Fonott-áruk gyártása

Szalmából való fonott-áruk készitésével csupán a házi ipar foglalkozik kerületünkben, igy Udvarhely megyében s Kis-Disznódon Nagy-Szeben mellett. A szalmakalapokon főkép az országos és heti vásárokon adnak túl. Kis-Disznódon úgy-szólván az egész lakosság női szalmakalapok készítésével fog-lalkozik, melyek leginkább Nagy-Szebenben találnak vevőkre.

A szalmakalap-fonást házi ipar gyanánt iehetne fejlesz-teni, ha sikerülne finomabb áruk készítését lehetővé tenni.

Ehhez — a megkívántató kalapformákon kiviil — szükséges volna, hogy egyes nők a kalapok varrását, festését és kiállí-tását alkalmas helyt elsajátítanák. Természetes, hogy az áruforgalom megfelelő szabályozása s az egész üzem keres-kedői szempontok szerinti rendezése is okvetlenül kívánatos.

A kosárfonást is házi-iparilag űzik, igy pl. Kis-Disznódon, hol kocsikasokat, továbbá nagy, kerek és négyszögű kasokat készítenek a posztósok, szalámigyárosok stb. részére. Ez az iparág azonban szűkében van ott a nyersanyagnak, melyet az

<311 völgyéből kell beszereznie.

74

-Üzletszerűen Brassó, Nagy-Szeben stb. egyes kézműve-sei foglalkoznak kosárfonással. Keresetük azonban rendkívül csorbul a fegyházak (Nagy-Enyed) fonott árui által s ez oly baj, melyen okvetlen segíteni kell, ha csak nem akarjuk tönkre juttatni a kosárfonást.

Jelentős mozzanat gyanánt kell kiemelnünk, hogy al-kalmas fűzfajok meghonosítása s termelése által finomabb munkára alkalmas, jobb anyag felől is gondoskodnak.

31. Fésüsipar.

A gyéren képviselt fésüsipar parlagon hever. Szórványos kisiparunk a nyugati nagyipar versenyét nem állhatja meg.

32. Bőripar.

Az 1889-ik év közvetlen elődjeinél kedvezőtlenebb volt a bőrgyártásra nézve. A nyers bőr árainak hanyatlását a kész áru áresése követte. Ez utóbbiak a jövedelmes kelen-dőség hiánya miatt sokkal nagyobb mérvben hanyatlottak az előbbieknél (körülbelül 15: 10). Hozzájárult, hogy cserzőink a jobb cserző anyagokat (Vallonea) drágábban fizetik, mint a budapesti, bécsi stb. gyárak s hogy tavaly a külföldi cserző-anyagok ára is felhágott. A nyers anyagot rendesen távolról kell beszerezni s ez szintén nyomasztó hatással van cser-zőinkre.

Minthogy a kikészített bőr, főkép a lábbeliek kivitele a romániai vámháboru kitörése óta megfeneklett, bőriparunk előbbi piaczának nagy részét elvesztette. Sikerült ugyan némi kivitelnek útját egyengetni Bulgária felé. tavaly azon-ban ez az üzlet is meddő maradt. Megjegyzendő különben, hogy a romániai bőripar az utolsó évtized folyamán nem megvetendő haladást tett, minthogy olcsó nyers anyag s jutá-nyos gubacs áll rendelkezésére. A jelzett fejlődés az óriási vám védelme alatt még inkább fokozódott s a román bőr-ipar szakadatlan haladása mellett nem lehetetlen, hogy egy-szer csak saját vámterületünkön jelenik meg a romániai bőr!

Cserzőink nyomasztó helyzete nem egy mestert

készte 75 készte

-tett üzlete teljes abbanhagyására, vagy legalább az üzem je-lentékeny korlátozására.

A legjobb minőségű bőr ugyan főleg Budapesten talál piaezra, az árak azonban nagyon nyomottak voltak s olyanok még ma is.

Kerületünk számos kisebb műhely mellett, Brassóban, Nagy-Szebenben, Medgyesen és Szász-Sebesen néhány na-gyobb és jól berendezett bőrgyárat számlál, melyek minősé gileg megfelelő s mennyiségileg elég jelentékeny munkaké-pességet fejtenek ki. Első sorban ez utóbbiakat sújtotta az üzlet pangása, mert a kisebb mester gyakran mellékesen me-zőgazdasággal is foglalkozott, mi által némikép könnyített helyzetén.

