Törők-Szent-Miklós, Kisújszállás, Karczag, a

Vizei:, a Duna, Vág; Nyitra, Zsitva és T a t a folyók. Lakosainak s z á m a 151 ezer, kik magyarok németek és tótok.

Nevezetesebb belyei:

Komárom,

a Duna és Vág összefolyásánál, a megye székhelye, régi erös várral, melyet ellenség még soha nem vett be.

Neszmély,'

a Duna mellett, hires bortermesztéssel; itt h a l t meg Albert király.

Tata,

meleg forrású tóval, czukor-gyárral, — posztó, kő-edény és pokróczkészitéssel.

Kis-Bér,

vasút mellett, nagy állami ménessel.

Uj-Szőny,

a Duna mellett, gőzhajó és vasúti állomással.

C) T i s z á n i n n e n i k e r ü l e t .

A Tiszáninneni kerület 10 megyét foglal magában u. m.

Jász-Nagy-Kun-Szolnok, Heves, Borsod, Gömör, Abauj-Torna, Sze-pes, Sáros, Zemplén, Ung és Bereg megye.

1. Jász-Nagy-Kun-Szolnok megye.

Területe 4600 • km., felülete egészen rónaság s igen t e r -m é k e n y ; folyói: a Tisza és Zagyva. Lakosainak szá-ma 278 ezer>

a kik mindnyájan magyarok s földmiveléssel foglalkoznak.

Nevezetesebb belyei:

Szolnok,

a Tisza és vasút mellett, a megye székhelye, s ó -raktár, fakereskedés, halászat.

— 1 8 5 —

Nevezetesebb helyei:

Eger,

az Eger folyó és vasút mellett érseki és megyei székhely, lyeeum, csillagda, hires vörösbortermelés, — régi v á -rát az egri nők védelmezték a törökök ellen.

Hatvan,

vasút mellett, hires lótenyésztéssel.

Verpelét,

kitűnő dohánytermeléssel.

Visonta,

boráról hires.

Gyöngyös,

a Mátra meilett, élénk város.

Párád,

kénes savanyuvizzel.

3. Borsod megye.

Területe 3500 • km., felülete nagyobbára hegyes, hol réz, vas, kőszén, márvány, palakő és porczellánföld találtatik, — déli része lapályos és igen.termékeny. Vizei: a Tisza, Hernád, Sajó, Bodva és Eger. Lakosainak száma 195 ezer, kik magyarok, né-metek és tótok.

Nevezetesebb helyei:

Miskolcz,

a Sajó mellett, a megye és ref. püspök szék-helye, porczellán- és burnót-gyárral, élénk kereskedéssel, sok ipa-rossal.

Diósgyőr,

vasút mellett, papir-, aczél- és üveg-gyárral.

Ónod,

itt tartott II. Rákóczy Ferencz fejedelem országgyű-lést 1707-ben; mellette v a n a

Mohi puszta,

hol a tatárok IV. Béla király idejében a magyarokat megverték.

4. Gömör megye.

Területe 4 1 0 0 • km., egész felülete hegyes, völgyes, gazdag ásvány tel epekkel. Folyói: a Hernád, Sajó és Rima. Lakosainak száma 165 ezer, kik magyarok és tótok, — legfőbb foglalkozásuk cserépedény, üveg és papir-készités, valamint a vasgyártás.

Nevezetesebb helyei :

Rima-Szombat,

a Rima és vasút mellett, a megye szék-helye, élénk iparral és kereskedéssel.

Tiszolcz,

a Rima és vasút mellett, vasbányákkal, vas- és papírgyárakkal.

i

Murányalja,

kőedény és papírgyárral, — közelében a hires Murányvár romjai.

Dobsina,

vasút mellett, réz-, higany- és dárdanybánvákkal, papírgyárral, hires jégbarlanggal.

Rosnyó,

püspöki székhely, vas- és ólombányákkal.

Aggtelek,

hires cseppköbarlanggal.

