A tanulás fejlődése és a fejlesztés feladatai a különböző

A tanulás fejlesztésének feladatai eltérőek a különböző életkorokban. A gyermek életkori sajátosságai, és a tanítandó/tanítható ismeretek is meghatá-rozzák, hogy melyik életkori periódusban mi válik domináns tanulás-módszertani fejlesztési feladattá. A sajátos nevelési igényű tanulóknál előfor-dulhatnak változások a normál fejlődésmenethez képest. Az anomáliás fejlődés leggyakoribb jelensége a funkciók fejlődésének késése, és/vagy a

45Dávid Mária 2003. Az egyéni tanulás pszichológiai háttere. In: Tompa Klára szerk. „Az elektro-nikus tanulás a 3. évezred pedagógiai kihívása” EKF. Líceum Kiadó. Eger

46 Dávid Mária: (2006) A tanulási kompetencia fejlesztése – elméleti háttér. In: Alkalmazott pszic-hológia folyóirat, 2006. VIII. évfolyam, 1. szám (51-64. p.)

szerkezet változása. Az eltérő fejlődésmenetet könnyebb felismerni, ha tudjuk a normál fejlődés sajátosságait. Ezért a továbbiakban az életkori jellemzők és a tanulás-módszertani fejlesztés feladatainak összefüggéseit rendszerezzük, a szakirodalmi leírások és saját empirikus és kutatási tapasztalataink alapján (Dá-vid, 2004⁴⁷).

Az óvodáskor a tanuláshoz szükséges alapképességek fejlődésének szenzi-tív periódusa. A tanulás fejlesztésének ebben az életszakaszban ezért az indi-rekt (közvetett) tanulás-módszertani fejlesztésre, azaz a képességfejlesztésre kell irányulnia. Kiemelten a testséma, a perceptuális funkciók és a keresztcsa-tornák fejlesztésére, a verbalitás, a motoros készségek és a vizuo-motoros ko-ordináció alakítására. (Porkolábné, 1992)

Egészen az óvodáskor végéig a gyermeki megismerésben a spontán tanulás dominál. Ennek fő jellemzője, hogy a tanulás elsősorban a játékos cselekvésben megy végbe. (Salamon, 1993⁴⁸). Fontos tehát, hogy a képességfejlesztő felada-tok játékos keretben, a spontán érést támogatva legyenek beépítve a gyermek tevékenységrendszerébe.

A tanácsadási feladatok a szülők felé irányuló tanácsadás, az otthoni ké-pességfejlesztés segítése.

A kisiskoláskor több szempontból is jelentős változást hoz a tanulás fejlő-désében. A tanulás válik a gyermek fő tevékenységformájává és a spontán tanu-lás helyett a szándékos tanutanu-lásra tevődik a hangsúly. A kisiskotanu-lásoknál tapasz-talható a mechanikus bevésésre való hajlam, ha nem tanítjuk meg őket másként tanulni, írja Salamon (1993⁴⁹) Ennek okait a szókincs hiányosságaiban és a megértés hiányában látja. Cole és Cole (1997)⁵⁰ ugyanakkor kiemeli, hogy 7-8 éves korban megjelennek az emlékezeti stratégiák, mint az ismételgetés, emlékezeti szervezés. Nő a gyermekek tudásalapja, amelyhez az új ismeretek kapcsolódnak és megjelenik a metamemória.

A tanulás fejlesztésének fő feladatai a kisiskoláskorban:

Fel kell készíteni a tanulókat az önálló feladatvégzésre, aktivitásukra építő módszerek alkalmazásával.

47Dávid Mária (2004) Tanulási hatékonyság fejlesztése a felsőoktatásban csoportos tanácsadás módszerével Ph.D. doktori értekezés Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézete

48 Salamon Jenő. A megismerő tevékenység fejlődéslélektana. Nemzeti Tankönyvkiadó. Buda-pest. 1993.

49 Salamon Jenő. A megismerő tevékenység fejlődéslélektana. Nemzeti Tankönyvkiadó. Buda-pest. 1993.

50 Cole, Michael-Cole Sheila R.: Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó, Budapest, 1997.

A direkt (közvetlen tanulás)-módszertani fejlesztés során az elemi tanulási technikák tanítására, begyakoroltatására (írás, olvasás, ismétlés, áttekintés, beszélgetés a társakkal a tanult információkról) kell a fő hangsúlyt fektetni. E tanulási technikák készség-szintű használatára felkészíteni a tanulókat.