Czipészeinknck 1889-ben állami szállításokban nem volt részük, mig 1887-ben a népfelkclési, valamint a következő évben a bolgár hadsereg részére eszközölt szállítás némi élénk-séget hozott soraikba, melynek hatása természetesen a bőr-gyárakon is meglátszott.

A kikészített bőrt még ma is leginkább a hetivásáro-kon árulják. A brassói és nagy-szebeni érdekkörök arról pa-naszkodnak, hogy az ipartörvény határozatai daczára is kí-vülről való verscnynvel kell küzdeniük. További sérelmük (pl. a fogarasi ipartársulat részéről), hogy a vidéki kereske-dők kellőkép ki nem cserzett bőrből készült bocskort hoznak forgalomba.

Megemlítendő, hogy aránylag sok külföldi talp- és zer-gebőrt használnak fel kerületünkben.

A korábban virágzott k o r d o v á n i p a r a külföldi gyárt-mányok versenye miatt, folytonos hanyatlóban van. Napjaink-ban főképen Székely-Udvarhelyt és Fogarason [van képvi-selve ez az ág.

Minthogy a bőripar azon ágak közé tartozik, melyek aránylag nagy forgalmi tőkét kívánnak meg s csak úgy tart-hatják fenn magukat, ha az újkori technika követelményeinek megfelelően vannak berendezve, nagyon valószínű, hogy a kisebb bőrcserzők mindinkább háttérbe fognak szorulni, mely folyamat itt Brassóban például már meglehetősen be is van

— 76

fejezve. A dolgok ilyetén állása mellett nem lehet az érde-kelteknek eléggé szivükre kötni, hogy beszterczei ipartársaik példájára, közös üzleti üzem czéljából, idejekorán egyesül-jenek.

A s z i j g y á r t ó - i p a r részben a romániai kivitel ha-nyatlása, részben a belső versengés, nemkülönben egyéb már régóta érvényesülő kedvezőtlen befolyások következtében, melyek nagyon meggyengítették, teljesen pang. Nevezetesen Brassóban a mai szijgyártóipar csak árnyéka az azelőtt oly virágzó iparágnak. A kétségbeejtő helyzet folytán a szíjgyár-tók száma is megapadt; egyesek ki is vándoroltak Romániába.

Ezen iparág képviselői gyakori kontárkodásról panasz-kodnak.

A nagy-szebeni szíjgyártók 12 tagból álló produktív-szövetkezete felemlíti jelentésében, hogy mig 1888-ban, noha az előbbihez képest nagyon hanyatlott, de még mindig jelen-tékeny kivitele volt Romániába, addig 1889-ben ez is sajná-latosan megcsappant. Mindenesetre szerencsés és követésre-méltó gondolat volt társulniok, hogy egyesült erővel küzdjenek meg az idők Ínségével. Ez a szövetkezet böröndös.áruk- és böröndkészitésscl is foglalkozik s igen figyelemreméltó ered-ményeket mutat fel. 1889 végén 8862 frt. értékű áruja volt raktáron.

A n y e r g e s - i p a r helyzete az utóbbi években nem tüntet föl nevezetesebb változást, kivéve, hogy a kocsikivitel hanyatlása következtében ez az ág is megsinli a Romániával folytatott vámháborut.

Kivitel kerületünk vámjain keresztül:

lb84 188ö lt-86 1887 1888 1889 Közönséges bőr 186 176 300 90 109 55 q Talpbőr . . 479 488 379 46 244 180 , Közönséges bőráru 761 57ö 424 75 56 30 „ Finom bőráru 384 286 134 9 6 5 „ Ezen alkalommal rámutathatunk a cserzőanyagok (főleg fenyőkéreg) kerületünkből — nevezetesen Romániába való jelen-tékeny — növekvő kivitelére. A brassói és a csiki vámhivatalo-kon keresztül ilyféle kérgekből kivitetett: 1885-ben 2.466 q, 1886-ban 4.134 q, 1887-ben 5.397 q, 1888-ben 7.779 q, 1889-beu 7.611 q.

77