Az 1858/9. tanévben a VII. és VIII. osztályban csak 27 növendék volt. nyilván azért, mert az iskolának nem volt meg a nyilvánossági joga. Ezt visszaszerezni lett most a főtörekvés, s Mikulás János kir. kerül, tanfelügyelő, miután az intézetet újra megvizsgálta, oda nyilatkozott, hogy azt könnyen meg fogja kaphatni, csak kérnie kell, sőt hogy a kormány még pénzbeli segélyt is hajlandó adni. Azonban egyrészt mivel az iskola így a kormány befolyása alá juthatott volna, másrészt mert az egy-ház a mindinkább fokozódó költséget már nem bírta, Breznyik a helybeli egyház gyűlésén keresztül vitte, hogy az egyház ajánlja fel a lyceumot az egyházkerületnek oly feltétel alatt, hogy ez a fentartás költségeihez legalább évi 3000 frttal járuljon. Az 1859. szeptember első napjaiban tartott bányai egyházkerületi gyűlés az ajánlatot elfogadta, és egyúttal kijelentette, hogy a nyilvánossági jogot külön keresni fölösleges, 'mert [az evang.
iskolák az 1790/1. 26. t.-cz. értelmében úgyis nyilvánosak. A kerületi gyűlés a lyceum kormányzatával egy 3 'évenkint újra megalakítandó kerületi iskolai választmányt bízott meg, mely felében selmeczi, felében vidéki, de a kerületi gyűlés által válasz-tandó tagokból áll. így vonatott ki a lyceum a helybeli egyház közvetlen befolyása alul s lett most már tényleg kerületi iskolává, míg azelőtt csak névleg volt az.
Egy ideig azonban még sokat változott a tanári kar.
1859 nyarán Liptai János, az élelmezőnek is több évig gondos ephorusa, elment lelkésznek. Helyére s a IV. osztály vezetésére Csömöz Miklós, kajali születésű, a pozsonyi lyceum s hallei egyetemnek növendéke hivatott meg. Ugyanakkor Nagy Samu és Pittner Mihály is eltávoztak, kik helyett 1859 végén az Ácsán született, Aszódon, Selmeczen és Pozsonyban képződött Massányi Mihály tanította most 3 évig az alsó osztályokban a latin, magyar és német nyelvet.
Az 1859-iki, a magyarhoni protestáns egyház szervezését czélzó császári pátens a lyceumnál szinte rövid válságot idézett fel. Breznyik,mint a pátens ellenese, igazgatói tisztétől meg-fosztatott, sőt mint császári rendelet ellen lázító Kachelmann Károly lyceumi pénztárossal együtt a pozsonyi hadi törvényszék elé idéztetett. Kafka császári biztos Suhayda Lajost bízta meg az igazgatósággal, noha ez kijelentette, hogy el nem ismerheti a biztosnak ilynemű intézkedési jogát. A pátens 1860-ban vissza-vonatván, Breznyik megint behelyeztetett tisztébe. A prot. egyház így visszanyervén autonómiáját, betöltötte megint tisztségeit, melyek 10 év óta szüneteltek. Egyetemes felügyelővé Prónay Gábor báró választatott meg, ki 1860 október elején több tan-férfiut hívott meg Pestre, hogy uj tantervet készítsenek. Ezt az 1861-iki egyetemes gyűlés helyben hagyta, s e szerint a teljes gymnasiumnak 8 külön osztályból állónak s legalább 8 rendes tanárának kellett lennie, kik köteleztettek egy egyházi bizottság előtt tanképesítő vizsgálatot tenni: állandó igazgatóság helyett váltakozó javasoltatott s kimondatott, hogy a görög nyelv a III.
helyett csak az V. osztályban kezdendő.
A tannyelvre nézve az egyetemes gyűlés nem nyilatkozott.
Nálunk természetesen a magyar maradt, hiszen a német kor-mány alatt is az volt. Csak az I. és II. osztályban engedtetett meg a tót fiúknak, hogy a bibliai történeteket anyanyelvükön tanulják. Albrich Károly tanár az ő tárgyait németül adta elő, de midőn ő 1860-ban N.-Szebenbe távozott, utódja Putz (Kür-tösy) Károly a VII. és VIII. osztályban a természettant, és Farbaky István, Gretzmacher Gyula akad. tanársegédek a meny-nyiségtant is már magyar nyelven tárgyalták.
Bár 1860/l-ben a 3000 frtnyi segély folyóvá tételével a rendes tanárok díja 600 frtra emeltetett, mégis 1861.
szeptem-ber-hóban Dobsinszky Pál is elhagyta Selmeczet s Gömörme-gyébe ment lelkésznek. A kerületi iskolai tanács helyébe Jezsovics Károlyt hívta meg. N.-Szelezsényen. Barsvárme-gyében született 1834-ben; a selmeczi lyceum és a pozsonyi theologia végezte után Dalmadon Palugyay Gusztáv házában 4 évig nevelősködött; a természettudományok iránti hajlama azután a göttingeni. majd a berlini egyetemre vonzotta. Itt érte a meghívás Selmeczre. egyelőre az első osztályba; a következő tanévben átment a II-ba, s azután Kürtösynek Losonczra tá-voztával állandóan átvette ennek tárgyait, a mathesist és ter-mészettant a felső osztályokban, melyeket, amellett hogy 1803 óta a lyceumot igazgatja, még jelenleg is nem lankadó erővel s kitűnő sikerrel tanít.
Massányi Mihály 1862. szeptemberében Lévára hivatván lelkésznek, benne a lyceum újra jeles tanerőt vesztett. Helye az 1862/3. tanévben Chovátt Károly, szarvasi születésű, az ottani s eperjesi iskolák növendékével töltetett be, ki rendkí-vüli tanárul alkalmaztatott az I., majd a II. osztályban. Az ő helyébe az I. osztályba Urbánszky János, ennek távoztával pedig Paulinyi Vilmos hitjelölt hivatott meg, ki. 1868-ban ment el Pestre, majd szülővárosába Körmöczbányára segédlelkész-nek. Szinte az 1867/8. tanév végén fejezte be működését a lyceum egyik régi tanára, Suhayda Lajos. Több éven át bete-geskedvén, akkor 300 frttal nyugalomba vonult, melyet azon-ban nem sokáig élvezett, 1872-ben meghalt. Helyébe Chovant léptették elő a főgymnasiumba, ki uj tisztében is éppen oly példás szorgalommal s lelkiismeretességgel járt el, mint az ed-digiben. Paulinyi távoztával és Chovan előléptetésével az I. és II. osztály tanár nélkül maradván, e helyekre Timko János csalli születésű és Moesz Géza hivattak meg, mindkettő a lyceumnak kitűnő növendéke. Moesz Körmöczbányán született 1845-ben, a gymnasiumot Losonczon és Selmeczbányán, a theo-logiát Pozsonyban végezte. Innen hivatott meg rendkívüli tanárnak, és két év múlva, letévén a budapesti ev. tanárvizs-gáló bizottság előtt a vizsgálatot, rendes tanárrá lett, mely minőségben még jelenleg is lankadatlan buzgósággal működik.
Mint a reá bízott osztályt, úgy sok éven át a zeneintézetet is kitűnő eredménynyel vezette.
25. FEJEZET.