösztönzése, - vendégbarát szemlélet formálása a magyar lakosság körében, - országimázs kialakításához történő hozzájárulás.

Magyar Szállodaszövetség (MSZSZ): Az 1990-es évektől a szállodaipar privatizációjából következően a szervezet feladatai megnőttek és átalakultak. Jelenlegi feladata elsősorban a tagok érdekképviselete, a lobbi pozíció biztosítása, és a tagok számára piacszervezési, marketing és szakmai információs szolgáltatás. 2008-ban taglétszáma a következő szervezetekből állt: 349 szálloda, 5 szállodalánc, 88 társult tag, 23 oktatási intézmény és 15 étterem. A Szövetség különböző díjakat kezel: Marencich Emlékplakett, az Év Szállodása, Zöld Szálloda, az Év Ifjú Szállodása. A szervezet jelentőségét támasztja alá, hogy már 1989 - ben megfigyelői státuszt kapott az Európai Unió Szállodaszervezetében a HOTREC-ben, 2004-ben, Magyarország uniós csatlakozásával egyidőben pedig ennek rendes tagjává vált.

Az utóbbi években a Magyar Szállodaszövetség erős szakmai szervezetté, a parlamenti és kormányzati szervezetek elfogadott tárgyalópartnerévé vált. A HOTREC aktív tagjaként részt vesz az uniós szintű lobbizásban, a szakmát érintő szabályozások, rendeletek megalkotásában.

Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége (MUISZ): az 1970-es évektől működik Magyarországon. 2004-ben 300 tagja, ebből 230 rendes tagja volt. A tagok összesen közel 60 fiókirodát működtetnek Magyarországon, bonyolítva az utazási irodák által szervezett beutazás és kiutazás döntő hányadát. A MUISZ tagság garanciaként szolgál az utazóközönség számára. A MUISZ jelentős nemzetközi szakmai kapcsolatokkal rendelkezik, amelyek közül említést érdemel az Utazási Irodai Egyesülések Világszervezeti (UFTTA)

tagsága. EU tagságunktól kezdve ugyancsak tag az Európai Unió utazási irodai szövetségei egyesülésének (ECTAA). A MUISZ nemzetközi kapcsolatai mellet a magyar turizmus hazai partnerszervezeteivel is aktív együttműködésben áll: szakértői részt vesznek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamit a budapesti és megyei kamarák idegenforgalmi tagozatainak munkájában, az etikai kódex, az utazási irodák ellenőrzési rendszerének kidolgozásában, a Regionális Idegenforgalmi Bizottságok munkájában.

A hazai utazási szakma piacán működő sok kisebb-nagyobb tőkeerejű vállalkozás közül a piaci viszonyok, a kereslet változása vagy a túlzott kockázatvállalás miatt időről időre előfordulnak utazási irodai csődök, amelyeknek szenvedő alanyai az utazók, a külföldön rekedtek vagy azok, azok az utazást befizették, de elutazni már nem tudtak. A fogyasztók védelme érdekében az utazásszervezők kötelesek forgalmuktól függő mértékben biztosítást kötni, amely az utasok hazaszállítását, kártalanítását fedezi.

Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség: A Gasztronómiai Szövetség elődszervezetei már a 19. században működtek. Jelenlegi szervezeti felépítése 1997-től létezik, az akkori gazdasági változások nyomán fejlődve. A szervezet célja, hogy a magyar gasztronómia különböző szakmai területén működőket összefogja, szakmai érdekképviseletüket biztosítsa.

A szövetség tagja a Szakácsegyesületek Világszövetségének (World Association of Cooks Societies) és az Európai Vendéglátók Szövetségének (European Catering Association).

Magyar Vendéglátók Ipartestülete: 1991-ben alakult újonnan, feladata a magánvendéglátással foglalkozók érdekképviseletének ellátása. Gyakorlatilag vendéglősökből álló társadalmi szervezet, a tagok érdekeit képviseli a kormányzati szervekkel folytatott tárgyalásokon, amik a vendéglátást érintő jogszabályok alakítását célozzák. Másik kiemelt feladata a magyar vendéglátás hírnevének ápolása, az országimázs alakítása.

Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Szövetsége (VIMOSZ): 2008-ban, a turizmus szektorában addig működő két legjelentősebb munkaadói munkáltatói szövetségének egyesülésével jött létre. Az egyik korábbi szervezet nevének rövidítését megtartották a teljes név változtatásának ellenére. A szervezet öt szekcióban működik: szállodaipar, kereskedelmi vendéglátás, közösségi étkeztetés, utazási irodák, oktatás. A tagvállalatok mintegy 120 000 munkavállaló számára biztosítanak foglalkoztatást. A VIMOSZ részt vesz többek között a HOTREC munkájában, de más EU érdekképviseleti szervvel is aktív szakmai kapcsolatban áll.

Magyar Rendezvényszervezők Szövetsége (MaResz): az 1992-ben 15 rendezvényszervező cég által alapított szervezet jelenleg több mint 100 tagot tömörít. Érdekképviseleti, információ szórási funkciókat lát el tagjai számára.

Magyarországi Ifjúsági Szállások Szövetsége (MISZSZ): 1990-ben 11 tagintézmény és szakmai szervezet hozta létre a Társasági Törvény alapján a Magyarországi Ifjúsági Szállások Szövetségét (MISZSZ). A szövetség szakmai érdekvédelmi szervezet. A jelenlegi tagintézmények száma 109, jelenlegi szálláskapacitásuk több mint 18000 férőhely.

