A selmeczbányai ág. hitv. ev. lyceummal egybekapcsolt tanítóképzőt a bányakerület alapította. Az intézet létesítésének szükségessége különösen abban nyilvánult, hogy a felvidéki ev.
egyházak nyilatkozata szerint a közelebb fekvő znióváraljai, lévai, losonczi állami tanítóképzőkből nem kapnak olyan taní-tókat, kiket különösen az isteni tiszteleteknél mint énekveze-tőket alkalmazni lehetett volna, a soproni, eperjesi és szarvasi tanítóképzők pedig távol esvén, a szegény sorsú képzősök nevel-tetése meg volt nehezítve.
Már a 40-es években Szeberényi János superintendens foglalkozott azon gondolattal, hogy a zeneintézet mellett s azzal kapcsolatban egy tanítóképzőt kellene felállítani. A közbejött 1848-iki politikai mozgalmak s a tervező superintendenst ért csapások és halála gátolták a terv kivitelét. Szeberényi János fia és hivatali második utódja Szeberényi Gusztáv bányakerü-leti püspök alatt szóba hozatván a tanítóképző felállításának szükségessége, Breznyik János lyceumi igazgató a püspökkel egyetértve buzgólkodtak a tanítóképző felállítása körül.
Az 1881. évben tartott bányakerületi gyűlés a szarvasi tanítóképzőt kerületi intézetnek nyilvánította; de egy másik még pedig Selmeczbányán felállítandó kerületi tanítóképző in-tézetnek szükségét is kimondta. A Händel Vilmos által elké-szített s az esperességekkel közölt tanterv 1881. év őszén tar-tott kerületi gyűlésen bemutattatván, jóváhagyás reményében ugyanezen isk. év szeptember havában az első évi tanfolyam megnyittatott 13 növendékkel. A kerületi gyűlés a tantervet elfogadta s a tanítóképző fentartási költségeire évi 700 frtot szavazott meg, a bányakerületi esperességek pedig 450 frtot ígértek segélyképen évenként.
A kerületi gyűlés elé terjesztett tanterv lényegileg a kö-vetkező: A tanítóképző tanfolyam 4 évre terjed. A gymnasium 4-ik osztályát legalább elégségesen végzett tanulók mint első tanfolyambeliek az V. osztálylyal, a 2., 3., 4-ik tanfolyambeliek a gymn. VI., VII., VIII. osztálybeliekkel a latin és görög nyelv kivételével tanulják az összes gymnasiumi tantárgyakat. Külön oktatást nyernek a zenében, zene elméletében, orgonálásban hetenként 4 órában, éneklésben hetenként 2 órában. Külön tanulják kötelezőleg a bibliai tót nyelvet 2, s a rajzot 2 órában hetenként. A III. és IV. évi tanfolyambeliek külön hallgatják a neveléstant, a nevelés történetét, oktatási módszertant, út-mutatást kapnak a tanításra s tanítani is próbálgatva a hely-beli ev. népiskolákban.
A tanítóképzősök fizetni valójára nézve a kerületi isk.
tanács akkép határozott, hogy tandíjul 12 frtot, élelmezésért az alumneumban 24 frtot fizessen egy-egy tanítóképzős éven-ként. A megnyitásra következő 1882/3. isk. évben csak két növendék jelentkezett (lásd a tanulók számának évenkinti ki-mutatását), mely szám nem volt kecsegtető arra nézve, hogy az intézet jövőben a szükségnek megfelelhessen. Szeberénvi Gusztáv bányakerületi püspök a tanítóképzőt mindenkép fen-tartani akarván, azon körülménynél fogva, hogy az eperjesi tanítóképzősök ingyen eltartásban részesülnek, azonkívül tan-könyveket és tanszereket kapnak, azt indítványozta, hogy a szegény sorsú növendékek tan- és élelmezési díjat ne fizesse-nek. legalább ezen díjak lefizetésére a tanfolyamok alatt ne kényszeríttessenek, legfeljebb kötelezzék le magukat, hogy is-kolai tartozásaikat, önálló állásra jutván, majdan apródonként rójják le. Az isk. tartozásokra nézve ily módon járván el, a következő években a tanítóképzősök száma annyira növekedett, hogy ezek eltartására fordított költség a külön órákat adó tanárok díjával együtt túlhaladta azon bevételt, melyet a bánya-kerület és az esperességek a tanítóképző fentartására küldöztek.