Kialakítani egy hatékony tanulási szokásrendszert otthon és az iskolában (a tanulás helyének elrendezése, idejének beosztása, a tanulási folyamatra vonat-kozó szokások kialakítása pld. tanulandó tárgyak sorrendje).

Ebben az életkorban még jelentős szerepe van az indirekt (közvetett) tanu-lás-módszertani fejlesztésnek, a tanulási alapképességeknél tapasztalható eset-leges hiányok pótlásának. Lásd: Porkolábné, (1992)⁵¹ és Martonné, (2002)⁵² munkáit a témakörben.

Tanácsadási feladatok: A szülők felé irányuló tanácsadás, az önálló tanulás otthoni fejlesztéséhez, a tanulás otthoni körülményeinek megteremtéséhez, az elemi tanulási technikák elsajátíttatásának elősegítéséhez.

A prepubertás és pubertáskor a tanulás fejlődésében kulcsfontosságú, el-sősorban a gondolkodás fejlődésében tapasztalható jelentős minőségi változás miatt.

A tanulás és emlékezés fejlődésében 9 éves kor táján tapasztalható jelen-tős ugrás. Megnő az emlékezet terjedelme, fokozatosan növekszik a szóbeli absztrakt emlékezés aránya, az emlékezés valamennyi formája értelmesebbé, tartósabbá, átfogóbbá válik. Az emlékezeti funkciók és a gondolkodás fejlődé-sének köszönhetően a serdülőkorra az értelmes tanulás magas szintje alakul ki, ugyanakkor a tanulásban egyenetlenség figyelhető meg, a serdülő a számára érdekes anyagot tanulja, az érdektelent elhanyagolja (Salamon, 1993⁵³). Ebben az életkorban a közvetett tanulás-módszertani fejlesztésnek a szerepe már ke-vésbé kifejezett, egyre inkább előtérbe kell kerülnie a közvetlen fejlesztésnek

A tanulás fejlesztésének fő feladata prepubertás és pubertáskorban:

A direkt (közvetlen) tanulás-módszertani fejlesztés fő feladatai: A hangsúly az értelmes tanulás fejlesztésére helyeződik. Fontos a lényegkiemelés, az össze-függések felismerésének fejlesztése, az összetett tanulási technikák tanítása

51 Porkolábné dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában – óvodai fejlesztő program a tanulási zavarok megelőzésére. Alex-Typo Kiadó, Budapest, 1992.

52 Martonné Tamás Márta: Fejlesztő pedagógia. A fejlesztés főbb elméletei és gyakorlati eljárásai.

ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2002.

53 Salamon Jenő. A megismerő tevékenység fejlődéslélektana. Nemzeti Tankönyvkiadó. Buda-pest. 1993.

(jegyzetelés, vázlat, ábrák, táblázatok, készítése). Tantárgyspecifikus tanulási technikák gyakorlása. (Oroszlány, 1995⁵⁴, Mező, 2002⁵⁵).

A középiskola végére hatékony tanulási stratégiák kialakítása. A tanulás tervezése, időbeosztás, a tanulásra vonatkozó metakogníció fejlesztése.

Tanácsadási feladatok: A felső tagozat végétől egyéni vagy csoportos ta-nácsadás alkalmazása, a tanulók részére, amennyiben tanulási problémával küzdenek

Az ifjúkor tekinthető az emlékezeti teljesítmény csúcsának. Salamon sze-rint (1993)⁵⁶ az ifjúkorban más spontán is kialakulhatnak az értelmes tanulás módszerei, a gondolati támpontok kiemelése, a vázlat- és tervkészítés, az új anyag értelmes behelyezése a régi ismeretek rendszerébe.

Ebben az életszakaszban tehát tanulás-módszertani szempontból elsősor-ban azokkal a fiatalokkal szükséges foglalkozni, akik valamilyen okból problé-mával küzdenek a tanulásban, akik nem tudnak átállni a változó tanulási hely-zetre, (középfokú oktatásról a felsőfokúra). Kiemelt szerepet kap ebben az életkorban az egyéni és csoportos tanulási tanácsadás.