Valamennyi MISZSZ tag a szálláson túl étkezést, sportolási lehetőséget és kulturális programokat is tud vendégei számára biztosítani. A szövetség célja az ifjúsági turizmus hazai karakterének - az elérhető ár szem előtt tartásával való - megváltoztatása. A MISZSZ segítséget nyújt tagjainak a szálláshely-kapacitások betöltéséhez, az üzemeltető szakemberek ifjúsági turisztikai képzéséhez. Ennek érdekében rendszeresen kiadja az Ifjúsági Szálláskatalógust (60 ezer példányban), melyet több ezer címre (általános- és

középiskoláknak, Tourinform irodákon keresztül belföldre és külföldre és ifjúsági szervezeteknek), a remélt vendégkörhöz juttat el. A szervezet megerősödésének jeleként 1992-ben teljes jogú tagja lett az International Youth Hostel Federationnek. Az IYHF közel 70 tagszervezete több mint 5500 szálláshelyet felölelő világszervezet, melynek éves forgalma kb. 33 millió vendégéjszaka, így a világ egyik legnagyobb szálláshálózata. A nemzetközi tagság elnyerésével a tagszervezetek bekerülhetnek az IYHF európai katalógusába, mely évente 1.8 millió példányban kerül kiadásra, így az ifjúsági turizmus résztvevőinek legfontosabb kézikönyve és információs bázisa. A MISZSZ szervezésében kerül megrendezésre évenként a Nemzetközi Ifjúsági Szálláshelybörze, ahol 300-350 szállásajánlattal várjuk elsősorban az ifjúsági és családi turizmus híveit.

Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ): A falusi turizmusban tevékenykedő szolgáltatók érdekképviselete céljából 1994-ben alakult meg a Falusi Turizmus Országos Szövetsége (FTOSZ). A szervezet külföldi szaktanácsadók bevonásával alkotta meg a falusi turizmus minősítő rendszerének szabályzatát, képezte ki az első minősítést végző szakembereket és dolgozott ki tananyagot a falusi vendéglátók képzésére. Szálláshely minősítési szabályzatát és útmutatóját 1997-ben egy, a falusi magánszálláshelyek kategóriába sorolását szabályozó kormányrendelet tette kötelező minősítési előírássá. A FATOSZ 2001 - től szervezeti átalakuláson ment keresztül, 19 megyei szervezet szövetségévé alakult és így tevékenységével mára az egész országot lefedi. Ezek tömörítik a jelenleg közel 2000 vendéglátót, akik a szövetség minősítő szakembereinek köszönhetően minden szolgáltatást illetően megfelelő minőséget tudnak nyújtani. Az átalakulás részeként a FATOSZ nevébe is felvette az agro jelzőt, jelezve ezzel, hogy az agroturizmus szerves része a falusi turizmusnak. A FATOSZ alapszabályában is rögzített legfontosabb feladatának a falusi turizmusban tevékenykedők gazdasági- és jogi érdekképviseletének ellátását, folyamatos tájékoztatásukat, a falusi szolgáltatások piacra juttatását, illetve országos szakmai szervekkel és szervezetekkel történő együttműködés kiépítését tekinti. A FATOSZ központi irodája információs irodaként is működik és jelentős marketing tevékenységet végez. A falusi turizmusban tevékenykedő szolgáltatók ajánlatai minden évben egy speciálisan erre a célra készített többnyelvű katalógusban illetve internetes oldalon jelennek meg.

Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége: A szövetség 1992-ben alakult, jelenleg több mint 40 tagja van, köztük olyan nagyobb kempingüzemeltetők, mint a Balatontourist, a Castrum és egyéb kempingek az ország minden turisztikai régiójában. A szervezet tagja az Európai Kempingszövetségnek (EFCO).

Magyar Fürdőszövetség: 1992-ben öt fürdőüzemeltető vállalat hozta létre azzal a céllal, hogy összefogják a fürdők tervezésében, fejlesztésében, építésében és ellátásában tevékenykedőket. Jelenleg a szövetség mintegy 200 rendes, pártoló, és egyéni tagot számlál.

Magyarországi Idegenvezetők Szövetsége (MISZ): Az utazási irodák rendszerváltás körüli átalakulásával párhuzamosan az idegenvezetés jellemzően szellemi szabadfoglalkozású tevékenységgé vált. Érdekeik érvényesítése céljából, az idegenvezetők 1989-ben hozták létre a MISZ-t. A szervezet fő feladata azért is kiemelt, mert az EU-ban vitatott az idegenvezetés jogszabályi háttere. A küldő országok általában elleneznek minden jogszabályi megkötést, a fogadó országok ugyanakkor igyekeznek a helyi idegenvezetők foglalkoztatottságát biztosítani a jogszabályi védettségen keresztül is.

Magyar Természetbarát Szövetség (MTSZ): a szervezet 130 éves múltra tekint vissza. Az ország minden megyéjében, nagyobb városában van tagozata. Magyarország területén 13 000

kilométer jelzett turistaút található, amelynek kataszterezése, karbantartása a szövetség önként vállalt feladata. Ezen túlmenően, a szövetség 6 szakága (gyalogos, kerékpáros, vízi, sí, hegymászó, barlangászat) rendszeresen szervez túrákat, programokat. A szervezet tagja a Nemzetközi Természetbarát Szövetségnek és az Európai Vándorutak Szövetségének.

Magyar Kastélyszállodák Egyesülete: a legfiatalabb hazai szakmai szervezet, 2007-ben 13 kastélyszálloda és 1 étterem alapította. A szervezet célja, hogy a közös értékesítésen és nemzetközi kapcsolatépítésen túlmenően a kastélyok, egyéb történelmi épületek kulturális örökségét megóvja. Az egyesület tagja 16 európai ország kastélyszálló egyesületei ből létrejött

„Historic Hotels of Europe‖ nevű szervezetnek (RUBOVSZKY et al, 2009).

In document Turisztikai vállalkozások és nonprofit szervezetek menedzsmentje (Pldal 74-79)