Ezen társaság keletkezésének az idejét is a jelen század első tizedeiben kell keresnünk, a mikor a nemzeti kulturélet még csak kis körben nyilvánult. A 20-as és 30-as években számos magyar dal jelenik meg zongorakísérettel; ekkor lépnek fel első jeles magyar ajkú zenetanítóink, kik között Mátrai vezérszerepet visz és conservatoriumot követel.
Ez években kezd növekedni a zene iránti érdeklődés, és a mikor megalakul a veszprémi, soproni, kolozsvári, pozsonyi Muzsika Társaság, ugyanakkor (1826-ban) kezdi el működését lyceumunkban is a Magyar Kántus a Magyar Társasággal együtt.
De míg ez utóbbi egyletté alakul, addig a Magyar Kántus küzdve a kezdet nehézségeivel, csak nevet kap, szabályokat azonban nem. Csak akkor felelhet meg kitűzött czéljának, ha akad olyan tanuló, a ki nemcsak énekelni tud, de több hangú énekre ta-nítani is képes. Ha van vezető, akkor örömmel állnak köréje az ifjak és gyakorolják magukat az énekben. Egyleti életről ez időben még nem beszélhetünk, bár az ifjúság keblében már felébredt a zene iránti kedv, felébresztette a nemzeti zene-irodalom gyors föllendülése.
Azon időben, a midőn a nemzet régi vágya teljesül s fel-virrad 1837 augusztus 22-ike, megnyílnak a nemzeti színház kapui, felzeng Rózsavölgyi »Nemzeti Örömhang«-ja és a nem-zet szivében fellobog a lelkesedés lángja, ezen időben nem akadunk a Magyar Kántus nyomaira. Azok, a kik mégis dalolni akartak, a lyceumban már meglevő és a tanítóképzővel kap-csolatos zeneintézetben keresték és találták meg művelődésük eszközét. Martinék Károly és Kucky Mihály zeneintézeti tanárok vezetése alatt a jobbhangúak gyakorolták magukat, de kart nem alakítanak.
A nemzet 1860-ban ébred uj életre. Fölhangzik a Szózat, imává lesz a Hymnusz. A zeneművészet közkincscsé kezd válni különösen akkor, a midőn a folyton keletkező dal- és zene-egyletek ébren tartják a lelkesedést.
Az 1868/9-ik évben alakul meg végre lyceumunkban a Dal-Egyesület; tagjai működők és pártolók, ez utóbbiak 50 krt fizetnek tagsági díjul, a mely összegből pályadíjak tűzettek ki olyan tanulók jutalmazására, a kik az év végén tartott dal-versenyen a legszebben énekeltek. A versenyeken ismeretlen dalt kellett hangjegy után egyszerre énekelniük.
Az egyesület elnöke és karmestere a lyc. tanári karbóh a többi tisztviselő: jegyző, pénztáros, ellenőr a működő tagok közül választattak. Az egyesület első elnöke Jezsovics Károly és karmesterei Moesz Géza (1868—1886) és Király Ernő (1S86—1890) lyc. tanárok voltak. Ezen időtől kezdve a tanulók már rendszeres és alapos oktatásban részesültek, többször nyilvánosan is felléptek és mindig megérdemelt elismerésben részesültek, a mi a kedvet csak fokozta úgyannyira, hogy az egyesület az 1873/4. évben már megerősített alapszabályokat kap, melyek 1890-ben kibővíttettek s még ma is életben vannak.
Az ének mellett nem hanyagolták el ifjaink a zenét sein.
Néhányan a zeneintézetben tanultak zongorázni s mások a vá-rosi karmestertől Schvott Antaltól, utána Cziczka Sándortól tanultak hegedülni. Többször óhajtottak zeneegyletet is alakí-tani, de ez több akadályokba ütközött, a többi között: nem volt nagy bőgőjük. Az ifjúság lelkesedését azonban ez nem lohasztja. A kórházi réten játszott labdajáték közben gyűjtik össze a szükséges pénzt és ezen vesznek egy kis bőgőt (1859-ben), mely czéljuknak egy időre megfelelt.
Az egylet azonban még sem létesül, mert bár egyik évben sikerül zenekart összeállítani, a másik évben nem lévén vezető, vagy elszéledvén a tagok, az összműködés szünetel.
A midőn a Dal-Egyesület 1874-ben alapszabályokat ka-pott, megalakult végre a Zene-Egyesület is, mely ugyanezen szabályok mellett kezdte el működését. Ez időtől kezdve a két egyesület karöltve működik, mígnem 1890-ben teljesen egygyé lesz és a Lyceumi Zenetársaság nevet kapja.
