Az 1893. év nyarán és az erre következő tanévben oly sok fontos változás állott be, hogy a lyceum történetében ezen időt egy uj időszak kezdetének vehetnők. Először is megvált az intézet igazgatóságától azon férfiú, ki egész életét annak szentelte, ki 1842 óta 42 évet és ebből 37-et mint igazgató töl-tött az intézetnél, ki rendíthetetlen bizalommal s vasakarattal a legválságosabb helyzeteken is szerencsésen keresztül vezette azt, kinek lelkes buzgósága nélkül ezen iskola most talán már nem is léteznék. Még a nyáron bejelentette Breznyik János kir. tanácsos a kerül, iskolai tanácsban, hogy tekintettel foly-tonos gyöngélkedésére, lemond igazgatói tisztéről. A tanács be-látva azt, hogy a ki nagyon is eleget tett kötelességének, mél-tán kívánhat nyugalmat, elismerése és hálás köszönete jegyző-könyvi kifejezése mellett elfogadta a lemondást, és az iskola igazgatását addig is, míg a bányakerület ez ügyben véglegesen nem intézkedik, Jezsovics Károly tanárra bízta.
Az uj igazgatónak mindjárt eleinte sok nehézséggel kellett megküzdenie. Dr. Hittrich Ödön a budapesti ev. főgymnasium-hoz, Sulcz Endre pedig a hódmezővásárhelyi ref. collegiumhoz választatván meg tanárnak, egyszerre két tanszék betöltéséről kellett gondoskodni. Azonkívül Bellus János tanár már foly-tonosan betegeskedett, úgy hogy nem vállalhatott el többet 12 óránál, pedig a görögpótló tanfolyam behozatala által az órák száma tetemesen növekedett. Az általános tanárhiány okozta, hogy a hirdetett pályázatok nem járlak eredménynyel, s így Jezsovics igazgató nagyon meg lehetett elégedve, midőn mégis sikerült két fiatal tanárjelöltet, Ssecer Jánost és Jankó Jánost megnyernie a lyceum számára. A tanítás így az 1893/4.
tanév elején mégis szabályszerűen megkezdődhetett. Szever János született 1867-ben Maglódon, Pestvármegyében, a gym-nasiumot N.-Kőrösün, Aszódon és Selmeczen elvégezvén, a budapesti egyetemen képezte ki magát a classica-pliilologiai szakban, hol egy évet a tanárképző gyakorló gymnasiumában
töltött s hol 1896 elején tanári oklevelet szerzett; Jankó János pedig Köviben, Gömörvármegyében szülelett 1867-ben, s mi-után a sajógömöri evang. algymnasiumban, a nagyrőczei polg.
iskolában és a rimaszombati egyesült prot. főgymnasiumban kellőleg előkészült, a budapesti egyetem bölcsészeti karán 5 évet töltött, 2 évet a gyakorló iskolában.
A tanítás azonban nem folyhatott zavartalanul, mert Bellus János óráit már novemberben szét kellett osztani; ö akkor már ágyban fekvő beteg volt, s 1894. elején sírba szállt, miután a lyceumon majdnem teljes húsz éven át odaadó buz-gósággal szolgálta a nevelés ügyét. Az ő halála folytán az
1894/5. tanévre újra egy classica-philologusra volt szükség. A vallás- és közoktatásügyi minister még a nyár folyamán ki-nevezte az iskolai tanács által első helyen ajánlott Fekete Istvánt rendes tanárnak, ki 1863-ban Sződ-Rákoson, Pest-vármegyében született, a középiskolát Váczon, Kecskeméten, a theologiát és bölcsészetet mint a - kegves-tanítórend tagja Nyitrán és a kolozsvári egyetemen végezte, azután több éven át S.-A.-Ujhelyen és Léván tanárkodott, miközben Kolozsvárott tanári képesítő oklevelet szerzett; 1893-ban kilépett a rendből, ev. vallásra tért át, s az aszódi ág. hitv. ev. algymnasiumban nyert alkalmazást, honnan aztán Selmeczbányára neveztetett ki. Benne a lyceum nemcsak jeles szakembert nyert, hanem kiváló zenészt is, ki azonnal átvehette a zenetársaság vezetését és az ének tanítását azon kartársaitól, kik korosabbak lévén, a sok munkát már nehezen bírták.
