A szerződés szerint az állam ezentúl évi 9300 frttal já-rult az iskola költségeinek fedezéséhez, de kikötötte, hogy a gymnasiumban 10 rendes tanár 1000 frt fizetéssel, 150 frt lakáspénzzel, 50 frtos ötödéves pótlékkal, 2 helyettes tanár 800 frt fizetéssel, 100 frt lakáspénzzel alkalmaztassák; továbbá, hogy a 10 rendes tanár közül négyet, és pedig egyet a classica philologiai, egyet a német nyelv és irodalmi, egyet a mathe-matika-physikai és egyet a természetrajz-földrajzi szakra nyil-vános pályázat utján az iskolai tanács meghallgatása után, de kijeleléséhez nem kötve, ág. hitv. egyénekből a vallás- és köz-oktatásügyi m. kir. minister nevez ki; végre, hogy az iskolában mindig az állami tanterv alkalmaztassák. A lyceum felekezeti jellege továbbra is megmaradt, az igazgatót, a többi tanárokat ezután is a felekezeti hatóság választotta meg.
Az állammal kötött szerződés lényegesen megváltoztatta a lyceum minden viszonyait. Mint uj iskolafentartó lép be az állam évi 9300 írttal. A régi fentartók közül a selmeczi ev.
egyház továbbra is adta a lvceumi 2 épületet, és az ev. bánya-kerület az évi 2500 frtot (az eddigi 3836 frt helyett); az ev.
egyházegyetem ugyan az 1884. októberben tartott egyetemes gyűlésen kimondotta, hogy azon esetben, ha az állam segélyezni fogja a selmeczi iskolát, az általa eddig fizetett 120 frtnyi se-gély a költségvetésből ki lesz hagyandó, de ezen összeget az államsegély elnyerése után is megadta.
A tantervet szinte meg kellett változtatni, mert a szer-ződés értelmében az államinak behozatalára kötelezte magát
a pártfogóság. Az átmenet az állami tantervre különben már megkezdődött akkor, mikor az államsegélyért való folyamodás elhatároztatott. így pd. már az 1884/5. tanévben a 111. osztály-ban a történelemből nemcsak az újkor hanem Magyarország története is elő vétetett, természetesen a heti órák szaporítá-sával; végre az 1888/9. tanévben az állami tanterv már telje-sen be volt hozva.
A tanórák száma is növekedett. Ezért és mert a szerző-dés is kívánta, uj tanárok meghívásáról kellett gondoskodni.
Az 1886/7. tanév végén Breznyik János igazgatón kívül a kö-vetkezők voltak alkalmazva: Bellus János, Cserev Adolf dr., Hlavatsek András, Jezsovics Károly, Király Ernő, Micsinay János, Moesz Géza, Osztroluczky Gyula és Sulcz Endre. Az iskolai tanács egy classica-philologiai, egy német nyelv s iro-dalmi és egy mértani-rajzi állásra hirdetett pályázatot. De ennek eredménye, noha most már 1000 frt volt a fizetés, még sem volt kedvező. Azért a rajztanári állás egyáltalában nem töltetett be; a classica-philologiára Trefort minister a tanács által első helyen ajánlott Marossy Sándort, eddig 3 éven át a rimaszombati prot. főgymnasium tanárát nevezte ki, a németre pedig helyettesnek a nagylomniczi születésű Haitsch Samu aszódi tanárt oly kötelezettséggel, hogy (mivel természetrajz-földrajzból volt képesítve) a németből mint főtárgyból szerezzen oklevelet. Ezt Haitsch meg is tette, s így Gsáky Albin gróf vallás- és közoktatásügyi minister őt 1889 elején rendes tanár-nak nevezte ki, mi által az intézet ismét egy jó tanerővel gyarapodott. Marossy Sándor csak egy évig működött itt. Dr.