Csetnek,

dohánytermeléssel.

5. Abauj-Torna megye.

Területe 3400 • km., felületének nyugoti részén a Gömör-Szepesi-érczhegységek nyúlnak el, melyekben arany, ezüst, réz találtatik, — keleti részén kitűnő bort termő szőlőhegyek emel-kednek, — közepén a Hernád völgye húzódik végig, mely ter-mékeny sikság. Folyói: Hernád, Tarcza, Bodva, Torna és Jolsva.

Lakosainak száma 183 ezer, kik magyarok, németek, tótok és oroszok.

Nevezetesebb belyei:

Kassa,

a Hernád és vasút mellett, sz. kir. város, püspöki és megyei székhely, gyönyörű gót.h-templommal, jogakadémiával gymnasiummal, sok hivatallal, tanintézettel és gyárral, ipara és kereskedelme kitűnő.

Szépbalom,

Kazinczy Ferencz költő eltemetési helye.

Alsó

és

Felső-Meczenzéf,

vasbányákkal és v a s h á m o -rokkal.

Rozgony,

hol I. Károly király a hatalmas Csák Mátét legyőzte.

Aranyidka,

arany- és ezüstbányákkal.

Jászó,

a Bodva mellett, barlanggal és márványbányával.

Itt v a n a premontrei rend prépostsága.

6. Szepes megye.

Területe 4600 Q k m-> felülete többnyire a m a g a s T á t r a nagy hegyeivel v a n borítva, melyeknek legmagasabb csúcsai a lomniczi és gerlachfalvi; e hegyek egy részében réz, v a s és ke-vés arany és ezüst találtatik. Folyói: a Poprád, Hernád, Gölnicz és Dunajec. Lakosainak száma 173 ezer, kik németek, oroszok, és tótok.

Nevezetesebb helyei:

Lőcse,

sz. kir. város, a megye székhelye, gymnasiummal, bányászattal, élénk iparral és kereskedéssel.

Késmárk,

a Poprád mellett, bor-, vászon- és gabnakeres-kedéssel.

Gölnic,

réz- és vasbányákkal.

Igló,

a Hernád mellett, réz és vasbányákkal, lentermesz-téssel és vászonszövéssel, tanitóképezdével.

Szepesvár,

régi várromok.

Szepesváralja,

püspöki székhely.

Tátra-Füred,

kitűnő fürdővel.

7. Sáros megye.

Területe 3800 • km.,, felületét egészen hegyek borítják, melyekben réz, vas, só, opál és sok kitűnő ásványviz találtatik,

— éghajlata zord. Folyói: Tarca, Poprád, Hernád, Tapoly és Ondova. Lakosainak száma 168 ezer, a kik tótok, oroszok, kevés magyar és német.

Nevezetesebb helyei:

Eperjes,

a Tarea és vasat mellett, g. kath. püspöki és megyei székhely, luth. collegium, könyvnyomda, kőedénygyár; itt volt Karaffa vezér vértörvényszéke.

Alsó-Sebes,

vatta- és papírgyárral.

Kis-Szeben,

a vasút mellett, papírgyárral és vászon-szövéssel.

Vörösvágás

hegyeiben nemes opál találtatik.

Bártfa,

híres fürdővel.

Sóvár,

sóbányákkal.

8. Zemplén megye.

Területe 5000 • km., felülete északi részén hegyes, hol vas, timsó, márvány és opál bányásztatik, — déli részén az úgy-nevezett Hegyalján a világhirü borok teremnek s a Tisza és Bod-rog vidékei termékenyek. Folyói : a Tisza, BodBod-rog, Tapoly és Hernád. Lakosainak száma 273 ezer, kik magyarok, tótok és ruthének.

Nevezetesebb belyei:

Sátoralja-Ujhely,

vasút mellett, a megye székhelye.

Nagy-Mihály,

vasút mellett, sóházakkal.

