S z a 1 sí m i gyártással Nagv-Szebenben és Brassóban fog-lalkoznak; amott 16, itt 3 műhelyben g> ártják. Ujabb idő-ben Fogarason is megtelepedett egy szalámikészitő.
A mig a szalámi az 1886/87-iki évadban főleg a fenye-gető háború következtében jó áron kelt, addig a reá követ-kező évadban, melyben a megelőző év kedvező árfolyama ré-vén sokkal többet gyártottak, jelentékenyen hanyatlott az üzlet. Ez évben is nagyon tartózkodtak a vevők, hanem a tartósan szép nyár uj életre keltette az üzletet, habár azt a korlátolt gyártás mellett nem lehetett teljesen kiaknázni.
Az erdélyi szalámi kitűnő hírnek örvend. Sajnos, hogy a készítők a nyersanyag beszerzésében soknemü nehézségnek vannak kitéve. Kiváltkép a nagy-szebeni szalámigyártást súj-totta érzékenyen a romániai sertésbehozatal tilalma s még ma is nehezen szerzi meg a nyersanyagot. Kedvezőbb a brassói gyártás helyzete, a mennyiben a közel s távol kör-nyék mezőgazdái mindinkább növekvő mennyiségben hozzák be a leölt sertést. A brassói gyárosok kijelentik, hogy a ro-mániai sertés behozatalának megszűnése óta jobb anyag áll rendelkezésükre, mert az ő czéljaikra való sertéshizlalásra több gondot fordítanak. Minthogy a részben nagyon messziről szállított nyersanyag, a nagy-szebeni gyáraknak aránylag nagyon sokba kerül, s igy üzleti helyzetük kedvezőtlenül ala-kul, nagyon jogos abbeli kívánságuk, hogy a romániaj friss hús behozatala megkönnyittessék, mert különben a Király-hágón túli gyárak versenyét nem állhatják meg, annál ke-vésbbé, mivel főeladási piaezuk (az osztrák tartományok) oly távol esik. Ez okból a szalámi szállítási díjtételeinek mérsék-lése is nagyon kívánatos.
Ezzel áll kapcsolatban az érdekeltek ama további kí-vánsága, hogy az erdélyi részek sertéstenyésztésének terjesz-tése által lehetségessé váljék a szalámigyártásnak jelentéke-nyebb mennyiségekhez olcsóbb árakon hozzá juthatni.
Ez üzletág föllendülésének egyik további akadálya ama körülmény, hogy a szalámikészitésnél jelentékeny mennyiségű
46
-z a i r kerül ki, melyet caak nehe-zen lehet jól értékesíteni, a mennyiben a helyi fogyasztás csekély s távolabbi eladási piaczokra csakis potom árakon szállítható. Ez okból a szalámi-gyártás fejlődése érdekében valónak kell jeleznünk: a szállí-tás mérséklését.
A m é s z á r o s i p a r természetesen a megszokott kerék-vágásban halad s nem sok jelenteni valónk van felőle. Az érdekeltek eme köréből gyakorta hangzik a panasz, hogy a kontárkodás mindinkább terjed s hogy az iparhatósági ellen-őrzés nem elég szigorú.
A brassói vágóházban levágatott:
Ökör Tehén Boiju Összesen
1885 1.866 1.619 932 4.417
1886 2.316 1.078 992 4.386
1887 2.290 1.574 1.018 4.882
1888 2.427 1.289 1.098 4.814
1889 2.816 1.048 1.134 4.998
A h e n t e s i p a r , a hentesáruk növekvő kereslete (még pedig nemcsak a helyi forgalomban) mellett gyarapodóban van.
Sertés és friss hús behozatala a kerület vámhivatalain keresztül:
S e r t é s :
1844 1885 1886 1887 1888 1089 Vöröstorony 16.006 845 — — — — darab Többi 5.548') 979 — — — 19
F r i s s h ú s :
lö84 1885 1886 1887 1888 1889 Vöröstorony 75 7.248 3.812 — — — q.
Többi 939l) 2.877 532 — — 1 q.
Ebből kiviláglik, hogy az idevágó ipar a kényszer ha-tása alatt, a román piacztól teljesen függetlenné vált.
K o l b á s z k i v i t e l a kerület vámhivatalain keresztül:
1884 1885 1886 1887 1888 1889 313 363 298 190 243 260 q.
') A csikmegyei vámhivataluk kivételével.
47
-12. Malomipar.
Liszt cs egyéb őrlemények gyártásával számtalan apró közönséges vízimalmon kivül — kerületünkben mindössze egy szélmalom van — 40-nél több nagyobb s a között 28 gőz-malom foglalkozik.
