Olvassuk el a digitális tananyagban, milyen tévhitek élnek napjainkban is Trianonnal kapcsolatban! • Milyen válaszokat adott ezekre a történet-tudomány?
A Rongyos Gárda
Magyarország mellett 15 304 Ausztria mellett 8 227
Érvénytelen 502
A soproni népszavazáson (1921. december) a Ma-gyarországhoz tartozást választók nyertek – annak ellenére, hogy a város lakosságának 52%-a német anyanyelvű volt. (A szintén szavazó környékbeli falvak közül az öt német többségű Ausztria, az egy magyar és két horvát többségű Magyarország mellett döntött. A népszavazás azonban a népes-ségszám miatt alapvetően a városi szavazatokon múlott.) A nemzetgyűlés 1922-ben Sopron városának a „Civitas fidelissima” (leghűségesebb város) címet adományozta
Összegzés
Okok és következmények
• Milyen elvek alapján döntöttek a győz-tesek Magyarországról?
• Mire törekedett, és mekkora mozgás-tere volt a magyar külpolitikának?
Történelmi jelentőség
• Milyen területi és etnikai következmé-nyei voltak a trianoni békeszerződés-nek?
• Hogyan érintette gazdaságilag az or-szágot a területek elcsatolása?
A trianoni békeszerződést a ma-gyar közvélemény – joggal – ma is igazságtalannak érzi. A közgon-dolkodásban napjainkig számtalan legenda él a békeszerződéssel kap-csolatban. Például: tényleg azért bánt igazságtalanul a magyarokkal Georges Clemenceau francia mi-niszterelnök, mert így akart bosszút állni fiának, Michelnek a magyar feleségén? Valóban prostituáltak győzték meg az antant diplomatáit és szakértőit arról, hogy hol húzód-janak a határok? A trianoni béke-szerződés csak egy adott időtar-tamra szól? Van-e titkos záradéka a békeszerződésnek?
Összefoglalás
• Gondoljuk végig az eseményeket az alábbi vázlatpontok segítségével!
• Készítsünk folyamatábrát néhány témához!
• Gyűjtsük össze a legfontosabb forrásokat az egyes anyagrészekhez!
• Emeljük ki a nevezetes eseményeket, személyeket és a hozzájuk tartozó dátumokat!
1. Az első világháború
• A háború jellege, a különböző frontvonalak • A háború kiszélesedése
• Magyarország az első világháborúban • A hátország szerepe
2. Politikai változások Oroszországban
• A februári forradalom és a bolsevik hatalomátvétel • A diktatúra kiépülése Szovjet-Oroszországban 3. A háborús vereség következményei Magyarországon
• Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása, Magyarország megszállása • Az őszirózsás forradalom és Károlyi Mihály politikájának értékelése • A Tanácsköztársaság
• Horthy Miklós hatalomra kerülése 4. Az első világháborút lezáró békerendszer • A győztes hatalmak közötti ellentétek
• Területi változások Európában, új államok Kelet-Közép-Európában 5. A trianoni béke
• A magyar álláspont értékelése
• A trianoni béke területi, etnikai és gazdasági következményei • A határon túli magyarság sorsa
Fogalmak, adatok
Fogalmak: villámháború – állóháború/állásháború, központi hatalmak, frontvonal, hátország, antant, jóvátétel, Népszövetség, revízió, reváns, bolsevik, szovjet, kommunizmus, őszirózsás forradalom, Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP), egypártrendszer, proletárdiktatúra, egyházellenesség, vallásellenesség, ellenforradalom, kormányzó, vörösterror, fehérterror.
Személyek: Lenin, Trockij, Thomas Woodrow Wilson, Georges Clemenceau, IV. Károly, Károlyi Mihály, Jászi Oszkár, Garami Ernő, Kun Béla, Apponyi Albert, Horthy Miklós.
Topográfia: Szarajevó, Doberdó, Szentpétervár, Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, Csehszlovákia, a balti államok, Lengyelország, a trianoni Magyarország.
Kronológia: 1914–1918 (az első világháború), 1914. június 28. (a szarajevói merénylet),
1914. július 28. (az Osztrák–Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának, a világháború kirobbanása), 1917 (a februári forradalom és a bolsevikok hatalomátvétele Oroszországban), 1918. október 31.
(az őszirózsás forradalom győzelme), 1918. november 3. (a padovai fegyverszünet), 1919 (a békekonferencia kezdete, a versailles-i béke), 1919. március 21. – augusztus 1.
(a pro le tár diktatúra időszaka), 1920. június 4. (a trianoni békediktátum aláírása).
IV. Európa és a világ többi része
a két világháború között
ATL AN TI -Ó CE Á N
BELGIUMHOLLANDIA
OSZTRÁK–MAGYAR
OROSZ BIRODALOM
AUSZTRI ACSEHSZLOVÁKIAMAGYARO. LENGYELORSZÁG
BELGIUMHOLLANDIA
OLAS
Milyen további veszteségek érték a népességet a háború után?
A háborús pusztítás az élet minden területén megmutatkozott.
A több mint négy évig tartó „nagy háború” 15–18 millió halálos áldozatot követelt, amit tetézett az 1918-ban kezdődő spanyolnát-hajárvány. Ez a különleges influenza becslések szerint a Föld lakos-ságának mintegy 20%-át megfertőzte, és világszerte hasonló nagy-ságrendű halálos áldozatot szedett, mint a világháború. A betegség egyúttal sok helyütt megkérdőjelezte az orvoslásba és a tudomá-nyokba vetett hitet is. A világháború következtében százezrek haltak éhen, és milliók váltak földönfutóvá. A frontról hazatérők között nagy számban voltak hadirokkantak, valamint lelkileg súlyosan sérültek.
A hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák miatt Európában az állam feladatai is bővültek: a szociális intézmények fenntartá-sával és számos népjóléti rendelkezéssel. Ugyanakkor megnőtt az idegenellenesség is. Sokan gondolták úgy, hogy az „idegenek”, a bevándorlók az őshonos lakosság elől veszik el az életlehetőséget. Az Egyesült Államokban például újjászerveződött a fehérek felsőbbrendűségét hirdető Ku-Klux-Klán. 1924-ben a 114 millió állampol-gár közül mintegy 4 millióan voltak tagjai a szerve-zetnek. A vesztes országokban gyakran az idegennek tekintett zsidóságot hibáztatták a háborús vereségért is, ezáltal a bűnbakkeresés felerősítette az antiszemi-tizmust. A frontról hazatért férfiak visszailleszkedése se ment könnyen. Minden hadviselő országban nőtt az erőszak szintje: gyakoriak voltak az erőszakos bűn-cselekmények, a vesztes országokban eluralkodott a forradalmi-polgárháborús hangulat, utcai atrocitások, idegenellenes pogromok és lincselések zajlottak.
28. Nyugtalan évek
Idézzük fel, hogy a „nagy háborút” mely államok fejezték be a győztes, és melyek a vesztes oldalon! • Miként jelentkeztek a győztesek közötti ellentétek a béketárgyalásokon? • Gondoljuk végig, milyen változásokat hozott a háború a mindennapi életben! • Milyen követ-kezményei lehettek a katonák tömeges hazatérésének?
Európa az első világháború előtt Európa az első világháború után
Hasonlítsuk össze a két térképet! • Hány helyen változtak meg az államhatárok? • Hol keletkez-tek területi ellentékeletkez-tek? • Milyen új államok jötkeletkez-tek létre? • Mely birodalmak bomlottak fel teljesen? • Milyen problémákkal küzdöttek az utódállamok?
Hadirokkant katonák