Különös rész
1. GabonaiicDiiick ós hüvelyesek
A kedvezőtlen időjárás, nevezetesen a rendkívül száraz és meleg nyár következtében, általában gyenge aratása volt kerületünknek az 1889. évben. Egyes vidékek, igy Udvarhely megye számos községének aratását tönkre verte a jég, mely esemény, a sújtott lakosság érdekében, rendkívüli rendsza-bályokat tett szükségessé.
Az aratás eredménye élesen elüt a megelőző két esz-tendő eredményeitől, midőn a földmivest az alacsony árfolyam fejében, dúsabb aratás kárpótolta némileg; főképen 1888-ban volt a főterményekben úgy mennyiség, mint minőség tekin-tetében jó aratás.
B u z a . A búzaaratás minden tekintetben silány volt a tavalyihoz képest. A szem, a szárazság folytán, jelentékenyen visszamaradt fejlődésében és sok helyt meg is rozsdásodott.
A paraszt itt-ott még a vetőmagot sem kapta vissza.
1887 1888 1889
Megye ÜSftKCS 1 kat.- ÖK8ZCH 1 kai.- ÖBSZl'9 1 kat.-Megye t u n n ó s holdnn te r uiés boldon tennen holdon Brassó 104.111 8'tj 110.054 9-in 83.813 7'36 1)1.-111.
Háromszék 97.918 ° ' M 175.548 9 ÎB 105.064
Csik 28.044 34.312 32.212
Udvarhely 124.170 G'i; 181.305 8 ' j o 71.948 3-1, Xagy-KUküllő . 299.851 ' ü l 319.792
7-' oe
144.008 3 -Szeljen 19(5.520 ő-oi 270.724 7-3» 177.424 30
Fogaras . 53.274
7-' 00 74.044 6» 0 47.187 n
összesen 903.890 1.165.779 661.656 111.-111.
R o z s . Ilabár a rozstermés 1889-ben általában valami-vel jobb volt a búzatermésnél, mégis csak gyenge közepes
21
-e r -e d m é n y t n y ú j t o t t . H á r o m s z é k m -e g y -e -egyik részén közép-szerű aratás mellett j ó minőségű volt a rozs. (Az alábbi táb-lázatban a kétszeres mennyisége is benfoglaltatik.)
1887 1888 1889
Megye Ő.lM7.eH l kal.- ttsszeft 1 kai.- ö^Azefl 1 kat.-Megye
termés holdon termés holdoii termés Uoldon Brassó 89.696 9'm 87.023 9'ai 70605 7-m m.-m.
adott, az összeredmény, mennyiség dolgában mégis csak
kö-22
zepcs maradt, mig a minőség kielégítő volt. Minthogy a ku-koricza - szükséglet saját termelésünk által nem fedezhető, mint már előbb emiitettük, 1889-ben is Romániára szorultak kerületünk egyes részei.
B u r g o n y a . Burgonya tekintetében 18b9-ben általában jó minőségű közepes eredményünk volt. A kereslet emelke-dett, mivel a szeszgyárak nagyobb mértékben vették igénybe.
A h ü v e l y e s v e t e m é n y e k jó közepes eredményt nyújtottak.
A terménykivitel 1888 óta jelentékenyen föllendült ke-rületünkben; nevezetesen árpánk, enyheségénél fogva Hollan-diában és Angolországban mint sörfőző-árpa tett kcdveltségre szert. Külföldi kereskedő-házak élénk kereslete következtében az árak felhágtak s a kivitel 1889-ben is folyt. Az árpa to vábbra is jó kiviteli czikk marad, főkép, ha termelőink jó vetőmag alkalmazása s a talaj kellő megmívclésc által mind inkább durvaszemü, enyhe árpa termelésére törekszenek. Az árpakivitelt 1688-ban 700—800, 1889-ben körülbelül 45Ü vaggonra becsülik.
A brassói vámon keresztül: 1888-ban 65.886, 1889-ben 6.140 m.-mázsa szállíttatott ki, miből az következik, hogy a kivitel az előbbi évben főkép Románián keresztül vette útját.
A rozs is a kivitel tárgya lőn. A mig a mi rozsunk előbb a nyomott árak miatt nem jutott el a főpiaezokra, 1889-ben a Királyhágón-túli megyék gyenge aratása követ-keztében a nagykereskedők a mi termékeinkre irányozták figyelmüket (főleg a háromszékr árut dicsérik), úgy hogy főként Csehországba tekintélyes mennyiség szállittatott. Az árak métermázsánkint 5 frt. 50 krról 6 frt. 70 krra emel-kedtek.
