Teljeskörű Iskolai Egészségfejlesztési Program

A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet (NEFI) az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) speciális háttérintézménye, melynek többek között kiemelt fejlesztési területe a gyermekegészségügy, a TÁMOP-6.1.2. A-14/1-2014-0001 azonosító számú kiemelt projekt kapcsán felhatalmazást kapott arra, hogy a Teljeskörű Iskolai Egészségfejlesztési Program (TIE) koncepcióját kidolgozza. A teljeskörű iskolai egészségfejlesztést a 20/2012. EMMI rendelet értelmében minden köznevelési intézménynek meg kell valósítani azzal a céllal, hogy

39 a gyerekek egészségi állapota, egészségmagatartása pozitív irányban változzon. Egy központi stratégia elsősorban abban segíthet, hogy a helyi kezdeményezések, beavatkozások koordinálásának, együttes hatásának érvényesülése érdekében meghatározott szempontokat, elvárásokat fogalmaz meg. (Az egészség a TIEd is! Letöltés: 2018.11.10.)

A magyar gyermekek egészségi állapota, életmódját figyelembe véve megállapítható, hogy a gyerekek hazai népességen belüli aránya a születésszám csökkenése okán folyamatosan csökken, az európai átlag tekintetében a kissúllyal született és méhen belüli fejlődésükben akadályozott újszülöttek aránya nagyon magas. Mindezeken túl növekszik az erőszakos cselekedetekből és a balesetekből eredő gyermekhalálozások aránya is. Folyamatosan nő az elhízott, túlsúlyos gyermekek aránya, és fokozatosan emelkedik a 2-es típusú cukorbeteg gyerekek aránya is, míg a halmozottan hátrányos gyerekek esetében az alultápláltság jelent komoly problémát. A rendszeresen reggeliző magyar gyermekek aránya alacsony. A tanulóifjúságról általánosságban elmondható, hogy emelkedik a dohányzó, alkoholt fogyasztó, drogokat kipróbáló, gyógyszert fogyasztó és korai életkorban szexuális életet megkezdő fiatalok aránya. Az ifjúságra jellemző a fizikai passzivitás, a tévénézésre és számítógépezésre fordított idő pedig kiemelkedően magas. (Egészségjelentés 2016)

A gyerekeket képessé kell tenni az egészség, mint érték választására, ezért az egészséges életmódra nevelést a legfiatalabb korosztályoknál kell elkezdeni, ehhez pedig kiemelten fontos a köznevelési intézmények szerepe és ezen belül is az intézményvezetők és pedagógusok téma iránti elkötelezettsége.

A következőkben részletesen bemutatom a Teljeskörű Iskolai Egészségfejlesztési Programban megfogalmazott feladatokat.

„Az iskolai egészségfejlesztés akkor teljeskörű, ha:

 Mindegyik fő egészség-kockázati tényezőt (egészségtelen táplálkozás, mozgásszegénység, a lelki egészség hiányosságai, egészségműveltség hiányosságai) befolyásolja.

 Az iskola mindennapi életében folyamatosan és rendszeresen jelen van.

 Az egészségfejlesztést megvalósító iskola minden tanulója részt vesz benne.

 A teljes tantestület részt vesz benne (miközben az iskola összes nem-pedagógus dolgozója is segíti). A pedagógusok fő segítője az iskola-egészségügyi szolgálat.

 Bevonja a szülőket és az iskola közelében működő, erre alkalmas intézményeket és civil szervezeteket, valamint az iskola társadalmi környezetét, a fenntartót is.

A TIE négy alaptevékenysége

40

 Egészséges táplálkozás megvalósítása (lehetőleg a helyi termelés - helyi fogyasztás összekapcsolásával).

 Mindennapos testnevelés minden tanulónak az egészségfejlesztési kritériumok teljesítésével, valamint az ezt kiegészítő egyéb testmozgási alkalmak.

 A gyermekek érett személyiséggé válásának, azaz lelki egészségének elősegítése személyközpontú pedagógiai módszerekkel valamint a művészetek személyiségfejlesztő hatékonyságú alkalmazásával, és a közösségi alapú egészségfejlesztés személyiségfejlesztő hatékonyságú alkalmazásával.

