A kínálati piac szereplői

- Attrakció üzemeltetők, szabadidő-töltési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások

Az üzleti vállalkozások e csoportjába tartoznak az esemény-, rendezvényszervező vállalkozások (a kulturális rendezvények, múzeumok, színházak, hangversenytermek, sportesemények, sportlétesítmények), a világörökség helyszínek, nemzeti parkok, természetvédelmi területek, tájvédelmi körzetek, tematikus parkok, állatkertek, botanikus kertek, népi mesterségeket űző vállalkozások, strand- és fürdőszolgáltatók, aktív turizmushoz, hobbi aktivitáshoz (golf, tenisz, lovaglás, horgászat, vadászat, vízi sport stb) kapcsolódó vállalkozások, továbbá mindazon létesítmények, amelyek hozzájárulnak a turisták kulturált szabadidő töltéséhez.

- Közlekedési vállalkozások

 A közlekedés formái tekintetében a légi, a vízi, a vasúti és a közúti közlekedést különböztetjük meg. Gyors, pontos, biztonságos, kényelmes, könnyen igénybe vehető és méltányos költségű/áru közszolgálati és magán közlekedés nélkül napjaink tömeg turizmusának lebonyolítása elképzelhetetlen lenne.

 A közlekedési vállalkozások között szükséges különbséget tenni a nagy távolságokat áthidaló helyközi és a helyi közlekedési eszközöket üzemeltető vállalkozások között.

A közlekedési vállalatok tevékenysége alapvetően a közlekedéssel összefüggő általános infrastruktúrától és az általuk üzemeltetett közlekedési eszközöktől, azok nagyságrendjétől, teljesítőképességétől és színvonalától függ.

 Az egyes közlekedési formák egymás helyettesítői is: a vasút helyettesítheti a közúti közlekedést és ez fordítva is igaz, a repülőgép pedig helyettesítheti a tengeri hajóközlekedést, a vasúti és a közúti közlekedést egyaránt.

 Egy ország nemzetközi turizmusba való sikeres bekapcsolódásának legfontosabb feltételei a repülőtéri fogadókészség és a repülőgéppark, a korszerű vasúti pálya és a vonatpark, az autópályák rendszere és a korszerű autóbuszpark, valamint a vízi közlekedés kedvező természeti adottságai esetén a korszerű kikötő és személyszállító hajó kapacitás stb.

- Légitársaságok

 Az európai légiközlekedést évtizedeken át a nemzeti légitársaságok („flag carriers‖) – államilag is széleskörűen támogatott – dominanciája jellemezte. A Harmadik Légügyi Csomag azonban valódi versenyhelyzetet teremtett az európai légiközlekedésben, szabad utat nyitva többek között a különféle mikro-integrációs törekvéseknek.

 Az európai légiközlekedés liberalizációja ösztönzést adott új légitársaságok megjelenésének is. Az európai liberalizáció hatásai mellett azonban az unió légitársaságainak számolniuk kell a légiközlekedés globalizációjának következményeivel is. A világméretűvé vált versenyben az európai „nagyok‖ is csak összefogással, a politikák és a működés összehangolásával képesek megállni a helyüket.

- Szálláshelyi szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások

 A szálláshely szolgáltatás a turizmus egyik feltétele, a turisztikai termék alapvető fontosságú eleme. A turisztikai fogadóhelyen a szálláshelyek típusa, nagyságrendje és jellemzői a fogadókészség meghatározó tényezői. Az utazások sikerét alapvetően befolyásolja az adott terület szálláshelyeinek minősége és hozzáférhetősége. A szállodák és az egyéb szálláshelyek kiegészítik a kereskedelmi-, közigazgatási-, szabadidős központokat és parkokat. A szálláshelyek a területről kialakult kép formálói is.

 A turizmus magában foglalja szállodákat és a szállodán kívüli szálláshelyeket.

Többségük kereskedelmi alapon működik, vagyis kereskedelmi szálláshelyek. Az utazás, a turizmus napjainkban már elképzelhetetlen a szálláshely szolgáltatások nélkül. Szinte minden lakott területen igénybe vehető a szálláshelyek valamilyen formája.

 Magyarországon a kereskedelmi és fizető-vendéglátó szálláshelyek osztályba sorolási, valamint a falusi szálláshelyek minősítési szempontjait a módosított és egységes szerkezetű 45/1998 (VI.24.) IKIM rendelet tartalmazza, amelyet 239/2009.

Korm.rendelet a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának feltételeiről és a szálláshely üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről módosított. A rendelet szerint kereskedelmi szálláshelynek minősülő létesítmény a szálloda, a panzió (fogadó), a kemping, az üdülőház, a turistaszálló és az ifjúsági szálló.

 A fejlett turisztikai fogadó országokban a szálláshelyeket üzemeltető, fenntartó vállalkozások nagy száma miatt az egyes szálláshely-formák között és azokon belül polipolisztikus verseny érvényesül.

 Az európai szállodaiparban nem voltak a légiközlekedéshez hasonló, szigorú piacrajutási korlátok, így nem volt szükség látványos liberalizációs intézkedésekre sem. Az ágazatban zajló integrációs folyamatokra így a világ szállodaiparának általános fejlődési tendenciái, az Európai Unió vállalkozás- és versenypolitikája és az európai szállodaipar sajátos hagyományai voltak elsősorban hatással. Az inte grációs hatások érvényesülése a szállodaiparban meglehetősen korlátozott. Az Európai Unió intézkedései közül kevés érinti közvetlenül a szállodákat, és az egységes piac kiépülése sem okoz gyökeres változást működési feltételeikben. A szállodaipar európai mikro-integrációja ugyanakkor több szempontból is sajátos:

- A szállodaláncok és szállodai csoportok – amennyiben nemzetközivé válnak – ritkán „állnak meg‖ az Európai Unió külső határainál: lehetőség szerint Európa-, sőt világszerte terjeszkednek.

