Theodor Bibliander és az iszlám

A katonai sikerek miatt az újkorban szinte mindenki – függetlenül attól, hogy hol élt – a török csapatok megjelenését várta, alig volt olyan kiemelkedő személyiség, aki ne írt volna erről az ellenségről. A reformátorok sem voltak kivételek ez alól. Nemcsak a török megítélé-séről írtak, de szót ejtettek műveikben az iszlámról is. Segesváry Viktor Az iszlám és a refor-máció című művében bemutatta a reformátorok iszlámról alkotott nézeteiket, valamint Luther és a török kapcsolatáról már rengeteg értekezés született. Itt most csak röviden ejtek szót ezekről.

A protestáns szerzők nem tértek el középkori elődeiktől. Theodor Bibliander, Guillaume Postel, Johann Heinrich Bullinger és Luther is azt vallotta, hogy Mohamed saját

62 HOUSLEY: i.m. 2002. 138.

63 BOBZIN: i. m. 1995. A Korán szövege nyomtatásban csak 1647-ben jelent meg újra.

tanait keresztény, zsidó és pogány tanításokból állította össze. Ebben segítségére eretnek ke-resztények, hithű vagy hitehagyott zsidók voltak. Tanításával Mohamed a keresztények jelen-tős részét tévútra vezette. Látható tehát, hogy a reformátorok is eretnekségnek tartották az iszlámot. Mohamed mellett a Koránt is támadták. Tagadták, hogy isteni kijelentés lenne, ha-zugságokkal és ellentmondásokkal teli, hihetetlen meséket tartalmazó gyűjteménynek írták le, melyet emberi értelem alkotott.⁶⁴ Természetesen az egyes szerzők között, ahogyan a közép-korban, különbségek is megfigyelhetőek, a reformátorok közül Theodor Bibliander személyét választottam ki. Ő igyekezett az iszlámról minél pontosabb ismereteket megszerezni, nem véletlen, hogy Petrus Venerabilis-hez hasonlóan ő is egy gyűjteményt hozott létre.

Theodor Bibliander eredetileg Theodor Buchmann néven született a mai Svájc keleti részén, Thurgau tartományában 1505 körül. Nevét később, annak görög megfelelőjére válasz-totta. 1520-ban Zürichbe ment tanulni, ahol görögül és héberül is tanult. A gimnázium igazga-tója Oswald Myconius volt, aki korán felfedezte az ifjú tanítvány tehetségét. 1526-ban Theo-dor Bibliender Bázelbe költözött, itt Konrad Pellikan és Johannes Oekolampad felügyelete alatt nyelvtudását és teológiai ismereteit tovább mélyítette. Bibliander tehetségét jól mutatja az a tény is, hogy Ulrich Zwingli ajánlására Liegnitzb városában lévő főiskolán taníthatott 1527 és 1529 között. Jól ismert tény, hogy Zwingli halála után Bibliandert nevezték ki a teo-lógiai tanszék élére, s majd harminc éven át vezette is a tanszéket. Latin nyelvű előadásait rengetegen látogatták. Nyelvészeti tevékenysége igen jelentős volt, saját magát homo grammaticusnak nevezte. 1535-ben héber nyelvtankönyvet adott ki, az 1548-as De ratione communi omnium linguarum et litterarum című művében a nyelvek közös vonásaira hívta fel a figyelmet. Emellett teológiai tevékenysége a legjelentősebb. Az Ószövetség könyveihez írt kommentárjai, az ezekről szóló előadásai harmincnál is több kötetet tesznek ki. Bekapcsoló-dott a hitvitába is. Nemcsak a katolikus egyházzal vitázott, hanem más protestánsokkal is.

Elvetette a kettős predestinatio elvét, Lutherrel is szembehelyezkedett. Bibliandert magát há-romszor vádolták meg, 1535-ben és 1545-ben még sikerült e vádakat visszavernie, de 1559-ben már kénytelen volt nyugdíjba menni. Négy évvel később, 1564-1559-ben a városon végigsöprő pestisben halt meg.⁶⁵

64 SEGESVÁRY: i. m. 2005. 57-93.

65 GORDON, Bruce: Theodor Buchmann. In: THOMAS, David – CHESWORTH, John (ed.): Christian-Muslim Rela-tions. A Bibliographical History. Brill, Leiden 2014. 643.

Theodor Bibliander 1530-tól kezdve foglalkozott az iszlámmal. Az 1543-as gyűjte-mény megjelenése előtt az Ad nominis Christiani socios consultatio című művében Moha-medről is írt.⁶⁶ Mohamed születését 597-re helyezte, s születési helyeként Medinát adta meg.

Bibliander szerint Mohamed édesapja a perzsa Abdala volt, édesanyja pedig Emma, aki fiát a zsidó tanítás szerint körülmetélte és e tanítás szerint nevelte. Magát Mohamedet egy jóképű, erős, ékesszóló, okos emberként írta le. Bibliander meg is jegyezte, hogy ezek a képességek révén Mohamedből kiváló ember is lehetett volna, de sajnos engedett az ördög csábításának és saját vágyainak, így képességeit elpazarolta.