Szeberénvi Gusztáv püspök szükségesnek látta őt a tanév végén a tanulók irányában tapintatlan, kartársaival összeférhetetlen s fensőbbsége iránt tekintetnélküli magatartása miatt hivatalától felfüggeszteni. A szerződés 11. pontja szerint, bár a minister által volt kinevezve, fegyelem tekintetében az egyházi hatóság alá tartozott. Ügye sokáig elhúzódott, míg azt végre 1890-ben Csáky minister, kit az idézett pont szerint az állam által ki-nevezett tanárokra nézve az ítélet helybenhagyásának joga illet meg. úgy intézte el, hogy őt a selmeczbányai főgymnasiuin belső békéje érdekében állami szolgálatba vette által. Az ez által megüresedett classica-philologiai tanszékre a minister a kerül, iskolai tanács által felterjesztettek közül Hittrich Ödön drt, eddigi h. böszörményi tanárt nevezte ki, ki tanszékét az 1891/2. tanév elején foglalta el.
A középiskolai tv. 4. czikke által létesített tankerületi főigazgatósági intézmény intézetünkre is fontos, mert az állani az ő felügyeleti jogát most már az ő főigazgatói által gyako-rolja. Eddig nálunk mindig a beszterczebányai tankerület főigaz-gatója volt megbízva a minister által ezen jog gyakorlatával.
Az első főigazgatói látogatás a selmeczi lyceumon 1885-ben volt. Akkor bold. Nuber Sándor, majd Szieber Ede, s ujabban már több ízben Dr. Dunay Ferencz látogatták meg az intézetet s barátkoztattak meg bennünket az uj intézménynyel. Az elsők-nek meggyőző érvelése s a pártfogóságnak azon igyekezete, hogy az állami tantervnek egészen eleget tegyenek, bírta rá a lyceum fentartóit egy jelentékeny beruházásra. 1888. nyarán t. i. felépült az udvari szárnyépületen a már eredetileg 1827-ben is tervezett 11. emelet, mi által az intézet a mostani igé-nyeknek is teljesen megfelelő rajztermet és még egy tágas tantermet nyert. A költség, majdnem 7000 frt, legnagyobb részt az élelmezői tőkéből vétetett kölcsön, s az uj építmény 1888.
szeptember első napjaiban használatra készen állott. Ezzel kapcsolatosan az épület régibb részeiben is néhány oly változ-tatás foganatosíttatott, mely lehetővé tette a természetrajzi és természettani szertárak, a lyceumi és ifjúsági könyvtárak, a zeneintézet czélszerűbb elhelyezését.
A középiskolai törvény azon intézkedése, hogy az érett-ségi vizsgálatok a felekezeti iskolákban is csak egy kormány-képviselő jelenlétében tarthatók meg, a lyceumon 1885. nyarán
vitetett keresztül először. Akkor dr. Hunfalvy Pál volt a kor-mányképviselő, később egyéb jeles tudósaink mellett Zsilinszky Mihály, dr. Heinrich Gusztáv is. Az állami intézetekben szoká-sos felosztása az évnek harmadokra 1887/8-ban hozatott be, de megmaradt azon gyakorlat, hogy az év végén minden tanuló minden tárgyból censor jelenlétében felel s hogy ennek az évvégi bizonyítványra is van befolyása.
A lyceumnak volt most már a kor igényeinek megfelelő rajzterme, de tanár abba nem találkozott. A rajztanítás azért még az 1888/9. tanévben is úgy folyt, mint 1878. óta, midőn a várossal erre vonatkozólag kötött egyezségünk felbomlott, hogy t. i. csak az algymnasiumi tanulókra nézve volt a rajz kötelezett tantárgy. Az 1889/90. tanév elejére végre sikerült az iskolának Lencsó János személyében egy jeles szakem-bert nyernie, ki azóta az alsó osztályokban a rajzot a mértan-nal kapcsolatosan, a felsőbbekben pedig az arra jelentkező tanulókat a szabadkézi rajzban szép sikerrel tanítja. Lencsó János született 1864-ben Budapesten, hol a középiskolát a VI.
kerületi állami főreáliskolában elvégezvén, 5 éven át az orszá-gos mintarajziskola és rajztanárképzőben rajztanárnak készült és oklevelet nyert.
29. FEJEZET.