A Z ÜZLETI VÁLLALKOZÁS FORMÁI ÉS MEGVÁLASZTÁSUK SZEMPONTJAI

Az üzleti vállalkozások számos közös és több különböző tulajdonsággal rendelkeznek. A következőkben először azokat jellemzőket tekintjük át, amelyek az üzleti vállalkozás formáitól függetlenek, tehát valamennyi üzleti vállalkozás közös jellemzői. Ezek a következők:

- Szervezeti elkülönültség

A szervezeti elkülönültség azt jelenti, hogy maga a vállalkozás nem azonos annak tulajdonosával, vezetőjével. A vállalkozás önálló bevételekkel és költségekkel, saját vagyonnal rendelkezik, még akkor is, ha ez a mindennapokban nem is különül el ilyen élesen (pl. egyéni vállalkozó).

- Önállóság

Az önállóság számos területen megmutatkozik. A vállalkozás saját maga dönti el, hogy milyen terméket állít elő, milyen szolgáltatásokat nyújt. Ehhez saját maga biztosítja az erőforrásokat és viseli a döntései kockázatát is. Minden egyes vállalkozás saját névvel rendelkezik, amely nem lehet azonos egyetlen más vállalkozáséval sem. A vállalkozás önálló tulajdont szerezhet, szerződést köthet, perelhet és perelhető.

- Profitorientáltság

Rövidtávon minden üzleti vállalkozás célja a piacon való maradás, közép- és hosszú távon azonban a legfőbb cél a nyereség elérése. Átmeneti zavarok, nehézségek természetesen minden vállalkozás életében előfordulhatnak, azonban hosszú távon mindenképpen szükséges az, hogy a bevételek meghaladják a költségeket, azaz a vállalkozás nyereségesen termeljen.

- Kockázatviselés

A nyereség eléréséhez a vállalkozások több tényezőt kockáztatnak: a befektetők, alapítók tőkéjét, a vállalkozásban résztvevők vagyonát.

- Felelősségvállalás

A felelősségvállalásnak három formáját ismerjük: anyagi, jogi és erkölcsi. Az anyagi felelősségvállalás, mint a vállalkozások közös ismérve azt jelenti, hogy minden vállalkozásnak vállalnia kell a tevékenységéből eredő anyagi következményeket. Az egyes vállalkozási formák között azonban különbség figyelhető meg abban, hogy az alapító tagoknak milyen mértékben kell felelősséget vállalniuk a vállalkozás tevékenységéért. Ha az alapító tag teljes vagyonával felel a vállalkozásért, korlátlan felelősségről beszélhetünk.

Egyetemleges a felelősség akkor, ha minden egyes alapító tag teljes vagyonával felel. Korlátolt felelősségről van szó abban az esetben, ha az alapítók csak a vállalkozásba fektetett vagyonukkal felelnek a vállalkozás kötelezettségvállalásáért. A jogi felelősségvállalás az anyagiból ered, hiszen az anyagi kártérítés akár jogi úton is érvényesíthető a vállalkozásokkal szemben. Az erkölcsi felelősségvállalás abban rejlik, hogy a vállalkozások a társadalom részeként, annak elvárásai alapján végzik tevékenységüket.

A felsorolt tényezők tehát minden üzleti vállalkozásra jellemzőek, függetlenül attól, hogy milyen vállalkozási formát választunk vállalkozási céljaink eléréséhez. A vállalkozási forma

megválasztása egyéb tényezőktől függ, amelyeket mérlegelnünk kell. Ezek és a hatályos magyar jogszabályok alapján a következő vállalkozási formák közül választhatunk:

- Egyszemélyes vállalkozás

Az egyszemélyes vállalkozást minden esetben egy fő magánszemély alapítja, mint az egyszemélyes vállalkozás tulajdonosa. A tulajdonos nem köteles a vállalkozás valamennyi tevékenységében személyesen közreműködni, alkalmazásra lehetősége van. Az egyszemélyes vállalkozás formái:

- Egyéni vállalkozás, - Egyéni cég.

- Gazdasági társaság

A gazdasági társaságokat legalább két személy – magán vagy jogi személy is lehet, ezt a konkrét társasági formák áttekintésénél tárgyaljuk – alapítja, akik a társaság tulajdonosai. A gazdaságok jogi formái lehetnek:

- Közkereseti társaság (Kkt.), - Betéti társaság (Bt.),

- Korlátolt felelősségű társaság (Kft.), - Részvénytársaság (Rt.),

- Közös vállalat (Kv.), - Egyesülés.

- Szövetkezet.

A felsorolt vállalkozási formák eltérő előnyökkel és hátrányokkal járnak. A jogi formák között eltérés mutatkozik az alapítók számát, a befektetés jellegét, formáját, a tevékenység jellegét, a vállalkozás szervezeti struktúráját, a keletkezett eredmény szétosztását vagy akár a felelősségek és kötelezettségek megoszlását tekintve. Mik azok a szempontok, amelyek alapján konkrét vállalkozási jogi formát választunk? Tekintsük át a következőkben.

- Az induláshoz szükséges tőke nagysága

Az egyes vállalkozási formák alapításához szükséges tőkét jogszabály határozza meg.

Némely esetben egyáltalán nem szükséges vagy igen alacsony összegű tőke szükséges a vállalkozás megalapításához (pl. egyéni vállalkozás, egyéni cég, közkereseti társaság, betéti társaság esetében). Ha a vállalkozás megalapításakor viszonylag kis tőke áll rendelkezésre, célszerű ilyen vállalkozásba fogni.

