A második világháború kitörését Lengyelország 1939. szeptember 1-jei német lerohanásához szokás kötni. A Távol-Kelettel foglal-kozó történészek azonban hangsúlyozzák: ott már legkésőbb 1937-ben elkezdődött a háború. Más történészek szerint volt egy európai és egy ázsiai háború, amelyek akkor szélesedtek világ-méretű (minden kontinensre kiterjedő) háborúvá, amikor Japán megtámadta az Egyesült Államokat.
Olyan történészek is vannak, akik szerint a 20. század első fe-lében „európai polgárháború” vagy más szóval „Európa második harmincéves háborúja” zajlott. Szerintük ugyanis így foglalható egységbe a sok kisebb fegyveres konfliktus: az első világháború előtti regionális háborúk, a világháború, az ezt követő polgár-háborúk és határpolgár-háborúk, a függetlenségi harcok, az 1930-as évek birodalmi területfoglalásai, a spanyol polgárháború, majd a második világháború.
Vitassuk meg, miért különbözik a történészek véleménye arról, hogy mikor robbant ki a második világháború! • Milyen érvek szólnak az „európai pol-gárháború” elmélete mellett, illetve ellene? • Mitől függ az, hogy hol húzzuk meg egy történeti esemény kezdetét?
Mely okokra vezethető vissza a megbékélési po-litika? • Vitassuk meg, miért nem volt hatékony ez a náci törekvések ellen!
Összefoglalás
• Gondoljuk végig az eseményeket az alábbi vázlatpontok segítségével!
• Készítsünk folyamatábrát néhány témához!
• Gyűjtsük össze a legfontosabb forrásokat az egyes anyagrészekhez!
• Emeljük ki a nevezetes eseményeket, személyeket és a hozzájuk tartozó dátumokat!
1. A két világháború közötti időszak politikai viszonyai
• Demokráciák és tekintélyuralmi rendszerek Európában a két világháború között • Az olasz fasiszta állam és ideológiai jellemzői
• A kommunista diktatúra a Szovjetunióban • Nemzetközi viszonyok az 1920-as években
• A nemzetiszocialista ideológia és a náci diktatúra jellemzői • A nemzetiszocialista Németország külpolitikai törekvései 2. Gazdasági viszonyok a két világháború között
• Az 1920-as évek gazdasági nehézségei
• Az 1929–33-as világgazdasági válság jellemzői és következményei • Az Amerikai Egyesült Államok válasza a válságra: a New Deal 3. Az Európán kívüli világ helyzete
• A gyarmatok helyzete • Gandhi tevékenysége
• Hatalmi törekvések a Távol-Keleten
4. Tudomány és művészet a két világháború között • Életmód és mindennapok a két világháború között
Fogalmak, adatok
Fogalmak: általános választójog, tömegpárt, fasizmus, korporatív állam, kisantant, Dawes-terv, pártállam, államosítás, kollektivizálás, tervutasításos rendszer, Gulag, személyi kultusz, koncepciós per, tőzsde, túltermelési válság, New Deal, totális diktatúra, tömegpropaganda, nemzetiszocializmus, fajelmélet, zsidóüldözés, Führer, SS, Berlin–Róma tengely, Anschluss, tekintélyelvű állam, erőszakmentes ellenállás, magaskultúra (elitkultúra), tömegkultúra.
Személyek: Benito Mussolini, Sztálin, Franklin Delano Roosevelt, John Maynard Keynes, Adolf Hitler, Joseph Goebbels, Mahátma Gandhi.
Topográfia: Köztes-Európa, Szovjetunió, Brit Nemzetközösség, Berlin, weimari köztársaság, Moszkva, Saar-vidék, Rajna-vidék, Szudéta-vidék.
Kronológia: 1922 (fasiszta hatalomátvétel Olaszországban, a Szovjetunió létrehozása), 1924 (a Dawes-terv), 1925 (a locarnói egyezmény), 1929–1933 (a világgazdasági válság), 1933 (Hitler hatalomra kerülése), 1936 (Berlin–Róma tengely), 1938 (Anschluss, a müncheni konferencia).
V. Magyarország a két világháború között
Aba-Novák Vilmos freskórészlete a szegedi Hősök kapuján
Duna
Szigetvár Szeged Arad Marosvásárhely
Miskolc
Meg nem szállt magyarországi területek
A csehszlovák csapatok által megszállt terület / 1919 decemberében kiürített terület
A román csapatok által megszállt, majd szakaszosan kiürített terület A délszláv csapatok által megszállt terület / 1921 augusztusában kiürített terület
AUSZTRIAKialakulóban lévő országok A román csapatok által végle-gesen megszállt terület
Ausztriának ítélt, de népszavazással visszaszerzett terület
Kiút a káoszból
Hogyan tért vissza az országban az élet a normális kerékvágásba?
A forradalmak után anarchikus állapotok uralkodtak az ország-ban. A politikusok elsődleges célja a legitim (törvényes) hatalmi viszonyok megteremtése volt. Ennek első lépéseként az ország ügyeinek intézésére hivatott törvényhozó testület, az egykamarás nemzetgyűlés megválasztására került sor. A képviselő-választást 1920. január végén tartották. A férfiak számára általános válasz-tójogot biztosítottak, és az írni-olvasni tudó nők is szavazhattak.
Az ország lakosságának mintegy 40%-a (a 24 éven felüliek 74%-a) rendelkezett választójoggal, ebben az időszakban az európai orszá-gok többségében ez a szám 25-45% volt. A választás titkos volt.
Az eredményt azonban befolyásolta, hogy a városi munkásság körében népszerű szociáldemokraták a fehér terror miatt bojkot-tálták a választáson való részvételt. Végül a választást a Kisgaz-dapárt (Nagyatádi Szabó István vezetésével) nyerte, a második pedig a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja lett. Előbbi inkább a parasztság, utóbbi a városiak körében bizonyult népszerűnek. Nem sokkal később a két legerősebb párt koalícióra lépett.
Az új rendszer „ellenforradalminak” nevezte magát, mert eluta-sította mind az őszirózsás forradalom, mind a Tanácsköztársaság időszakát. Ennek megfelelően az újonnan választott képviselők minden 1918 novembere és 1919 augusztusa között hozott törvényt és rendelkezést semmisnek nyilvánítottak. Így Magyarország állam formája ismét királyság lett.
38. Az ország talpra állása
Idézzük fel az 1918–19-es időszak főbb eseményeit! Milyen politikai rendszerek váltogatták egymást 1918 ősze és 1919 novembere között?
• Milyen véres események kapcsolódtak az egyes szakaszokhoz? • Milyen területi és nemzetiségi következményei voltak a trianoni békeszerződésnek?
Mikor és milyen sorrendben kerül-tek a magyar állam fennhatósága alá az idegen megszállás alatt lévő területek?
• Miért szakaszokban történt mindez? • Idézzük fel, miért volt különleges Nyugat-Magyarország és a Sopron-környék esete! • Mikor alakult ki a végleges határ
A trianoni béke által létrehozott ország területének
véglegesü-lése és birtokbavétele (1919–1921)
Horthy Miklós a Parlament lépcsőjén az ország-gyűlés megnyitása után, a leendő kormányzó jobb-ján Bethlen István