7. Lecke – Speciális tanulást támogató segédeszközök
7.2.1 A testi, mozgásszervi fogyatékosok együttnevelése,
A mozgássérült gyermekek, tanulók rehabilitációs foglalkoztatását szomatopedagógus, konduktor, gyógytornász, gyógymasszőr láthatja el, a Moz-gásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakértői véleményé-ben megfogalmazottak szerint.
Az ellátásba mozgássérültet segítő asszisztens is bekapcsolódhat, aki a szakember iránymutatása szerint a terápiák már jól begyakorolt részeit önálló-an is végezheti. Szükséges azonbönálló-an differenciálni a különböző mozgásfejlesztő szakemberek képzettsége, a speciális pedagógiák között.
A szomatopedagógia a gyógypedagógia egyik szakterülete, vagy a mozgás-sérült gyermekek/emberek megsegítésének speciális pedagógiája. Etikusan, képességeinek összességében tekinti és kutatja fejlesztésük, nevelésük, oktatá-suk, személyiségük kibontakozásának lehetőségeit. A szomatopedagógia olyan speciális fejlesztés, mely a gyógypedagógiai eszközeivel, a gyógytorna aktív és passzív eljárásainak felhasználásával általános pszichés, mentális és szomatikus
fejlesztést valósít meg. Feladata a károsodott mozgásfunkciók helyreállítása, korrekciója, kompenzációja.
A konduktív nevelés célcsoportja elsősorban a központi idegrendszeri sé-rült ember, akit szülés előtt, alatt, később, gyermek-, illetve felnőttkorban ért a károsodás. Diagnózisaik: hemiplégia, diplégia spastica, tetraplégia, athetosis, ataxia, spina bifida (gyermekkorban); hemiplégia, Parkinson-kór, paraplégia, aphasia (fiatal felnőttkorban, lásd: középiskolás).
A gyógytornász szakterülete az egészségügyi intézményekben diagnoszti-zált betegségek kezelése.
A mozgássérültek ellátásának tárgyi feltételei
Környezeti feltételek, melyek vizsgálata szükséges akkor, ha mozgássérült gyermek, tanuló befogadására vállalkozik az intézmény: ezek között nagyon fontos az iskola megközelíthetősége és az iskola előtti jó parkolási lehetőség.
Szükség van a bejárati lépcsőt áthidaló rámpa kiépítésére, kapaszkodóra, kor-látra. Az intézmény folyosóin mindenütt kapaszkodók elhelyezése és a küszö-bök kiegyenlítése indokolt. Ajánlott feltétel a továbbiakban az osztályterem földszinti elhelyezése a lehető legkönnyebb megközelítés miatt, és a mosdóhe-lyiséghez való közeli elhelyezés szem előtti tartása a közlekedés nehézségének csökkentése céljából.
2. ábra: folyosó, lépcső
Azokban az osztálytermekben, ahol mozgássérült tanuló elhelyezése törté-nik, indokolt a berendezést, bútorzatot speciálisan elhelyezni: szélesebb távol-ságot kell tartani a szék és a padsorok között, valamint az ajtó, illetve a tábla legyen könnyen megközelíthető.
E szempont kiküszöbölhető, ha a mozgássérült gyermeket, tanulót az első padok egyikébe ültetjük. Ebben a formában számára kisebbek a távolságok, és mindent könnyen, minimális akadályoztatás mellett elérhet.
A mozgássérült gyermek, tanuló jelenléte a csoportban, osztályban rendre, rendszeretetre szoktatja az ép társakat, hiszen a kerekes szék a rendetlen osz-tályteremben nem tud közlekedni, emiatt a táskákat, egyéb eszközöket mindig rendben kell tartani.
Arra is érdemes figyelni a feltételek kialakítása során, hogy az osztálytermi, csoporttermi polcok, fogasok ne legyenek akadályai a helyzetváltoztatásnak, de elérhető helyen legyenek.
Mozgássérült gyermek iskolai elhelyezésekor fontos szempont az iskola bú-torzat megválasztása: az iskolapadok, asztalok állítható magasságúak, a munka-lapok különböző szögben dönthetők legyenek. Az asztalt szegéllyel szükséges ellátni, ez által biztosítjuk a használt eszközök felületen maradását, gátoljuk azok leszóródását. Jó, ha van csúszásgátló alátét, és elegendő a hely ahhoz, hogy az eszközök, segédeszközök elférjenek rajta.
A mozgássérült gyermekek speciális székek biztosítása ajánlott, ha ez nem szükséges, akkor figyelni kell, hogy a kerekes szék beférjen az asztal alá, így kényelmes testhelyzetet biztosítva a mozgássérült gyermek számára a tartós, koncentrált munkához.
A gyermek ültetésénél figyelembe kell venni a gerincferdülését, amit kom-penzálni kell, a gyermek testtartását, közlekedésének módját, érzékszerveinek állapotát (rövidlátás, kancsalság), valamint a kommunikációjának zavarát (torz, nehezen érthető, illetve halk beszéd).
Fontos annak biztosítása, hogy a gyermek jól láthassa a tanárt és osztály-társait.
3. ábra: Speciális iskolapad, szék
Sérülésspecifikus taneszközök mozgássérülés esetén:
sorkövető vonalzó (fixációs problémáknál),
betűkártya helyett könnyebben megfogható betűkocka,
nagyított feladatlap,
speciális füzetek (szélesebb vonalközzel),
speciális íróeszköz (vastag ceruza, esetleg fogantyúval),
számítógép, egérkiváltó eszközök
fogantyúval ellátott mérőeszközök,
szoftverek,
Kommunikátorok
4. ábra: Ceruza fogantyúval Egyéb oktatási feltételek:
Mozgássérült gyermekek/tanulók együttnevelése esetén fontos, hogy a mosdóhelyiség könnyen megközelíthető legyen (tanteremhez közel), és megfe-lelő teret alakítsanak ki a kerekes szék közlekedéséhez. Megfemegfe-lelő méretű ajtók kialakítása szükséges, ahol befér a kerekes szék.
Kapaszkodók kiépítése szükséges a folyosón, osztályteremben, mosdóhe-lyiségben, továbbá a csúszásmentes padló és a kerekes szék magasságában elhelyezett tükör, kéztörlő, vécépapírtartó mind olyan körülmények, melyek biztosíthatják a mozgássérültek együttlétét ép társaikkal, ezzel együtt az azonos értékűség megélését az önálló (akadálymentes) környezeti közlekedés okán.
5. ábra: Mosdóhelyiség
A tornaterem „kiépítésének feltételei: legyen könnyen megközelíthető, ki-egyenlített küszöbbel a kerekes szék közlekedésének biztosítására. A tornate-rem talaja könnyen tisztán tartható legyen, ép akadálymentes felülettel.
Eszközök a mozgássérültek tornatermében: nagyméretű tükör a testséma fejlesztéséhez, tornafal/bordásfal, járókorlát, zsámoly, hengerek, egyensúlyozó labda, tornabot, lépésvezérlő, járást korrigáló eszközök. Fontos, hogy az eszkö-zök belső elrendezése az akadálymentességet segítse.
Leggyakrabban használt gyógyászati segédeszközök mozgássérülteknél:
kerekes szék
járóbot, járókeret, hónaljmankó,
járógép,
művégtagok.
6. ábra: Járókeret
Nagyon fontos: a tárgyi feltételeken csak annyit szabad változtatni, ameny-nyire feltétlenül szükség van, hogy elősegítsük a mozgáskorlátozott gyermek alkalmazkodását a különböző környezeti feltételekhez, a többségi élethez.