1888-ban a zab alacsony ára következtében kerületünk-ből nagyobb szállítmányok adattak át Budapestnek s Bécs-nek ; 1889-ben azonban a gyengébb aratás h az árak élénkebb emelkedése következtében ez üzlet nem volt lehetséges.
A kerületnek egyes részeinek kitűnő búzaaratása foly-tán az 1888. évben lehetségessé vált távolabb fekvő fogyasz-tási pontokra jelentékeny mennyiségű búzát szolgáltatni; 200
— 23 —
vaggonnál több vette útját Románián keresztül. Az 1889-iki aratás alig fedezhette saját szükségletünket, mely okból a kivitel is szünetelt.
Hüvelyes veteményekben (paszuly és lencse, kevésbbé borsó) az aratás s a conjunctura állapotához képest — majd élénkebb, majd lanyhább, rendes kivitelünk van.
A kerülethez tartozó vámhivataloknál kiviteli kezelés alá került: 1884-ben 2.155 m.-mázsa, 1885-ben 1.711 m.-m., 1886-ban 1.379 m.-m., 1887-ben 3 751 m.-m., 1888-ban 4.775 m.-m., 1889-ben 3 408 m.-m.
A kamara-kerületnek, a termény-kiviteli üzlet szempont-jából kedvezőtlen földrajzi fekvésénél fogva természetes, hogy a kivitelben csakis akkor fog élénkebben résztvehetni s az aratás fölöslegén jövedelmezőbben túladni, ha főleg Budapest, Bécs, s nevezetesen Fiume felé kiválóan olcsó viteldijtételek-ben részesülend. S habár e tekintetviteldijtételek-ben az utóbbi időviteldijtételek-ben számos kedvezmény adatott meg, mégis gondolkodóba ejt az a körülmény, hogy nem kicsinylendő mennyiségek épen a vasúti vitelbér következtében, Románián keresztül vevék ut-jokat. Ez okból minden bizonynyal javára lesz a sinlődő mezőgazdaságnak s azzal együtt az általános gazdasági hely-zetnek, ha a m. kir. államvasutak igazgatósága — saját ér-deke szempontjából is — a lehetőség határáig leszállítja a kiviteli díjtételeket. Kiváló fontosságú azonban, hogy e díj-tételek általánosan hozzáférhetők legyenek.
A gabona-határidőüzlet kerületünkben is tért hódított, noha csak szerény határok között.
Nem mellőzhetjük hallgatással, hogy a Brassó melletti ezukorgyár felállítása által a kamara-kerület egy része a ezu-korrépa termelését nagyobb mértékben kezdi űzni. Ez a szemes élet gyarló árviszonyainál fogva, foképen a ten-gerentúli verseny stb. miatt is nagy jelentőségű mozzanat, annál is inkább, mert a ezukorrépa termelése szükségképen behatóbb talajmivelést igényel, mi által a mezőgazdaság szintája általában emelkedik.
— 24 —
A buza átlagos ára a brassói piaezon, krajezárokban liectoliterenkint:
(Legjobb minőség.)
1885 1886 1887 1888 1889
Január 558 628 625 580 560
Február 572 628 638 580 542
Márczius 598 705 620 556 540
Április 658 688 624 558 527
Május 700 667 598 528 506
Junius 700 696 618 518 520
Julius 644 652 544 498 585
Augusztus 615 577 523 504 604 Szeptember 605 585 522 528 600
Október 600 558 520 535 615
November 622 532 512 558 620 Deczembcr 638 554 542 565 630 Evi átlag 626 622 574 542 571
A rozs átlagos Ara a brassói piaezon, krajezárokban liectoliterenkint:
(Legjobb minőség.)
1885 1886 1887 1888 1889
Január 360 377 343 380 300
Február 369 378 358 363 302
Márczius 378 380 368 340 310
Április 380 378 364 338 302
Május 378 357 350 330 306
Junius 375 370 368 320 332
Julius 348 346 332 293 390
Augusztus . 325 302 320 288 390 Szeptember 352 322 330 295 402
Október 384 314 330 300 412
November 378 307 328 302 408 Deczember 375 322 333 305 440 Evi átlag 367 346 344 321 358
—
Az árpa átlagod ára a brassói piaczon, krajczárokltan liectoliterenkint:
(Legjobb minőség.)