Mohamed további életéről megjegyezte, hogy több változata is ismert. Egyesek szerint Mohamed szülei halála után egy Abdemonaplis nevű kereskedőhöz került, aki fiaként nevelte fel és megosztotta vele üzletét. Mások szerint Mohamed a kereskedő társa volt, s kereskedőút-jain ismerkedett meg egy Mathaeus nevű jakobita és egy Sergius nevű nesztoriánus szerzetes-sel. S bár ezek a történetek különböznek, de abban a legtöbben egyet értenek, hogy a kereske-dő halála után Mohamed elvette annak feleségét, Cadigát, s így nagy vagyonra tett szert.

Mohamedet egy betegség kínozta, de feleségének azt hazudta, hogy ilyenkor kinyilat-koztatásokat kap. Felesége elhitte neki, s terjeszteni is kezdte. Mohamed ennek a hazugságnak és az akkori kereszténység romlásának köszönhette felemelkedését. Hamis csodái, szemfény-vesztései és a jólét ígérete miatt sokan csatlakoztak hozzá, akikkel együtt 623-ban Mohamed hódításba fogott. A hozzá csatlakozóknak és a meghódított területen élőknek új vallási és

„polgári” törvényeket adott, melyeknek a lényege az egyszerűség és a könnyű betarthatóság volt.

Bibliander szerint Mohamedet megmérgezték követői, hét napi szenvedés után halt meg, testét pedig három nappal a halála után helyezték el egy koporsóban. E koporsót Mekka egyik templomában egy boltozat alá függesztették, s ez az oka annak, hogy minden mohame-dánnak el kell zarándokolnia Mekkába.⁶⁷

Ennek a műnek a kiadása után egy évvel, 1543-ban Theodor Bibliander a Korán fordí-tását egy átfogó gyűjteményben adta ki, mely gyűjtemény Mohamedről, a Koránról és a törö-kökről szóló írásokat tartalmazott.⁶⁸ E gyűjtemény a következő címen jelent meg: Machumetis

66 FRANCISCO: i. m. 2007. 56.

67 FRANCISCO: i. m. 2007. 57–73.

68 A gyűjteményről számos tanulmány és monográfia jelent meg, ezek közül a legfontosabbak: KÖHLER: i. m.

1938.; PFISTER: i. m. 1953. BOBZIN, Hartmut: Über Theodor Bibliander Arbeit am Koran (1542/43). Zeitschrift der Deutschen Morgenländischen Gesellschaft 186 (1986) 347-363. BOBZIN: i.m. 1995.; SEGESVÁRY: i. m.

2005.; WEDEL, Christine Christ-von: Theodor Bibliander (1505-1564). Ein Thurgauer im Gelehrten Zürich der Reformationszeit. Verlag Neue Zürcher Zeitung, Zurich 2005. MOSER: i. m. 2009.; MILLER, Gregory: i. m. 2013.

Saracenorum principis eiusque successorum vitae, ac doctrina, ipseque Alcoran, quo velut authentico legum divinarum codice Agareni et Turcae, aliique Christo adversantes populi reguntur, quae ante annos CCCC, vir multis hominibus, Divi quoque Bernardi testimoni clarissimus, D. Petrus abbas Cluniacensis per viros eruditos, ad fidei Christianae ac sanctae matris Ecclesiae propugationem, ex Arabica lingua in Latinam transferri curavit. His adiunctae sunt confutationes multorum et quidem probatissimorum authorum Arabum, Graecorum, et Latinorum, una cum doctissimi viri Philippi Melanchtonis praemonitione.

Quibus velut instructissimi fidei catholicae propugnatorum acie, perversa dogmata et tota superstitio Machumetica profligantur. Adiunctae sunt etiam, Turcarum, qui non tam sectatores Machumeticae vaesaniae, quam vindices et propugnatores, nominisque Christiani acerrimos hostes aliquot iam seculis praestiterunt, res gestae maxime memorabiles, a DCCC annis ad nostra usque tempora. Haec omnis in unum volumen redacta sunt, opera et studio Theodori Bibliandri, Ecclesiae Tigurini ministri, qui collatis etiam exemplaribus Latinis et Arab. Alcorani textum emendavit, et marginibus apposuit Annotationes, quibus doctrinae Mahumeticae absurditas, contradictiones, origines errorum divinaeque scripturae depravationes, atque alia id genus indicantur. Quae quidem in lucem edidit ad gloriam Do-mini Jesu Christi, et multiplicem Ecclesiae utilitatem, adversus Satanem principem tenebrarum, eiusque nuncium Antichristum: quem oportet manifestari, et confici spiritu oris Christi Servatoris nostri.⁶⁹

A cím hosszúsága miatt a gyűjteményre csak Machumetis Saracenorum principis eiusque successorum vitae, ac doctrina, ipseque Alcoran vagy Machumetis Saracenorum principis címmel szoktak hivatkozni. 1550-ben a gyűjteményt újra kiadták néhány művel ki-egészítve. Gregory Miller cikkében Bibliander gyűjteményét – kiemelve annak fontosságát és jelentőségét – a tizenhatodik század iszlám enciklopédiájának nevezte. Ugyanis a gyűjtemény olyan középkori és kora újkori iszlámellenes és törökkel foglalkozó művek tartalmazott,