Varannó,

a Tapoly mellett, kéheső bányászattal.

-Sárospatak,

a Bodrog mellett, ref. collegiummal.

Tokaj,

a Bodrognak a Tiszába szakadásánál, v a s ú t mellett, a világhírű bort termő tokaji hegy tövében.

Tarcal. Mád, Tálya és Tolcsva,

kitűnő borter-termeléssel.

Szerencs,

vasút mellett. Itt táborozott Árpád a honfog-laláskor.

9. Ung megye.

Területe 3000 km., felülete északra hegyes, nyugoti és déli vidéke lapályos és termékeny. Folyói : a Latorca, Laborca és Ung. Lakosainak száma 126 ezer, kik oroszok, magyarok és tótok.

Nevezetesebb belyei:

Ungvár,

az Ung ,vize mellett, a megye és gör. kath. p ü s -pök székhelye, kőedény- és posztógyárral, gymnasiummal.

Szobráncz,

hires fürdővel.

Turja-Remete,

vashámorral és vasöntődével.

Szerednye,

j ó bortermeléssel.

10. Bereg megye.

Területe 3600 • km., felülete északi részén hegyekkel v a n borítva, melyekben vas, márvány, opál és jáspis találtatik, — déli része lapályos és termékeny. Folyói: a Tisza, Latorca és Bor-sova. Lakosainak száma 153 ezer, kik oroszok, magyarok és németek.

Nevezetesebb belyei:

Beregszász,

a vasút mellett, a megye székhelye, malomkő-bányákkal.

Batyu,

vasúti állomás.

Munkács,

a Latorca mellett, régi várral, mely .ma állami

fogházul szolgál, — sóraktárral. Honfoglaló őseink itt jöttek be a hazába. •

Szolyva,

hires savanyuviz-forrással.

Alsó-Vereczke,

hegyszoros mellett.

I>) T i s z á n t ú l i k e r ü l e t .

Ezen kerület a Tisza balpartján terül el s 14 megyét foglal magában, u. m. ; Hajdú, Szabolcs, Szathmár, Ugocsa, Máramaros, Szilágy, Bihar, Békés, Csongrád, Csanád, Torontál, Temes, Arad és Krassó-Szörény megyéket.

1. Hajdú megye.

Területe 2000 • km., felülete egészen sík és termékeny. Fo-lyói: a Tisza és 'Hortobágy. Lakosainak száma 173 ezer, kik mindnyájan magyarok s földmiveléssel és baromtenyésztéssel fog-lalkoznak.

Nevezetesebb helyei:

Debreczen,

sz. kir. város, vasút mellett, reform, püspöki és megyei székhely, ref. collegyummal, gazdasági és többféle t a n -intézetekkel, gyárakkal ; — lakosainak nagyobb része földmivelés-sel és baromtenyésztésföldmivelés-sel foglalkozik. Itt született Csokonai Vitéz Mihály.

Hajdu-Böszörmény,. Hajdu-Szoboszló,

vasút mel-lett, régebben nevezetes hajduvárosok voltak.

Püspök-Ladány,

élénk vasúti forgalmi hely, dohányter-mesztéssel.

2. Szabolcs megye.

Területe 4300 • km., mely egészen termékeny síkság. Fo-lyója a Tisza. Lakosainak száma 21'4 ezer, kik magyarok, lótok és ruthének vagy oroszok.

Nevezetesebb helyei:

Nyíregyháza,

a vasút mellett, a megye székhelye, dohány-termeléssel, sósfürdővel, salétrom-főzéssel.

Nagy-Kálló,

dohánytermeléssel és állami reáliskolával, mocsáros vidéken.

Nyírbátor,

a Báthory fejedelmi-család származási helye, emlékkel.

Mária-Pócs,

a baziliták kolostorával, hires búcsújáró hely.

Kis-Várda,

vasút mellett, élénk kereskedéssel.