Ezen időtől fogva sem a kerület, sem az esperességek a tanító-képzőt nagyobb segélyben nem részesítették, így a költségek fedezésének és a növendékek eltartásának pótlása a lyceum terhére esik.
Az 1881/2. évben megnyitott tanítóképző növendékeinek
1883/4. évben mint harmadéveseknek az elfogadott tanterv szerint a paedagogiai tantárgyakat kelletvén hallgatni, oly ta-nárról kellett gondoskodni, ki e tantárgyakat előadja s egy-szersmind a tanítóképzőt vezesse. Ily férfiúra talált az intézet Sulcz Endrében, kit a kerül, iskolai tanács a magyar irodalmi és bölcsészeti tanszékre hivott meg s kire a tanítóképző veze-tését bízta. — ; Sulcz Endre 7 évig vezette a tanítóképzőt 1890/1-íg, mikor;is]tőle a vezetést és a paedagogiaijjtantárgyak előadását; Micsinay János, theologiát végzett oki. lyc. r. tanár vette át, ki e minőségben működik az intézetnél jelenleg' is.
A nagyméltóságú közoktatásügyi kormány évi jelentései-ben a gymnasiummal kapcsolatos tanítóképzőket, úgy is mint nem önálló intézeteket és különösen a külön gyakorló iskola hiányzása! miatt kifogásolta, s egyelőre csak a gyakorló iskola felállítását s a gazdaságtan előadását sürgette.
1892/3. isk. évben a nm. Cultusminister úr megbízásából Péterfi Sándor úr, az orsz. közoktatásügyi tanács egyik tagja vizsgálta meg tanítóképzőnket. A vizsgálatról szóló jelentésben, melyet a minister úr a bányakerületi püspök úr útján a mi-nisteri leirattal együtt a tanári testülettel is kivánt közöltetni, a tanítás és eredmény tekintetében megelégedését nyilvánította, utalt azonban a külön gyakorló iskola felállítására és a gaz-daságtan előadására. A következő 1893/4. tanévben a gazdaság-tan előadása megkezdődött, de külön gyakorló iskola felállí-tását a már úgy is megterhelt lyc. pénztár nem bírhatván, a kerül. isk. tanács elhalasztotta. Az elhalasztás a pénzügyi vi-szonyok mellett azon okból is történt, mert az 1893. zsinati határozat folytán az uj kerületi beosztás szerint a selmecz-bányai ev. lyceum a dunáninneni kerületbe jutván, a tanító-képző válságos helyzetbe került.
A tanítóképző további fennállása egyrészt a tanügyi kor-mánytól függ, mely szervezetét és hiányait kifogásolja, másrészt a dunáninneni kerülettől, mely hivatva volna a szükséges költ-ségek fedézéséről gondoskodni. A lyceumnak mint gyinnasium-nak nincs érdekében a tanítóképzőt kebelében fentartani.
Kimutatás a tanítóképző növendékeiről.
I. II. III. IV. Képesíttetett Tanév I. II. III. IV.
Tanév
e v e s t a n i o l y a m tan -képz. tanuló 1881/2 13
1882/3 2 9 — — — — '
1883/4 2 1 8 — — • —
1884/5 2 1 1 . 7 7 —
1885/6 3 3 1 — — , —
1886/7 4 2 5 1 1 —
1887/8 6 5 2 4 4 1
1888/9 8 6 5 2 2 3
1889/90 9 5 5 5 5 —
1890/1 8 7 5 2 2 2
1891/2 7 8 8 4 4 1
1892/3 5 7 8 7 7 1
1893/4 2 5 7 8 8 —
1894/5 9 1 5 7 7 2
Összesen 80 60 60 47 47 10
14 év alatt volt a tanítóképzőnek 80 növendéke, ezek közül bevégezte a tanfolyamot 47, képesíttetett 47, magán-tanuló közül képesíttetett 10, a tanítóképző 14 évi fennállása alatt tehát 57 tanítót képesített.