- A szállodaláncok terjeszkedése nem mindig jelent valódi (azaz tulajdonszerzést feltételező) integrációt: a különféle átmeneti formák sokasága jellemző.

- A szállodák horizontális integrációja mellett az ágazatban jelen van a vertikális integráció is, ennek azonban ritkán kezdeményezői a szállodavállalatok.

- Európai „találmánynak‖ minősíthetők az „eleve integrált‖ termékként megjelenő üdülőfalvak (all-inclusive nyaralások).

- Utazásszervező és közvetítő vállalkozások

Az utazási irodák a világméretű utazási és turisztikai ipar lényeges részévé váltak. Az utazási irodai vállalkozások általános funkciója az utazással összefüggő – a keresleti tendenciákra alapozott – komplex turisztikai szolgáltatás kibocsátás. Az utazási irodai vállalkozás filozófiája a turizmus reálfolyamataiból – a helyváltoztatásból és a tartózkodásból – adódó üzleti lehetőségek felismerésére épül.

Az utazási irodai vállalkozásoknak két nagy csoportja van. Egyik része szervezéssel foglalkozik, ezek az utazásszervező vállalkozások, másik része közvetítő tevékenységet végez, ezek az utazásközvetítő vállalkozások.

Természetesen ez az elhatárolás "szélső tevékenységi köröket" tartalmaz. Ezek között több, a szervezés és közvetítés eltérő arányait felmutató, vegyes tevékenységű utazási irodai vállalkozás is megtalálható.

Az utazásszervezők – alapvetően más vállalatok által előállított, ill. nyújtott – részszolgáltatások (minimum kettő) kombinálása által új turisztikai termék/

szolgáltatáscsomagot, átalányutazást hoznak létre.

A Magyarországon érvényes jogi szabályozás szerint "utazási csomag az a szolgáltatás, amely az utazással összefüggő személyszállítási, szállás és az ezzel összefüggő szolgáltatásokból (így különösen az étkezés, idegenvezetés, kulturális program) legalább kettőt tartalmaz, függetlenül attól, hogy az egyes szolgáltatásokat együtt vagy külön - külön számlázzák az utas részére.

Az utazásközvetítők más vállalkozások által előállított turisztikai szolgáltatásokat (utazásszervezők ajánlatait, közlekedési vállalkozások menetjegyeit, szálláshely üzemeltető vállalkozások férőhelyeit, kulturális intézmények belépőjegyeit stb.) közvetítik, értékesítik a turisták részére. Jogilag – mint közbenső, közvetítő kereskedők – ellátják megbízóik képviseletét. Nem kizárt azonban, hogy saját kockázatra esetenként utazásszervezéssel is foglalkoznak. Közvetítő tevékenységükért közvetítői jutalékot kapnak. A megbízók által kidolgozott programokon és ezek árain nem változtathatnak.

Az utazási irodai szektor fejlődése Európában jelentős nemzeti eltéréseket mutat, a melyek a tényezők két csoportjára vezethetők vissza: földrajzi-klimatikus, illetve társadalmi-gazdasági tényezőkre. Eszerint Európa azon országaiban indult meg hamarabb és öltött kezdettől fogva jelentős méreteket az utazási irodai szektor fejlődése, amelyek a kedveltebb nyaraló- célterületektől távolabb helyezkedtek el, illetve ahol a jómódú, városi lakosság nagy tömegei számottevő keresleti nyomást gyakoroltak. E tényezők hatását befolyásolta az adott országokban uralkodó vállalkozói mentalitás, illetve az utazási befektetések iránt érdeklődő tőke nagysága.

Európa utazási irodai szektorát ma a német óriások uralják, melyek a kilencvenes évek óta stabilan jelen vannak a brit piacon is, és ugyancsak megkezdték térhódításukat a déli országokban. Az általuk és más nagy európai utazásszervezők által létrehozott hálózatok erősen integráltak, bár a „teljes vertikum‖ (szolgáltatók – közlekedési vállalatok – utazásszervezők – utazásközvetítők) ritkán egyesül egy adott cégcsoportban. Sokkal jellemzőbb az utazásszervezők és utazásközvetítők által alkotott integrációk léte, a német és a brit piacon már az ezek a csoportok vannak domináns helyzetben. Ugyanakkor az európai turisztikai piacok a „nagyok‖ mega-hálózatai mellett „eltartanak‖ több tízezer független, kis utazási irodát, melyek mozgásterét az uniformizált hálózatok léte bizonyos tekintetben még növeli is.

A turisztikai kkv-k feladatai

• Piacorientáltság, azaz a vevőigényekre optimálisan kell reagálni

• A meglévő termékekkel új piacok feltárása

• A munkafolyamatok hatékony szervezése

• A munkatársak ösztönzése

• A piac-megdolgozási eljárások és módszerek finomítása

• Régi értékesítési utak korszerűsítése és újak feltárása

• Régi finanszírozási források biztosítása és újak feltárása

• Új termékek és új termelési eljárások feltárása és fejlesztése

• Kockázatok miatti bizonytalanság kivédése