- A vállalkozás kötelezettségeiért vállalt anyagi felelősség mértéke

Vállalkozás alapításakor döntő fontosságú lehet, hogy korlátolt, korlátlan vagy egyetemleges- e a tagoknak a vállalkozás kötelezettségeiért vállalt felelőssége. Az egyéni vállalkozó, a közkereseti társaság tagjai és a betéti társaság beltagjának korlátlan felelőssége van a vállalkozással szemben, így ők akár a magánvagyonukkal is kötelesek helytállni a vállalkozás kötelezettségeiért. Az egyéni cég tagja választhat, hogy korlátlan vagy korlátozott mögöttes felelősséget vállal a cég kötelezettségeiért. A többi vállalkozási forma esetében korlátozott a felelősség.

- A vállalkozás irányításában való részvétel lehetősége vagy kényszere

A vállalkozások irányítása esetében meg kell különböztetnünk két területet: a képviseletet és az üzletvezetést. Az egyéni vállalkozónál a két terület egybeesik, hiszen a vállalkozás irányítására és képviseletére kizárólag a vállalkozás tulajdonosa, maga az egyéni vállalkozó

jogosult. A betéti társaságoknál eltérő a helyzet a beltag és a kültag között. A beltag képviseli a vállalkozást és számára a vállalkozásban való személyes közreműködés is kötelező. A kültag akár csendestárs is lehet, a fenti kötelezettségek vállalása nélkül. A közkereseti társaságoknál elvileg minden tag jogosult a vállalkozás képviseletére és az üzletvezetésre.

Korlátolt felelősségű társaság esetében a két fenti kötelezettség elválhat egymástól, a vállalkozás üzletvezetőjének személye eltérhet a vállalkozás képviseletét ellátó tulajdonosétól. Ugyanez a helyzet az egyéni cég esetében is. A részvénytársaságoknál már a vállalkozás mérete is indokolja a két terület éles különválását. Gondoljunk csak arra, hogy egy-egy nagyobb részvénytársaság részvényét hányan megvásárolhatják.

- Finanszírozási lehetőségek (saját tőkéből és idegen forrásokból)

A vállalkozás vagyona a saját tőkéből és az idegen forrásokból tevődik össze. Az egyéni vállalkozások és egyéni cégek saját tőkéjét nagyban behatárolja a vállalkozó saját vagyonának mértéke, mely az idegen forrás (pl. hitel) bevonásának is korlátot szab.

Közkereseti társaság esetében a saját tőke biztosítása már könnyebb, hiszen több tag járul hozzá a vállalkozás saját vagyonához. Ez a hitelfelvétel során is előnyt biztosít a kkt -nak az egyéni vállalkozáshoz képest, hiszen a közkereseti társaságok esetében már legalább két tagnak kell korlátlan felelősséget vállalnia. A finanszírozási lehetőségek szempo ntjából a közkereseti társaságot a betéti társaság követi a sorban. A vállalkozás kötelezettségeiért csupán a beltag tartozik korlátlan felelősséggel, a kültag kötelezettsége csupán a vállalkozásba bevitt vagyonának mértékéig tart. Mivel a kültagnak személyes közreműködést sem kell vállalnia, így viszonylag könnyű külső befektetőket találni. A korlátolt felelősségű társaságnál az üzletrészek adásvételével valósul meg a tőke mozgása illetve emelése. A részvénytársaságok újabb részvények kibocsátásával viszonylag egyszerűen növelhetik a saját tőkéjüket.

- Adózási szabályok

Az adózási szabályok tekintetében lényeges alapelv, hogy az adózás szervezet semleges, azaz egy adónem alá tartozó vállalkozások adózásában nincsen különbség, azaz pl. a társasági adó mértéke ugyanakkora akár betéti társaságnál, vagy a részvénytársaságnál stb. Különbség abban adódik, hogy az egyes vállalkozási formák eltérő adónem alá tartozhatnak. Személyi jövedelemadó hatálya alá tartozik az egyéni vállalkozás, míg az egyéni cég, a közkerese ti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, a szövetkezet és a részvénytársaság társasági adót fizet.

- A külső ellenőrzés mértéke

A külső ellenőrzés mértékéről jogszabály rendelkezik. Az egyéni vállalkozó nem köteles nyilvánosságra hozni a gazdálkodására vonatkozó adatokat, más vállalkozásoknak viszont le kell adnia a mérlegadatokat a Cégbíróságon. Bizonyos szervezeti formáknál törvény írja elő a felügyelő bizottság és független könyvvizsgáló általi ellenőrzést. A legerősebb külső ellenőrzés a részvénytársaságok esetében jellemző.

- A befektetési cél

A vállalkozások között különbséget kell tennünk aszerint, hogy a tőke- vagy a személyegyesítő jelleg dominánsabb-e. A tőkeegyesítési igény érvényesül a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat és a részvénytársaság esetén, míg a személyes közreműködés is lényeges lehet az egyéni vállalkozás, az egyéni cég, a közkereseti társaság, az egyesülés, a szövetkezet, a betéti társaság és a korlátolt felelősségű társaság esetén.

- Alapítási költségek, illetve a jogi formához kötődő költségek

Minden egyes vállalkozás megalapítása bizonyos költségekkel jár. További költségek származhatnak a törvényi előírások teljesítéséből is (pl. könyvvizsgáló, felügyelő bizottság).

- A tőkekivonás lehetősége

A tőkekivonás legegyszerűbben a részvénytársaságnál és az egyéni vállalkozás esetében megy végbe, hiszen a részvényes bármikor értékesítheti a részvényeit, míg az egyéni vállalkozó tulajdonképpen egymaga dönt a saját vagyonának kivonásáról, vállalkozásának alakulásáról.