1885 1886 1887 1888 1889
Január 350 252 345 317 412
Február 362 252 332 318 430
Márczius 380 258 350 312 434
Április 395 280 352 318 370
Május 392 270 315 305 356
Junius 368 267 318 275 340
Julius 324 256 280 265 355
Augusztus 272 220 315 274 368 Szeptember 245 280 326 285 422
Október 265 286 32ó 340 455
November 262 312 315 406 455 Deczember 258 342 314 400 500 Évi átlag 323 273 324 318 408
A zab átlagos ára a brassói piaczon, krajczárokban liectoliterenkint:
(Legjobb minőség.)
1885 1886 1887 1888 1889
Január 220 178 190 180 182
Február 222 178 215 ISO 195
Márczius 238 205 215 184 192
Április 240 222 210 180 210
Május 260 225 192 180 226
Junius 260 222 198 160 267
Julius 234 257 184 165 342
Augusztus 163 210 188 164 258 Szeptember 160 195 162 176 240
Október 192 170 160 170 265
November 180 177 160 178 257 Deczember 170 186 160 175 282 Évi átlag 212 202 185 174 243
26
-A knkoricza átlagos ára a brassói piaezon, krajezárokban liectoliterenkint:
1885 1886 1887 1888 1889
Január 286 285 348 417 365
Február 275 285 390 422 360
Márczius 322 332 410 422 390
Április 360 354 400 420 397
Május 378 385 398 415 408
Junius 400 417 412 438 412
Julius 378 390 426 412 402
Augusztus 345 412 450 434 412 Szeptember 340 447 408 435 435
Október 322 398 410 358 442
November 300 317 358 428 410 Dcczember 295 325 356 380 360 Evi átlag 333 362 397 415 399
A terményárak hanyatlása a nyolezvanas évektől fogva, világosan kitűnik az alábbi, a statisztikai évkönyvből vett adatok alapján.
E szerint az évi átlagos árakat méterniázsánkint kraj-ezárokban kifejezve:
A brassói piaezon:
bnza rozs árpa zal) kukoricza k n/i'prs sîirlSz/ure t ílCtCM'U
1881 1.063 742 651 594 497 511 1882 1.073 692 668 664 601 649 1883 879 632 558 538 558 601 1884 808 571 (528 610 559 560
1885 788 525 505 — 468 445
1886 782 472 — 408 414 451
1887 735 495 503 — 414 532
1888 683 465 491 — 387 552
A nagy-szebeni piaezon:
1881 988 792 714 703 651 588 1882 971 738 807 799 776 724 1883 929 707 805 785 650 692 1884 838 625 769 728 670 681 1885 713 548 647 598 550 585 1886 . 706 525 592 562 514 554 1887 740 528 644 601 513 588 1888 630 458 578 538 428 582
27
-A hüvelyes vetemények átlagos nra a brassói piaczon, krajczárok-lian hi'ctolitercnkiiit:
paszuly borsó lencse 1888 1889 1888 1S89 1888 1889 Január 373 582 573 595 763 692 Február 462 602 580 628 750 805 Márczius 572 602 646 620 832 900 Április 512 547 710 715 860 837 Május 498 510 702 636 825 806 Junius 510 700 690 800 748 1050 Julius . 522 o85 658 580 690 802 Augusztus 496 488 620 548 674 796 Szeptember 448 445 552 555 640 842 Október 498 425 532 530 632 815 November 537 390 543 500 646 772 Deczember 540 395 550 557 650 730 Evi átlag 497 523 613 605 726 821 K ö l e s (évi átl agban körülbelül 1000 hectáron ter-illesztve) jelentékeny mennyiségben szállíttatik hozzánk kelet-ről. A kerület határvámjain és pedig csaknem kizárólag Brassón keresztül: 1884-ben 6,873 m.-mázsa, 1885-ben 8,031 ni.-m., 1886-ban 6,851 m.-m., lS87-ben 10,018 m.-m., 1838-ban 9,285 m.-m., 1889 ben 7,450 m.-m. hozatott be. A piaczi ár 1889-ben Brassóban 3 frt. 64 kr. és 4 frt. 50 kr. között ingadozott s évi átlagban 4 frt. 4 krt tett ki.