Az egészségismeretek széles köre készség szintű elsajátításának elősegítése (ezen belül baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás; személyi higiéné; a szenvedélybetegség kialakulásához vezető szerek fogyasztásának, valamint a gyermeket, tanulót veszélyeztető bántalmazásnak a megelőzése is).” (http://projektek.egeszseg.hu/web/tie/tudastar)

Egészséges táplálkozás:

Az egészséges táplálkozás biztosítása alapvetően nem a pedagógusok feladata, hanem a közétkeztetést biztosító szervezeté. Éppen ezért nagyszerű törekvés a közétkeztetés, a menza reformja, az ételek só- és cukortartalmának csökkentése, a zöldségek és gyümölcsök étrendbe építése, korszerű konyhatechnológiai eljárások alkalmazása. A pedagógustól is elvárható a személyes példamutatáson és az egészséges táplálkozásra vonatkozó ismeretek átadásán keresztül az egészséges táplálkozásra nevelésben való közreműködés.

A mindennapos testnevelés és testmozgás:

A mindennapos testnevelés bevezetése nagyon szép és hasznos kezdeményezés, láthatóan gazdag cél- és feladatrendszerrel, ám az infrastrukturális akadályok sok esetben hátráltatják a hatékony megvalósítást.

„A mindennapos testnevelés és testmozgás céljai és feladatai többek között:

 minden nap minden tanuló aktív részvételével valósul meg az indokolatlan felmentések visszaszorítása, megfelelő mozgás az eltérő testi adottságú gyermekeknek is,

 minden alkalommal a jól végzett munka és a játék siker- és örömélménye minden tanulónak az értékelés módja a részvételre serkent,

minden testnevelés órán megfelelő keringési- és légzőrendszeri terhelés gimnasztika, benne minden tanulóval a biomechanikailag helyes testtartást kialakító, automatizáló és fenntartó speciális tartásjavító torna, lábizomerősítés, légzéstechnika, stresszoldás – relaxációs gyakorlatok, életmód sportok elsajátítása.” (http://projektek.egeszseg.hu/web/tie/tudastar)

41 A gyermekek érett személyiséggé válásának, azaz lelki egészségének elősegítése személyközpontú pedagógiai módszerekkel:

A személyközpontú pedagógiai módszerek és a művészetek személyiségfejlesztő hatékonyságú alkalmazása a teljes tantestület közös döntéseit és közös munkáját feltételezi és jelenti, melynek során a lelki egészséget középpontba helyező szervezetfejlesztést végeznek.

Mindez pedig az iskola támogató légkörét, az egymás megbecsülésén és tiszteletén alapuló, szeretetteljes kapcsolatok kialakítását eredményezi.

Az egészségismeretek széles köre készség szintű elsajátításának elősegítése:

Az egészségismeretek széles köre készség szintű elsajátításának elősegítése négy területre terjed ki, melyek a következők:

 „az egészséget befolyásoló tényezők: a jó egészségi állapot megőrzése – testi és lelki egészség, személyi higiénia, a média egészséget meghatározó szerepe, médiatudatosság, a médiafogyasztás egészségvédő módja, fogyasztóvédelem, egészségtudatos vásárlóvá válás, idő és az egészség, alvás és egészség, bioritmus, időbeosztás, táplálkozás, testmozgás

 betegségek megelőzése: megelőzhető fertőző betegségek, kötelező védőoltással megelőzhető fertőzőbetegségek, a megelőzés elmulasztásának következményei, krónikus nem-fertőző betegségek, a krónikus betegek jó életminősége

 a gyermek fejlődése: a gyermekáldás, a várandósság alatti hatások a gyermek fejlődésére, a gyermek fejlődését elősegítő hatások a családban, az iskolában

 az egészségügy igénybevétele: otthoni betegápolás, iskola-egészségügy igénybevétele, az egészségügyi ellátórendszer”. (http://projektek.egeszseg.hu/web/tie/tudastar)

A Teljeskörű Iskolai Egészségfejlesztés az Egészséges Magyarország Stratégia egyik alappillére. Az egészséges táplálkozás és a mozgás, a sport népszerűsítése következtében elkerülhető a túlsúly, az elhízás valamint csökkenthető a 2-es típusú cukorbetegség, a légzőszervi, mozgásszervi, keringési, érrendszeri és daganatos betegségek kialakulásának kockázata. A fizikai, testi egészség megőrzése mellett a gyermekek lelki egészségének védelme a személyiségfejlesztés kiemelten fontos területe. A lelki egészség megőrzése többek között segíti a konfliktus- és agressziókezelést, az erőszak visszaszorítását, a szenvedélybetegségek elkerülését és csökkenti a mentális betegségek kialakulásának esélyét. Az egészségműveltség hiányosságainak leküzdése a családokkal, civilszervezetekkel, egészségügyi szakemberekkel való együttműködés kialakítását teszi lehetővé. (Csányi, 2015)

42 4. A KÖRNYEZETPEDAGÓGIA ESZKÖZEINEK ÉS MÓDSZEREINEK