10. Lecke – Tanulásdiagnosztika, tanulást támogató IKT
10.2.1 Tanuló szakmai közösségek:
Korunk gyors változásai miatt a sikeres személyiségei számára elengedhe-tetlen, hogy képesek legyenek az egész életen át tartó, tudatosan irányított önszervező tanulásra, amelynek alapjait az iskolában kell elsajátítaniuk. A tanu-lás tanutanu-lása azonban csak akkor lehet sikeres, ha ez nem egy tantárgy vagy
132 Szabó Mária, Singer Péter, Varga Attila Tanulás hálózatban Elméleti összefoglaló és gyakorlati tanácsok az eredményes hálózati tanulás megvalósításához Oktatáskutató és Fejlesztő Inté-zet Budapest, 2011
játítandó „tananyag”, hanem az iskola és a tanulási-tanítási folyamat egész mű-ködését átható gyakorlat, amelynek nemcsak a diákok a résztvevői, hanem a tanárok is és az iskola életének minden szereplője. Ebben az értelemben beszé-lünk arról, hogy a huszonegyedik század iskolája már nem a tudás átadásának, sokkal inkább a tanulás megszervezésének a színhelye. Olyan tanulási központ vagy műhely, ahol a résztvevők egyéni tanulási célokat tűznek ki, és ezek meg-valósítására szervezett programot valósítanak meg, többnyire közösen. (Szabó-Singer-Varga, 2011133)
Egyénre szabott minőségi oktatás megvalósítása a tömegoktatás keretei között: ez a huszonegyedik századi iskola talán legnagyobb szakmai kihívása. A tanulás egyéniesítése nemcsak a korábban már bemutatott tanuláskoncepció megvalósításához kötődő pedagógiai feladat, de összefügg a társadalom és a gazdaság más területein is megjelenő személyre szóló szolgáltatások és megol-dások iránti elvárásokkal. Mivel a szolgáltatásokat és termékeket egyre inkább együttműködő csoportok fejlesztik és állítják elő, az iskolában, a tanulás során is a kommunikációra és az együttműködésre épülő módszereket kell alkalmazni. A fiatalok csak így tudnak fölkészülni a munkaerőpiac hasonló irányú elvárásaira is. Az iskolai tanulással szemben megfogalmazódó két elvárásnak (egyéni tanu-lás és csoportos problémamegoldás) teljesítése az egyes pedagógusoktól és az iskolai szervezettől is a megszokott gyakorlat feladását és megváltoztatását kívánja. Természetesen csak akkor, ha ezt a feladatot az iskola valóban komo-lyan is gondolja (Halász 2007134).
Módszertani és szervezeti változásokra egyaránt szükség van ahhoz, hogy ez a változás végbemenjen. Elengedhetetlen, hogy az iskola komolyan foglal-kozzon a tanulással, mint folyamattal.
Az eredményes tanuló szakmai közösség legfőbb jellemzője, hogy a diákok tanulásának eredményessége érdekében az iskolai közösség minden szakem-berének tanulását támogatja.
A minden egyes diák számára biztosítandó minőségi oktatáshoz való hoz-záférés nem az egyes tanárok vagy csupán az iskolák, hanem az egész társada-lom ügye. Bár a feladat megvalósítása elsődlegesen az oktatási ágazat felelős-sége, a sikeres megvalósításhoz a diákok-tanárok-szülők kapcsolatain túl szükség van az iskolának a szociális-, kulturális- és egészségügyi intézményekkel,
133 Szabó Mária, Singer Péter, Varga Attila Tanulás hálózatban Elméleti összefoglaló és gyakorlati tanácsok az eredményes hálózati tanulás megvalósításához Oktatáskutató és Fejlesztő Inté-zet Budapest, 2011
134 Halász Gábor (2007): Képességfejlesztés, iskolavezetés és pedagógiai paradigmaváltás. In Kiss Éva (szerk.) Pedagógián innen és túl. Zsolnai József 70. születésnapjára. Pécs, Pannon Egye-tem BTK , Pécsi TudományegyeEgye-tem BTK
pedagógiai szakszolgálatokkal vagy a rendfenntartó szervekkel való együttmű-ködésére is. A sokféle kapcsolat által kialakult összetett hálózaton belül a taná-rok tanuló szakmai közösségként működnek. Mivel azonban a tanulás egy nyi-tott rendszerben zajlik, a szakmai kapcsolatok kiterjednek más iskolák szakmai közösségeire, illetve más intézménytípusokra (pl. nevelési tanácsadó, művelő-dési ház, kulturális intézmények, sportegyesületek, civilszervezetek) is. Ennek a meglehetősen összetett hálózatnak a működtetését jelentősen megkönnyítik az infokommunikációs technológiák, különösen pedig az internet. Végül megvaló-sulhat a hálózati tanulás, amely már egyáltalán nem kötődik egyetlen intéz-ményhez vagy csupán az oktatási szektorhoz. E jelenségre építve fogalmazódott meg a jövő iskoláival kapcsolatos forgatókönyvek között a „hálózati társada-lom” képe, amelyről a későbbiekben, a jövő iskoláival foglalkozó részben még szó lesz. A vízió talán túlságosan radikálisnak tűnik, az azonban kétségtelen, hogy az iskola csak úgy tudja felkészíteni diákjait a távmunkában történő, sok-szor nemzetközi együttműködésben megvalósuló közös munkavégzésre, ha a tanulás legintenzívebb időszakában a fiatalok megismerik, megtapasztalják, és megszeretik a hálózati tanulás és együttműködés különböző formáit. (Szabó-Singer-Varga, 2011135)
Az iskolai tanulásban valamennyi tanulási forma együttesen van jelen, de a szándékosság és a verbalitás szerepe kiemelődik. Maga a verbális tanulás komp-lex tanulásnak tekinthető. A kompkomp-lex tanulás „kulcsa az élőlény azon képessé-gében rejlik, hogy a világ egyes vonatkozásait mentálisan reprezentálja (leképe-zi) és azután ezeken a mentális reprezentációkon hajt végre műveleteket és nem a valóságos világban”. (Atkinson, 1994136) Ilyen mentális reprezentációk lehetnek például a környezetről alkotott kognitív térképek, vagy a fogalmak.