69 A címet a következőkéépen fordítottam le: Mohamednek, a szaracénok fejedelmének, az ő követőinek élete és tanítása, s maga a Korán, mint amely isteni törvényeknek a hiteles kódexe az egyiptomiakat, törököket, és más Krisztustól elfordult népeket vezeti, amelynek tudós emberek általi arab nyelvről latin nyelvre történő lefordítá-sáról egy igen híres férfi, az igen tisztelt Petrus, Cluny apát 400 ével ezelőtt gondoskodott a keresztény hitnek és az Anyaszentegyháznak a védelmében több emberrel együtt, köztük a tisztelt Bernát tanúskodásával is. Ezekhez több, a legjelesebb arab, görög és latin szerzők cáfolatai vannak hozzáfűzve a tudós férfi, Philip Melancthon emlékeztetőjével. Amelyek, mint a katolikus hit legtanultabb védelmezőinek éleslátása, a téves tanokat és az egész mohamedán babonaságot megdöntik. Ezekhez hozzá vannak fűzve a törökök legemlékezetesebb dolgaik, akik nem annyira a mohamedánizmus követői, mint inkább annak oltalmazói és védelmezői, és a kereszténység legádázabb ellenségeként mutatkoznak már néhány évszázada, a mi időnk szerint kilencszáz éve. Mindezeket egy kötetbe szerkesztették, Theodor Bibliander, aki a helvét egyház szolgája, aki összehasonlította a latin példákat az arabbal, a Korán szövegét kiigazította, és a széleket jegyzetekkel ellátta, aki a mohamedán tanok képtelenségét, ellentmondásait, a tévedések eredeteit, az isteni könyv eltorzításait és más hasonlókat megítélte. Amelyre fény derül Urunk, Jézus Krisztus dicsőségére és az Egyház nagy hasznára, a sötétség sátáni hatalma és az azt hirdető Antikrisztus ellen: akit kézzelfoghatóvá kell tenni, és a mi Megmentő Krisztusunk leheletével le kell győzni.

lyek a XVI. században a legjobb összefoglalót adták azon személyeknek, akik az iszlám iránt érdeklődtek.⁷⁰

Bibliander gyűjteményének kiadása azonban nem ment zökkenőmentesen. Korábban ugyanis egy másik kiadónak megtiltották a Korán latin nyelvű kiadását. Ezért Johannes Oporinus, aki vállalkozott Bibliander gyűjteményének kiadására, az engedély megkérése előtt már elkezdte kinyomtatni a latin nyelvű Koránt. Ám a bázeli városi tanács, mikor tudomást szerzett a gyűjtemény tartalmáról, hogy az a Korán teljes szövegét tartalmazza, 1542 őszén lefoglalta a már elkészült példányokat és Oporinust börtönbe zárta. Csak Luther, Melanchton, Bucer és Bibliander nyomására és érvelésére állt el a tanács döntésétől, s engedélyezte a mun-ka folytatását. Azonban feltételeket szabott, az elkészült művön nem volt szabad feltüntetni a kiadó nevét és helyét, valamint a művet nem lehetett árusítani a városban. E feltételeket Oporinus elfogadta.⁷¹ Ezért a mű első kiadásának címlapján a kiadó neve és helye nem szere-pelt, sőt a kiadás éve sem. A kiadás megszakítása és újrakezdésének következményeként azonban az első kiadás hét változatban maradt fent.⁷²

A továbbiakban a gyűjteményben található művek segítségével szeretném teljesíteni dolgozatom első és harmadik célkitűzését. Ahogy a bevezőtben is megemlítettem dolgozatom első célkitűzése Bibliander gyűjteményének részletes bemutatása. A gyűjteményben található művek 1143 és 1543 között keletkeztek, s az európai iszlámkép legfontosabb dokumantumai.

E művek részletes bemutatása során érinteni fogom az egyes szerzők életét, jelentősségüket, műveikkel kapcsolatos problémákat. Mindemellett a műveik tartalmából jól kimutatható, hogy a későbbiekben mennyire használták fel őket a magyar szerzők. Bibliander kötete dol-gozatom harmadik célkitűzésének (a kevésbé ismert művek bemutatása) teljesítésére is szol-gál. S bár nem szerencsés kiemelni egyetlen egy művet sem, de II. Pius pápa II. Mehmedhez írott levele már önmagában is igen érdekes, hiszen a keresztény egyház világi vezetője, aki keresztes hadjáratot próbált indítani a török ellen, éppen az oszmán törökök uralkodójához fordult egy meglepő ajánlattal. De erről bővebben az alábbiakban lesz szó.

70 MILLER: i. m. 2013. 252.

71 SEGESVÁRY: i. m. 2005. 94-95.

72 GORDON, Bruce: i. m. 2014. 649.