Bellus halálán kívül 1894-ben még más veszteség is érte a lyceumot: Haitsch Samu tanárt azon év nyarán a vallás- és közoktatásügyi minister a körmöczbányai áll. főreáliskolához nevezte ki. Az ismételten kiírt pályázat a német nyelv és iro-dalmi tanszékre eredménytelen maradván, ezen tantárgyat ma-guk között felosztották a meglevő tanárok, kik közül Király 1894 karácsonyán a Haitsch által újra használatba vett ifjú-sági német könyvtárt is újonnan rendezte. A katonai gyakor-latok vezetését pedig Osztroluczky Gyula tanár vette át, ki
1895-ben 60 növendékkel megjelent a beszterczebányai kerületi tornaversenyen és dicsérő oklevelet szerzett az intézetnek. — Haitsch elmenetelénél is nagyobb zavart okozott dr. Cserey Adolf távozása, mert ez november végén történt; őt Kassára nevezte
ki a minister, hova azonnal kellett mennie. Az igazgató szemé-lyesen járván el Budapesten, sikerült neki Vitális István ösz-töndíjas tanárjelöltet intézetünknek megnyernie. Szül. 1871-ben P.-Sz.-Tornyán, Békésvármegyében, s a középiskolát Szarvason végezte el, azután Budapesen az egyetemen és műegyetemen képezte ki magát szakjában. Jezsovics Károly igazgató őt a budapesti gyakorló-gymnasiumban találta, hol mint ösztöndíjas rendes tag működött szeptember eleje óta. Benne a lyceum kiváló fiatal tanerőt nyert, kire az iskola bátran rábízhatta azon természetrajzi helyi gyűjtemény összeállítását, mely által a vallás- és közoktatásügyi in. kir. minister a millenniumi ki-állításon Magyarország hegyes vidékeire vonatkozólag egy min-tát akar bemutatni, miképen kell az általános gyűjtemények mellett az illető vidék természeti tárgyait egybegyűjteni. Vitá-lisnak ezen megbízásban is kifejtett buzgóságát jutalmazandó, a kerül, iskolai tanács neki szavazta meg a 600 frt segélyt, melylyel részt vehetett a minister által 1896. elején rendezett egyptomi tanulmányútban. A tanári oklevelet Vitális 1895.
november-havában szerezte meg.
A tanári kar végre a millenniumi év küszöbén teljesen kiegészíttetett. A német tanszékre ismételten kiírt pályázat ekkor eredménynyel járt, s így Becker Nándor hivatott meg ezen szakra. Ő 1868-ban született Temesvárott, ott és Kecs-keméten végezte a középiskolát, majd belépett a kegyestanító-rendbe, 2 évig Nyitrán a theologiát, 2 évig a budapesti egye-temen a német és latin nyelv és irodalmi szakot tanulta, azután Léván és Trencsénben tanárkodott; 1895-ben elhagyta a ren-det, evangélikussá lett s a nyíregyházi ág. hitv. ev. főgymna-siumba választatott meg tanárnak, honnan 1896. elejével Sel-meczbányára hivatott.
31. FEJEZET.
Bekebeleztetés a dunáninneni ág. hitv. ev. egy-házkerületbe.
A zsinati törvényeknek az egyházkerületek arányosításáról szóló határozata nemcsak általánosan országos fontosságú tény,
hanem lyceumunk történetében is nagy jelentőségű esemény.
A honti egyházmegyével ezen iskola is a dunáninneni egyház-kerületbe jutott, mi által missiója a felvidéken az eddiginél is jelentékenyebbé vált. A bányai egyházkerület segélyezésének helyébe az ev. egyházegyetem lépett, mely az évi 2500 frtot az országos segélyből s a közalapból fizeti. Az 1894. novem-berében Budapesten tartott egyetemes közgyűlés el is rendelte, hogy ezen összeg mint állandó járandóság 1895. január 1-étől kezdve félévi utólagos részletekben folyóvá tétessék. így az evang. egyházegyetem lett a lyceum egyházi fentartó hatósága, közvetlen felsőbbsége pedig a dunáninneni egyházkerület, ille-tőleg annak püspöke és világi felügyelője. Baltik Frigyes püspök úr 1894. november 15-én kelt levelével átvette ezen uj tisztét, és az 1895. június havában tartott érettségi vizsgálaton már ő elnökölt.
32. FEJEZET.