A m. kir. országos statistikai hivatal kimutatása szerint kerületünkben 1885 elején volt:
Hegye icőzmal">a Nagyobb
Közű n «égős
irozinalom Nagyobb vízimalom
Közönség^»
vl/.linal'im
Szél-malom Összesen
Brassó . . 4 — i i 49 64
Háromszék — 1 1 196 — 198
Csik — — — 344 344
Udvarhely — 4 — 118 122
Nagy-Küküllő 1 9 — 49 1 60
Nagy-Szeben — 3 5 89 97
Fogaras . . — — 1 124 — 125
összesen 5 67 18 969 1 1.010
A virágzást, melynek a malomipar az utóbbi évtizedek-ben örvendett, a közelmúlt évekévtizedek-ben érzékeny hanyatlás követte. Ez főleg a brassói gőz- és műmalmokra vonatko-zik, hol a malomipar kiváló lendülettel fejlődött. E malmok-nak 1885 óta, midőn a búzaárak leginkább hanyatlottak, mindinkább nehezükre esett a vcrscnyküzdelmct megállni, a mennyiben a magyarországi buzakivitel alábbhagyása folytán a Királyhágón-túli malmok sokkal olcsóban vásároltak, mint a mieink, melyek az crdélyrészi gyengébb aratás miatt kedvezőtlenebb helyzetbe jutottak. Helyzetükön azzal ipar-kodtak javítani, hogy egyrészt a kevésbbé értékes a nagyon olcsó romániai búzát fogták őrlés alá (ugyanezt tette tudva-levőleg a magyarországi legkiválóbb gőzmalmok egy része is), másrészt finom lisztnemeket — melyek Erdélyben gyengébb kelendőségnek örvendenek — szállítottak haszonnal Romá-niába; 1886-ban azonban ez is megszűnt.
A romániai vámháboru következtében valósággal két-ségbeejtő^helyzetbe jutott ez az ipar s ha a brassói malmok még ma is, természetesen nagyon alábbszállitott mértékben, folytatják az üzemet, ezt csakis egy jobb jövő reményében
_ 48 —
teszik. Minthogy a malomtelepekbe jelentékeny tőke van befektetve, mindenki törekszik az üzemet fentartani, a mig a javulásnak csak egy reménysugara dereng.
A kivitel hanyatlása kitűnik az alábbi számokból.1) Szemes életből készült liszt kivitetett:
Brassón stb. keresztül
Yiiriistornycm (X.-Szebenen is) A tübbicken
1884 1886 1886 1887 1888 18-0 2.767 2.000 14.735 24 16 22 q 384 386 205 25 — 1 „
3 2 1 - - - r
3.154 2.3H8 14.941 4ö 16 231|.
Más őrlemények:
Brassó stb. . 989 C01 232 25 47 33 q.
A tübbieken keresztül . 5 9 5 3 4 1 ,.
994 610 2a7 28 51 34 q.
1889-ben még az erdélyi részek rossz búzaaratása is súlyosbította a helyzetet. A termelök ennek következtében még fokozottabb mérvben küzdöttek a nyersanyag beszerzé-sével, mint eddig, mivel a viszonyok kényszere folytán Há-romszék és Brassó megyében aránylag magas árakon kelle szükségleteiket fedezniök. E mellett a lisztárakat a verseny tekintetéből oly alacsonyra kelle szabniok, hogy az üzlet jö-vedelmezőségére gondolni sem lehet.
Jelenleg, 1887. november óta a legtöbb brassói gőz- és műmalom szövetkezetté egyesült — mire a korábbi szenve-délyes verseny késztuté az érdekelteket. Azonban ezen szö-vetkezésnek sem sikerült lényegesebb javulást előidézni, mint azt a fentebbiek eléggé kimagyarázzák.
Igaz, hogy a m. kir. államvasutak a brassói gőz- és műmalmok buzabeszerzésének megkönnyítésére 50°/0-os szál-lítási kedvezményt engedélyeztek oly állomásokra nézve, melyek 350 kilométernyire esnek Brassótól, (és közebbi állo-másokra nézve is addig, mig a rendes szállítási díjtétel nem alacsonyabb, mint a 350 kilométerre szóló szállítási dij fele);
ezt a kedvezményt azonban nem volt alkalmuk kiaknázni.
') l~gy ezen, mint egyéb vámstatisztikai adatoknál szem előtt tar-tandó. hogy, nevezetesen a brassói vámhivatalon részben olyan áruk is kiviteli kezelés alá vonattak, melyek nem a vámhivatal helyén adattak fel.
— 49
-Nemrég ujabb folyamodás következtében, a m. kir. magas kereskedelmi minisztérium a brassói üzleti malmok rendkívüli szorultságának kellő méltánylásával további kedvezményt (30°/, közelebb fekvő állomásokra nézve) engedélyezett, melynek hatását azonban ez idő szerint még nem lehet megítélni.
Sajnos, hogy a liszt szállításának mérséklésére irányuló kérelem teljesittetlen maradt, noha az érdekeltek épen ebben látják helyzetük időleges javulásának legfőbb eszközét.
Az érdekeltek ezen csoportja ilycténképen csaknem tel-jes reménytelenséggel tekint a jövőbe.
Valamivel jobb helyzetben van a malomüzlet a kerület egyéb részeiben, melyekre a romániai vámháboru kevesebb hatással volt; noha részben annak következtében, hogy a a brassói mű- és gőzmalmok a viszonyok folytán kényszerülve voltak az elvesztett romániai piacz helyett belföldön vásárolni, részben pedig a lisztárak általános hanyatlása folytán ezek is szenvedtek.
Megemlítendő, hogy Sepsi-Szentgyörgy néhány nagybir-tokosa már huzamosb ideje azzal a gondolattal foglalkozik, miszerint a megye búzatermésének elonyösebb értékesítése czéljából, részvényekre alapított nagyobb malomtelepet léte-sítsen.
Egy rendelkezésünkre bocsátott kimutatás szerint 1889-ben következőkép alakultak a lisztárak Brassóban:
4