Komplex tanulásnál tehát az értelmes tevékenység, a gondolkodás is bekapcso-lódik a tanulási folyamatba.
Hogyan segíthető az önálló tanulás kialakulása? Mit tehet a pedagógus ezért, hogy a tanulókat felkészítse az önálló ismeretszerzésre? Panchasara (2000)137
Tanulni tanulás alatt a tanuló saját aktivitását érti, a tanulásban való aktív részvétel, bevonódást.
135 Szabó Mária, Singer Péter, Varga Attila Tanulás hálózatban Elméleti összefoglaló és gyakorlati tanácsok az eredményes hálózati tanulás megvalósításához Oktatáskutató és Fejlesztő Inté-zet Budapest, 2011
136 Atkinson Rita L.–Atkinson Richard C.–Smith Edward E.–Bem Daryl J. 1994. Pszichológia. Osiris.
Századvég Kiadó. Budapest
137 Panchasara, Deneve 2000. Study skills or learning skills School Improwmy Programme – Peda-gógus továbbképzés előadás anyaga Cambridge. Kézirat
Felkészítés a tanulásra a tanulás segítése: a gyermek környezetének az ak-tivitását jelenti, elsősorban a szülők és a tanárok által nyújtott támogatást a tanulásban. A hatékony tanulás kialakításában a szülők feladata elsősorban az otthoni tanulás feltételeinek a biztosítása. A tanuláshoz szükséges hely, a tanu-lásra fordítandó idő biztosítása, valamint a helyes napirend kialakításával a rendszeresség megteremtése, hogy a helyes tanulási szokások automatikussá válhassanak. A pedagógusok feladata a tanulás segítésében egyrészt a tanítás minőségének biztosítását jelentik, másrészt a feladatok tanulási személyiséghez való igazítását, az esetleges képességhiányok korrigálását. Így magunk a fejlesz-tőpedagógiai munkát is ide soroljuk.
A tanulás tanítása alatt pedig azoknak a tanulásmódszertani elemeknek az átadását értjük, amelyek hatékonyabbá teszik a tanulást. Főbb témakörei: lé-nyegkiemelés, vázlat, jegyzet készítés, mind mappig módszer, önálló szövegfel-dolgozás, az ismétlés módjai stb.
A tanulásmódszertani elemek elsajátítása történhet a tanórák keretein be-lül is és speciális tréningek formájában. Magunk tanulási hatékonyságfejlesztő tréninget dolgoztuk ki erre a célra, ahol a csoportos tanácsadás módszerével a tanulási problémával küzdő gyerekeket segítjük a hatékony tanulási szokásaik kialakításában. (Dávid, 2004138)
A tanulási tanácsadás alkalmas támogatási forma az önálló – független ta-nulás kialakításához, attól a kortól kezdődően, amelyben a fiatalok képesek a tanulásra vonatkozó metakognícióra. (Dávid, 2004139)
A tanulási tanácsadást azoknál a serdülő, ifjú, vagy felnőtt korú szemé-lyeknél tartjuk célszerűnek alkalmazni, akik olyan tanulási problémával küzde-nek, melynek oka elsősorban tanulás-módszertani hiányosságokra vezethető vissza.
Lényege: a tanulásra vonatkozó öndefiníció fejlesztése, az önálló tanulás-ban tapasztalható hiányosságok felismertetése. Ezzel párhuzamosan a hatékony tanulási módszerekre vonatkozó információk nyújtása, tanulási technikák, stra-tégiák megismertetése.
Hatására a tanácskérő felismeri amennyiben saját tanulási szokásai, mód-szerei nem segítik elő a hatékony tanulást, és megtervezheti a szükséges változ-tatásokat.
138 Dávid Mária (2004) Tanulási hatékonyság fejlesztése a felsőoktatásban csoportos tanácsadás módszerével Ph.D. doktori értekezés Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézete
139 Dávid Mária (2004) Tanulási hatékonyság fejlesztése a felsőoktatásban csoportos tanácsadás módszerével Ph.D. doktori értekezés Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézete