Miért vált kiszolgáltatottá a régió?
A két világháború közötti időszak Köztes-Európában a nemzetál-lamok kialakulásának betetőzése és kudarca is egyben. A régióban az első világháború után egy sor kisebb állam jött létre és vált a nagyhatalmak ütközőzónájává. Érdekelt volt a térségben a feltörekvő Szovjetunió, a birodalmi ábrándokat kergető fasiszta Olaszország, az újból megerősödő nemzetiszocialista Németor-szág, valamint a Párizs környéki békerendszert védő Franciaország.
A nagyhatalmi erőviszonyok alakulása miatt a térség országainak egyébként is korlátozott mozgástere az 1930-as években egyre inkább kényszer pályává alakult. A meglehetősen instabil viszo-nyok arra ösztönözték a térség győzteseit, hogy összefogjanak.
Így született 1920–21-ben kétoldalú szerződésekkel a kisan-tant, amelyet Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia kötöttek meg.
A szövetség a magyar revíziós törekvésekkel szemben jött lét-re, illetve a Habsburgok visszatérése ellen irányult. A románok az oroszoktól, a csehek a németektől (és Ausztria bekebelezésétől), a délszlávok pedig inkább Olaszországtól tartottak.
Corneliu Zelea Codreanu (1899–
1938), a román Vasgárda kapitánya
Ante Pavelić (1889–
1959) a horvát függet-lenségért küzdő usztasa mozgalom vezetője, majd a független horvát állam vezére. A második világháború után Pavelić Argentínába menekült, majd egy ellene elköve-tett sikertelen merénylet után Spanyolországba költözött
A nagyhatalmi törekvések ellenében ezek az államok így nem tud-tak együttműködni. A kisantant tehát a nagyhatalmakkal szemben nem nyújtott elégséges védelmet a térségnek.
Az első világháború a gazdasági viszonyokat is jelentősen átala-kította. A háború után a korábbi 26 európai állam helyébe 38 ország lépett, a 12 korábbi pénzrendszer pedig 27-re bővült. Köztes-Euró-pában az alrégiókon belüli munkamegosztás megszűnt, a mű-ködő kapcsolatrendszerek felbomlottak. A felbomlott birodalmak gazdaságilag sokkal egészségesebbek voltak (sokoldalú, egy-mást kiegészítő gazdaságszerkezet, nagy és védett piacok), mint az új országok (tőkehiány és egyoldalú termékszerkezet, amely miatt rá voltak utalva a nemzetközi kereskedelemre, és kiszolgáltatottá váltak annak hatásaival szemben). A korábbi együttműködést a bizalmatlanságból fakadó bezárkózás váltotta fel, az új gazdaság-politikát az önellátásra való törekvés jellemezte. Ezt azonban jelentősen nehezítette a tőkehiány.
Köztes-Európa egészét tekintve az átlagos egy főre jutó GDP a nyugati fele volt, a Balkánon azonban csak a harmada. A különb-ség pedig nem csökkent, mivel a főleg mezőgazdasági termékeket előállító térség lassabban fejlődött, mint az iparosodott nyugati államok. A vesztes államokat ráadásul jóvátételi kötelezettség, va-lamint a háború után hiperinfláció is sújtotta.
A Škoda-művek két arca Miért volt fontos a
nemzetiszocialista Németországnak a cseh ipar kapacitásá-nak megszerzése? • Melyik „népautó” elő-képe lehetett a elő-képen látható jármű?
Varsó belvárosa a második világháború előtt Miért történelmi
je-lentőségű az alábbi kép?
A vámszövetség terve a következő három lényeges mozzanatot tartalmazza:
1. Segítség azoknak a balkáni országoknak a kor-mányai számára, melyeket forradalom fenyeget;
2. egy Oroszország-ellenes blokk teremtése Közép-Európában […];
3. olyan erő megteremtése, amely Németország terjeszkedését megakadályozza, s Franciaország-nak az uralmát Európa középső részében bizto-sítja. […] A francia imperializmusnak az az igé-nye, hogy a német polgárság tegye magáévá a francia oroszellenes politikát, s a status quo-t egy-szer s mindenkorra ismerje el. Németország […]
ugyan hajlandó egy olyan csoportosulásba belépni, amely Oroszország gazdasága ellen irányul, […]
de e kívánságokat csak egy csereüzlet ellenében akceptálja és azt kívánja, hogy a Duna-Szövetség (a németek) délkeletre irányuló expanziójának […]
határt ne teremtsen […]. Jelentkezett egy másik ellenlábas is, a fasiszta Olaszország. […] a Tardieu-féle kombináció, mely eredetileg a szó tulajdon-képpeni értelemben vámszövetségnek indult, pár nap alatt csupán az érdekeltek közti preferenciális vámhatárok megteremtésévé módosult.
(A Tardieu-tervről a Korunk folyóiratban; 1932)
Mi volt a célja a Tardieu-tervnek, és mi ösztö-kélte a franciákat e lépésre? • Hogyan reagáltak erre a riválisok és az érintett térség országai? • Kik rivalizáltak a térség feletti gazdasági-politi-kai befolyásért? • Milyen konkrét érdekellentétek körvonalazhatók a cikk alapján?
Nagy-
Britannia
Német-ország
Cseh-szlovákia Bulgária Románia
Magyar-ország Lengyel-ország
Lakosság Európa egészéhez képest (%) 11,7 16,8 3,7 1,5 4,8 2,2 8,5
Az ipari termelés az összeurópaihoz
viszonyítva (%) 23,7 32,1 3,1 0,2 0,8 0,9 2,5
GDP/fő, 1929-ben (dollár) 372 304 181 65 n. a. 115 108
GDP/fő, 1937-ben 440 340 170 77 81 120 100
Búzatermésátlagok 1920 és 1924 között
(mázsa/ha) 21,8 17,4 14,7 10 10 11,5 10,6
Búzatermésátlagok 1935 és 1938 között
(mázsa/ha) 22,5 23,3 17,5 13,6 10,5 14,6 11,9
Milyen fejlettségi szinten álltak Európa államai? • Milyen regionális fejlettségbeli különbségek jellemezték az ipart Köztes-Európában a két világháború között? • Hogyan alakult a nemzeti jövedelem a világválság után (1937-ben) a korábbihoz (1929-hez) képest? • Milyen regionális különbségek láthatók a GDP-ben? • Összehasonlítva a nyugati termésátlagokkal, milyen volt a térség országainak mezőgazdasági termelékenysége az első világháború után? • Hogyan változott ez az 1930-as évek végére?
Összegzés
Okok és következmények
• Milyen gazdasági és politikai helyzetbe került Köztes-Európa a két világhá-ború között?
• Mely hatalmak igyekeztek befolyásuk alá vonni a térséget?
Változás és folytonosság
• Milyen folyamat nyomán alakult ki Köztes-Európa három alrégiója?
• Mennyire sikerült megnyugtatóan kezelni a térségben a kisebbségek hely-zetét?
Köztes-Európa és Nyugat-Európa néhány országának gazdasági adatai a két világháború között
A T L AN T I - ÓC E Á N
É szaki-tenger B alti-tenger
Adria
Az első világháború után demilitarizált terület 1936-ig
Szudéta-vidék Olasz területi igények
1938. márciusától Németország része
Franco-párti erők Köztársaságpártiak A spanyol polgárháború frontvonala 1937-ben: