Közigazgatás

Biharmegye közigazgatásilag felosztatik: egy köztörvényható-sági joggál felruházott városra, mely Nagy-Várad, és 17 szolgabírói járásra, u. m. központi, szalárdi, margittai, ér-mihályfalvai, szé-kelyhídi, derecskei, b.-ujfalui, tordai, m.-keresztesi, cséífai, szalon-tai, tenkei, beéli, csékei, belényesi, vaskóhi és élesdi járásra.1)

Az egész megye felett, mely 85,215 házat foglal magában, 447,834 lakossal, a főispán áll, ki egyszersmind a külön törvény-hatósági joggal bíró Nagy-Váradnak is főispánja. A főispán a végrehajtó hatalom képviselője, ellenőrzi a törvényhatósági

önkor-') Az 1883. XV. t. czikknek megfelelőleg megyénk rendezkedni akar-ván, 1883. május 19-én tartott közgyűlésében 134/84. sz. a. a szolgabírói já-rások számát az eddigi 20 helyett 16-ban állapította m e g ; azonban Ér-Mi-hályfalva vidéke — melynek járása szintén eltöröltetett — kérvényezte a járásnak helyreállítását s a megye 1883. június 20-án s szeptember 19-én tar-tott gyűlésében 172/84. és 273/84. sz. a. elhatározta az ér-mihályfalvai járás helyreállítását s e határozatot a belügyminisztérium 1883. október 4-én 57025/III b. 84 sz. a. kelt határozatával helyben hagyván, a járások száma végleg 17-ben állapíttatott meg. Ez uj beosztás 1884. évi január 1-én lépett érvénybe.

mányzatot és őrködik az állami közigazgatás érdekei felett, — elnöke a közgyűléseknek és közigazgatási bizottsági gyűléseknek.

A főispánt a belügyminiszter előterjesztésére Ő felsége a koronás király nevezi ki s mozdítja el hivatalától. A főispán székhelye Nagy Várad.

A főispán alatt két törvényhatóságnak t. i. NagyVárad v á -rosnak és Biharmegyének egymástól teljesen független közigaz-gatása és tisztviselői kara áll.

Nagy-Várad városnak1) első tisztviselője a polgármester, ki elnöke a tanácsnak, közvetíti a kormányrendeleteket s végrehajtja azokat, képviseli a várost. A tisztviselői kar tágjait képezik : jegyző, aljegyző, főügyész, alügyész, főszámvevő, alszámvevök, fő-pénztárnok, segéd-fő-pénztárnok, főkapitány, alkapitányok, levéltár-nok, tanácsosok, árvagyám, főorvos, 3 alorvos és 6 fogalmazó, biztosok, — kiket a törvényhatósági bizottság választ 6 évre, csupán a levéltárnókot nevezi ki és pedig élethossziglan a főispán.

A törvényhatósági bizottságot maga a város közönsége választja szintén 6 . é v i időtartamra. Vannak még a városi tisztviselői k a r segédkezésére fogalmazó gyakornokok, kezelő személyzet, adótisz-tek, Írnokok és napdijasok, kiket azonban a főispán, illetőleg pol-gármester nevez ki.

Biharmegye első tisztviselője az alispán, ki az 1870. XLII.

t. cz. 58. §-a szerint vezeti a közigazgatást, képviseli a megyét, és végrehajtja a kormány rendeleteit, stb. Az alispán vezetése alatt lévő megyei tisztviselői kar t a g j a i : a főjegyző, 3 aljegyző, főügyész, 2 alügyész, árvaszéki elnök és 6 ülnök, főpénztárnok, árvaszéki pénztárnok, főszámvevő, 3 alszámvevö, közgyám, főor-vos, 10 járási orfőor-vos, (u m. Szalontán, Tenkén, N.-Váradon, Mar-gittán, Derecskén, Székelyhidon, M.-Csékén, Élesden, B.-Ujfaluban és Belényesben), továbbá 17 szolgabíró, 17 segédszolgabiró, v a l a -mint 5 állatorvos (Belényesben, B.-Ujfaluban, Szalontán, Margitt á n és NagyVáradon). Ezen MargittiszMargittviselőkeMargitt a megyei Margitt ö r v é n y h a Margitt ó -sági bizottság választja 6 évre, a törvényható-sági bizottságot pedig szintén a megye közönsége. Ezek mellett van még a megyénél főlevéltárnok, és egy allevéltárnok, kiket a főispán nevez ki élet-fogytiglan, — továbbá vannak közigazgatási gyakornokok, kezelő személyzet, írnokok, napdijasok, kiket a főispán, illetőleg az alispán o Törvényhatósági joggal az 1870: XL. t. cz. 88. §. által lett

fel-ruházva. .

nevez ki. Itt lehet felemlíteni a körorvosokat, kiket az 1876. XIV.

t. ez. 142. §-a értelmében az orvosi körökké alakitott községek választanak. Az egészségügyi vagy orvosi körök számát a megyei bizottság 581/84. sz. határozatával 45-ben állapította meg s ugyanakkor a körorvosi székhelyek is meghatározva lettek. Ezen 45 orvosi körhöz vannak beosztva a megye . összes községei, kivéve 7 községet (Báránd, Bajom. Belényes, Kornádi, Okány, S a r -kad és Szalonta), melyek külön-külön tartanak községi orvost. Vala-mint itt említhetők fel a gyógyszertárak, melyeknek száma a megye egész területén, Nagy-Váradot is ide értve, 25.

Ugy a városi, mint a megyei törvényhatósági bizottság felett a közigazgatási bizottságok — melyek külön v a n n a k a város, kü-lön a megye részére szervezve — állanak, melyeknek hatáskörét az 1876. VI. t. ez. határozza meg. A közigazgatási bizottság tagjai a főispán elnöklete alatt a polgármester, illetve alispán, továbbá a főjegyző, főügyész, árvaszéki elnök, főorvos, adófelügyelő, a ki-rályi állami építészeti hivatal főnöke, tanfelügyelő, kiki-rályi ügyész, posta- és távirdai főnök, — ezeken kivül a törvényhatósági köz-gyűlés által választott 10 tag. A közigazgatási bizottság intézkedik mindazon közigazgatási ügyekben, melyeket a törvény hozzá uta-sít, — gyakorolja a fegyelmi hatóságot a törvény által kijelölt esetekben, — határoz azon fellebbezési ügyekben, melyek a törvény által hatáskörébe utaltatnak.

A közbiztonsági szolgálat ellátására katonailag szervezett m.

kir. csendőrség felállítását határozta el az 1881: III. t. cz. s felosz-totta az egész országot 6 csendőr-kerületre, mely kerületek ugyan-annyi csendőr-parancsnokság alatt állanak. Egy-egy csendőrkerü-letbe több m l ^ g van befoglalva. Ezen csendőr-kerületek közül Biharmegye1) a harmadik csendőr-kerülethez, vagyis a budapesti csendőr-parancsnoksághoz tartozik.

A kerületek fel vannak osztva szárnyparancsnokságokra. A harmadik kerület három szárnyparancsnokságra v a n felosztva, melyek közzül Biharmegye a harmadik szárnyparancsnoksághoz tar-tozik, melynek székhelye Nagy-Várad. A szárnyparancsnokságok szakaszokra oszolnak s Biharmegye két szakaszt képez, u. m. a nagyváradi és belényesi csendőr-szakaszt.

') Nagy-Várad város területére a csendőrség még nincs életbe léptetve.

A csendőrség.

4

A csendörszakaszok felosztatnak őrsökre. A nagyváradi vagy első szakaszhoz 18 őrs vagy őrjárat tartozik, melyeknek székhelyei:

Nagy-Várad 82. sz., Bihar 83. sz., Mező-Telegd 84. sz., Remeez 85 sz., Élesd 86. sz., Nagy-Báród 87. sz., Mező-Kéresztes 71. sz., Nagy-Léta 89. sz., Derecske 90. sz., Szalárd 91. sz., B.-Ujfalu 92.

sz., Darvas 93. sz., Torda 94. sz., Micske 78. sz., Margitta 80.

sz., Széplak 79. sz., Székelyhíd 98. sz. és Mihályfalva 82. sz. őrs székhelye. A belényesi vagy második szakaszhoz 13 őrs tartozik, me-lyeknek székhelye: Belényes 100. sz., Magyar-Cséke 101. sz., Ro-bogány 102. sz„ Vircsolog 103. sz., Felső-Poeny 104. sz., Vaskóh 93. sz., Beél 106. sz., Ökrös 95. sz., Gyapjú 108. sz., Tenke 97.

sz., Szalonta 110. sz., Sarkad 111. sz. és Ugra 112. számú őrs székhelye. Összesen tehát 31 csendör-örsségre osztatik Biharmegye, melyeket 3 őrmester, 23 gyalog őrsvezető, 120 gyalog csendőr, — ezeken kivül 8 lovas őrsvezető és 40 lovas csendőr képez.

A csendőrség katonai ügyekben a honvédelmi, gazdászati ügyekben a belügyminiszter alatt áll.

3, Katonai vagy véderő, '

A véderŐröl, vagy katonaságról szóló törvények a l a p j á n min-den megye tartozik a véderőhöz bizonyos számú legénységet szol-gáltatni. A véderő felosztatik: hadseregre vagy közös hadseregre és honvédségre').

A közös hadseregről az 1868: XL. t. cz. intézkedik. Ezen törvény értelmében megyénk is tartozik évenkint bizonyos meny-nyiségü katonát szolgáltatni a közös hadsereghez. A sorozás a járások székhelyein történik. Megyénk a 37. gyalogezredhez

szolgál-tat ujonczokat (melynek állomása jelenleg Nagy-Váradon és Grácz-ban van), csak a margittai, ér-mihályfalvai, széka^ííidi és derecs-kei járás soroz a (Debreczenben állomásozó) 39-ík gyalogezredhez;

a huszárokat a (Bukovinában állomásozó) XVI-ik h u s z á r e z r e d h e z ; a tüzéreket pedig a (Temesvárt állomásozó) XIII. tüzérezredhez osztják be.

A honvédségről az 1868. XLI. t. cz. intézkedik, a mely az orszá-got 6 honvédségi kerületre osztja fel. Ezen kerületek közül megyénk a Budapesten székelő I-só' honvéd-kerülethez tartozik. A honvéd

') A törvény rendelkezik még haditengerészetről és népfelkelésről is, de az elsőhöz megyénk nem szolgáltat legénységet, — az utóbbi pedig csak rendkívüli esetben volna felállítható: igy mindkeltőnek ismertetése mellőzhető.

kerületek dandárokra vannak felosztva, — melyek közül megyénk a 80-ik honvéd gyalog dandárban van, melynek székhelye üebreczen.

A dandárok ismét zászlóaljakra osztatnak fel, — ezen zászlóaljak közül megyénk 4 zászlóaljhoz ad legénységet, u. m. a 9., 1 0 , 42., 46. zászlóaljakhoz, — és pedig a Nagg-Váradon állomásozó 1.0-ik zászlóaljhoz soroz a beéli, belényesi, élesdi, központi, m.-csékei, m.-keresztesi, szalárdi, tenkei, és vaskóhi járás, — a Boros-Jenőben állomásozó 9-ik zászlóaljhoz soroz a cséífai és szalontai járás, — a Débreczenben állomásozó 42-ik zászlóaljhoz soroz a tordai járás és a Débreczenben állomásozó 46-ik zászlóaljhoz s o r o z : a b.-ujfalui, derecskei, ér-mihályfalvai, székelyhídi és margittai1) járás.

Honvéd huszárok megyénkből a 2-ik és 3-ik lovas-ezredhez soroztatnak.

A sorozások a szolgabírói járások székhelyein történnek, kivéve a cséffai járást, mely Szolontán soroz.

4 . Adó és illeték,

A királyi adóhivatalok az állami adók s kincstári illetékek beszedésére és kezelésére vannak hivatva. Ilyen királyi adóhivatal v a n 8 a megyében, u. m. Nagy-Váradon, B.-Ujfaluban, Székely-hidon, Margittán, Élesden, Belényesben, Szalontán és Tenkén.

Megyénk összes községei ezen adóhivatalokhoz tartoznak, — csupán Nagy-Várad városnak van külön adóhivatala. A kir. adóhivatalok hatáskörét az 1868: XXI. t. cz. állapítja meg, melynek némely szakaszai később módosítást szenvedtek. Az adóhivatal személy-zetét a pénztárnok, ellenőr és számtisztek képezik.

A kir. adófelügyelők vezetik adóügyekben az állami közigaz-gatást a törvényhatóságok területén, a közigazgatási bizottság ellenőrzése mellett, — tehát a kir. adófelügyélök a kir. adóhiva-taloknak felette állanak. Hatáskörüket az 1876 : XV. t. cz. 4. §-a szabályozza. A kir. adófelügyelőket 0 Felsége nevezi ki a pénzügy-miniszter előterjesztésére, segédszemélyzetét pedig a pénzügymi-niszter. Ilyen kir. adófelügyelő megyénkben egy van, Nagy- Váradon,

') A margittai járás 1885. év végéig a Zilahon állomásozó 45-ik zász-lóaljhoz sorozott, azonban a honvédelmi minisztérium 57781/VIII. 85. sz.

rendeletével 1886. évi január 1-től kezdve a honvédzászlóaljak kiegészítési területei ujolag szerveztetvén, a margittai járás a 46-ik zászlóalj kiegészí-téséhez rendeltetett, — ugyanekkor ujonczállitás székhelyeiül a járások helyei állapíttattak meg, csupán a cséffai járásnak nincs ujonczállitási szék-helye, hanem Szalontán soroz.

4*

ki mellett v a n két titkár, 4 fogalmazó, egy számvizsgáló, 4 szám-tiszt., 6 adóvégrehajtó és a kezelő személyzet.

A Jár. illetékkiszabási hivatalok az 1875: XXV. t. cz. szerint a kincstári illeték kiszabása végett állíttattak fel, melyek közvet-len a pénzügyigazgatóság alá tartoznak. Ilyen kir. illetékkiszabási hivatal megyénkben egy van, Nagyváradon, melynek hatáskörébe t a r -tozik az egész megye. Ennek élén a kir. illetékszabási hivatal főnöke áll, ki mellett v a n 3 fogalmazó, egy gyakornok s a kezelő személyzet.

Ezeken kivül v a n még az illetékkiszabási hivatalhoz 4 számtiszt kinevezve, kik az illetékek kezelése végett a nagyváradi, b.-ujfalui, szalontai és székelyhídi kir. adóhivatalokhoz v a n n a k beosztva.

Adó- és illeték-ügyekben megyénk a debreczeni kir. pénzügy-igazgatósághoz tartozik, mint fellebbezési hatósághoz.