3. Szathmár megye.

Területe 5800 • km., felülete nyugaton termékeny r ó n a , ' egyéb oldalán hegyek emelkednek, melyekben arany, ezüst, réz, ón és kőszén találtatik. Folyói: a Tisza, Szamos, Kraszna, T ű r -és Ér. Lakosainak száma 2 9 3 ezer, kik kev-és kivétellel magyarok.

Nevezetesebb helyei:

Nagy-Károly,

vasút mellett, a megye székhelye, könyv-nyomdával, takarékpénztárral, templomokkal s gróf Károlyi Ist-ván szép kastélyával.

S z a t h r n á r- N é m e t i , a Szamos mellett, püspöki székhely, sokféle hivatalokkal, élénk iparral és kereskedéssel, tanintézetekkel.

Nagy-Bánya

és

Felső-Bánya,

arany, ezüst, ólom- és rézbányákkal, hires gesztenyetermeléssel.

4. Ugocsa megye.

Területe 1100 • km., felülete déli része lapályos és t e r m é keny, egyéb helyen hegyes. Folyói: a Tisza, Borsova és Tur. L a -kosainak száma 65 ezer", kik magyarok, oroszok és németek.

Nevezetesebb helyei:

Nagy-Szőllős,

vasút mellett, közel a Tiszához, a megye székhelye, élénk forgalommal, bortermeléssel.

Halmi,

a T u r és vasút mellett, nevezetes vásárokkal.

Tisza-Ujlak,

a Tisza és vasul mellett, halászattal és fa-kereskedéssel.

5. Mármaros megye.

Területe 10,000 • km., felülete egészen hegyekkel v a n , bo-rítva, melyek csak az árpát, burgonyát és lent termik meg, de nagymennyiségű sót, aranyat, ezüstöt, rezet, v a s a t s mármarosi

gyémántot szolgáltatnak. Folyói : a Tisza, Talabor, Nagyág és I z a . Lakosainak száma 227 ezer, kik oroszok, románok és magyarok.

Nevezetesebb belyei:

Mármaros-Sziget,

a Tisza és vasút mellett, jogakadé-miával, több iskolával, nagy sóraktárral, élénk kereskedéssel.

Visso,

mellette v a n a hires Sídiguli savauyu-viz forrás.

Huszt,

a Tisza és vasút mellett, régi várrommal, halászat-tal baromtenyésztéssel és lentermeléssel.

Borsa,

savanyuvizzel és vashámorral.

6. Szilágy megye.

Területe 3400 km., felülete északnyugoti részén termékeny lapály, egyéb helyen hegyekkel v a n borítva. Folyói: a Szamos, Kraszna és Berettyó. Lakosainak száma 171 ezer, kik magyarok, románok és németek.

Nevezetesebb helyei:

Zilah,

a megye székhelye, gymnasiummal és tanitóképez-dével.

Kraszna,

a hasonnevű folyó mellett, bortermeléssel.

Szilágy-Somlyó,

bortermeléssel és ásványos vízzel.

Tasnád,

hires bortermeléssel.

Zovány,

kénes fürdővel.

7. Bihar megye.

Területe 10,900 Q km., felülete keleti felében hegyes, nyugoti felében termékeny rónaság. Hegyeiben sok v a s , kőszén, a s -phalt, réz, márvány, mészkő, arany, ezüst és többféle ásvány ta-láltatik, többi hegyei pedig kitűnő bort teremnek, rónaságának egy részén szíksó, glaubersó,· salétrom találtatik. Vizei közzül neve-zetesebbek : a Sebes- és Fekete Körös, Berettyó folyók, Bisztra, Jád, Hollód, Gyepes, Tőz-patakok, — a konyári sóstavak, az On-császai fenyvesi tó, számtalan hideg és meleg ásvány-források.

Lakosainak -száma 448 ezer, kik magyarok, románok tótok és németek.

In document K. NAGY SÁNDOR. BIHAR7áRMEG7£ FÖLDRAJZA (Pldal 192-200)