De a Zene-Egyesületet — bár megalakult — még sem mondhatjuk virágzónak, mert a Dal-Egyesülettel, mely
folyto-9
nosan működik és évről-évre szebb sikereket arat. nem bír versenyezni részint a vezető, részint a működő tagok hiánya miatt. Az 1874-ben megalakult első zenekar Schvott Antal vezetése alatt 7 zenedarabot tanul be és kétszer lép fel nyil-vánosan; 1875-től 1877-ig szünetel; 1878-ban Cziczka Sándor városi karmester vállalja el a zenetanítást, de az ezen évi ered-ményről a jegyzőkönyv nem számol be. A következő években az egyesületi tagok tanulnak ugyan zenét, de kart nem alakí-tanak és 1890-ig a jegyzőkönyv lapjai hallgatnak.
Ezen évtől kezdve, a midőn a két egyesület összeforr, a kibővített alapszabályok uj életre keltik a Zenetársaságot. El-nökévé az igazgató Király Ernő lyc. tanárt nevezi ki, a ki a működő tagok közül Kiiment Endrét az ének- és Brocken Jenőt a zenekar vezetésével bízza meg. Az igazi lelkesedés hangján szól az ez évi jegyzőkönyv a tagok működéséről és az elért sikerről.
Többször rendeznek havi összejöveteleket érdekes műsorral. A közönség a válogatott ének- és zenedarabokat nagy tetszéssel fogadja.
Ettől kezdve a Zenetársaság a tagok tehetségéhez mért sikerrel működik a mai napig. A közönség méltányolva a si-kert, maga is előmozdítja és könnyíti a czél elérését azzal, hogy a pártoló tagok közé áll és anyagilag is segíti, hangver-senyein pedig nagy számmal vesz részt és buzdító tapsaival fokozza a lelkesedést.
Az 1894/5-ik évben Fekete István lyc. tanár veszi át a Zenetársaság vezetését s mivel a működő tagok között nem talál olyant, ki énekre is tanítani képes lenne, maga tanítja a tagokat, a zenekar vezetését Hankisz Hugó tanulóra bízza. Je-lentkezett 94 működő és 22 pártoló tag, a kikből 16-an zene-kart is alakítanak. Az év tartama alatt a működő tagok heten-ként négyszer jelentek meg a próbákon. A gyakorlatok által szerzett előmenetelüket a tanév lefolyása alatt több alkalommal mutatták be. Bésztvett a Zenetársaság a Nőegylet által decz.
1-én rendezett jótékonyczélú hangversenyen. Rendezett egy házi hangversenyt a lyceuinban és egy nyilvános hangversenyt a milleniumi tornaversenyen résztveendő szegény tanulók fel-segélyezésére. Résztvett a Petőfi-kör által rendezett márczius 15-iki ünnepélyen. A részletes programmal az ez évi értesítő számol be. A hangverseny fényesen sikerült, a jótékony czélra
100 frt 15 kr. jutott. A Zenetársaság tőkéje az évben 107 frt 85 kr., a tagsági díjak (50 kr.) nagy része a szükségletek, jutal-mazások és egyéb kiadások fedezésere fordíttatik.
A Zenetársaság az 1895/6-ik évben még nagyobb lelke-sedéssel kezdi el működését. Jelentkezett 120 működő és 30 pártoló tag, kik közül 18-an egy teljes zenekart is alkottak Westhoff Károly vezetése alatt. A tagok nagy szorgalommal vesznek,részt a próbákon. Ez év folyamán rendezett egy nyil-vános hangversenyt 10 számmal, mely úgy szellemileg, mint anyagilag (180 frtot jövedelmezett a mult évben megkezdett segélyalapnak) a legsikerültebbek közé tartozik. Részt vett a márcz. 15-iki ünnepélyen és részt vesz a május 9-én tartandó millenniumi ünnepélyen hazafias dalokkal és indulókkal. Ez évi működéséről részletesen az év végén megjelenendő értesítő fog beszámolni.
E rövid ismertetésből is látható, hogy a Zenetársaság meg-felel czéljának, mely nem lehet más, mint az ifjúság szivének nemesítése, abban a hazafias érzés felébresztése és ápolása A mellett, hogy tagjainak nemes szórakozást nyújt, az érdek-lődőknekí'kellemes perczeket is szerez.