Szabályozás a Magyar Köztársaságban

 Hazánk Alkotmányának XV. cikkeje szól az esélyegyenlőség biztosításá-ról

 A 2003. évi CXXV. tv. az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény célja átfogó és részletes antidiszkriminációs szabályok előírása a jogrendszer egésze számára.

 1993. évi LXXIX. tv. (Kt.) a hátrányos megkülönböztetés tilalma.

Legitimizálásra került az integrált oktatás.

 2003-as módosításában vált az SNI megjelölés hivatalossá, mely a 2007.

évben újra módosításra került. (Különleges gondozás: BTMN)

 2011. évi CXC. tv. a nemzeti köznevelésről (Nkt.)

Magyarország Alaptörvénye 2011. április 25.

XV. cikk

(1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.

(2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböz-tetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.

(3) A nők és a férfiak egyenjogúak.

(4) Magyarország az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedések-kel segíti.

(5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket. (Magyarország Alaptörvénye 2011. április 25.)⁷⁹

A 2003. évi CXXV. tv. az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

A 2003-ban elfogadott esélyegyenlőségi törvény célja átfogó és részletes antidiszkriminációs szabályokat előírni a jogrendszer egésze számára. Kifejezett célja az EU joganyagával való minél erősebb összhang megteremtése, ugyanak-kor a törvény túlmutat több ponton a létező európai szabályozáson, mivel az összes védett tulajdonság esetén érvényre juttatja a 2000/43/EK irányelvben található, ott csak faji- vagy etnikai származás esetére előírt szigorú és átfogó szabályokat. A törvény külön fejezetben foglalkozik a foglalkoztatás, a szociális biztonság és egészségügy, a lakhatás, az egészségügyi ellátás, valamint az áruk forgalma és szolgáltatások igénybevétele területén tapasztalt hátrányos megkü-lönböztetéssel.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóságot (EBH) országos hatáskörű államigazgatási szerv:

 vizsgálatot folytat az egyenlő bánásmód megsértése esetén

 segítséget nyújt és képviseli a jogaiban sértett személyeket más hatóság vagy bíróság előtt

 véleményezi az egyenlő bánásmódot érintő jogszabályokat, jelentése-ket, tervezeteket

79 Magyarország Alaptörvénye, XV. Cikk. In: Magyar Közlöny, 2011. 43. szám, 2011. április 25.

 jogalkotási javaslatot tesz az egyenlő bánásmód érvényre juttatása ér-dekében

 tájékoztatja a közvéleményt az egyenlő bánásmód érvényesülésével kapcsolatos helyzetről

 együttműködik a társadalmi és érdekképviseleti szervekkel, valamint az érintett állami szervekkel

A hátrányos megkülönböztetés tilalma a magyar közoktatásban

A közoktatásban az egyenlő bánásmód követelményét garanciális sza-bályként kell érvényesíteni az alábbi területeken:

 az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a fel-vételi kérelmek elbírálása

 az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasz-tás, – a teljesítmények értékelése

 az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, – az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés

 a kollégiumi elhelyezés és ellátás

 az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása

 a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés

 az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése A közoktatásban az egyenlő bánásmód követelményeinek megsértését jelenti:

 jogellenes elkülönítése egy intézményben, illetve azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban

 olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmények létesítése, fenntar-tása, melynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelmények-ben meghatározottakat

 az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diák-körök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy ki-rekesztése.

Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményeit:

 ha az oktatási intézmény (akár állami, akár magán, egyházi) az oktatást nem koedukált formában folytatja, feltéve, hogy az oktatásban való

részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevőket semmi-lyen hátrány nem éri

 ha önkéntes részvétel alapján a szülők, felsőoktatási intézményben hallgatók kezdeményezésére olyan vallási, vagy más világnézeti meg-győződésen alapuló, továbbá kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztá-lyok vagy csoportok alakítását.

 az egyenlő felvételi követelményekhez való jogot jogszabály korlátoz-hatja a nyelvi-, kulturálisönazonosság megőrzését szolgáló, ilyen célra alapított, egyházi (vallási), kisebbségi (nemzetiségi) oktatási (nevelési) intézményekben

2011. évi CXC. tv. a nemzeti köznevelésről (Nkt.)

Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség-gel küzdő gyermekek, tanulók nevelése, oktatása

47. § (1) A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy kü-lönleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypeda-gógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellá-tást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosí-tani.

(2) A szülő választja ki a sajátos nevelési igényű tanuló számára megfelelő ellátást nyújtó nevelési-oktatási intézményt az illetékes szakértői bizottság szakértői véleménye alapján, a szülő és a gyermek igényeinek és lehetőségeinek (3) A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, tanuló iskolai neve-lés-oktatása, továbbá kollégiumi nevelése az e célra létrehozott gyógypedagó-giai nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógyógypedagó-giai intézményben, óvo-dai csoportban, iskolai osztályban, vagy a többi gyermekkel, tanulóval részben vagy egészben együtt, azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban (a további-akban: a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók – külön vagy közös vagy részben közös – nevelésében és oktatásában részt vevő óvoda és iskola, kollé-gium együtt: gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézmény) történhet.