Testi tulajdonságok

Biharmegye mint mindenben, úgy e tekintetben is a legvál-tozatosabb megyék közzé tartozik, ugy, hogy az országban előfor-duló lakosságnak mindenféle nagysága, alakja, t e r m e t e és szine képviselve van.

Vannak öles nagyságú emberek kitermett izmos alakkal, — vannak öles nagyságú, vékony, csontos emberek, — v a n n a k közép termetű, jól kifejlődött, erős, izmos emberek; de hogyha közép számítást akarunk mondani, a lakosságnak nagyobbrésze középter-metű és magas, s nagyobbára erős, izmos, ép testű. A hegyvidéki emberek nagyobb részben magasak és vékonyak, a rónaságiak erősebbek és izmosabbak.

A mi a szint illeti, megyénk lakosságának nagyobb része barna, más része az úgynevezett „magyar faj" vagyis se nem szőke, se nem barna, hanem a kettőnek vegyiilése, egy rész h a t á -rozottan szőkének mondható. A magyarok nagyobb részben se nem szőkék, se nem barnák, h a n e m a két színnek vegyülékei és bar-nák, — a románok nagyobbára barbar-nák, — a németek és tótok pedig határozottan szőkék.

A mi a közegészség ügyet illeti, e tekintetben a rónaság sok-kal felette áll a hegyi vidéknek; — a rónaságon pedig a nádas, rétes vidéken kevésbé kedvezők az egészségi viszonyok mint a mocsártalan vidékeken. Ha a nemzetiségeid vesszük: a magyarok

között sokkal kevesebb a betegek száma, mint a románok között, a mit a tisztaságnak lehet tulajdonítani. Megyénkben némi tekin-tetben eléggé gondoskodva volna a közegészségügyi állapotokról, mert — Nagy-Várad területét nem számitva — 63 orvos van al-kalmazva a megyében, u. m. egy megyei főorvos, 10 járás-orvos, 45 körorvos és 7 községi orvos, és 19 gyógyszertár áll rendel-kezésre a megye különböző részeiben ; azonban az egészségi vi-szonyok javulása csak a műveltség előrehaladásával várható, mert mig pl. egy fedél alatt, sőt egy szobában telel ki a család a bar-mokkal, mint ez a hegyi román falvakban igen sokszor előfordul, addig a közegészségi ügyelt javulására számítani nem lehét, annyi-val inkább, mert az orvosok még mindig nem örvendenek oly népszerűségnek a legalsó néposztálynál, mely irántok bizalmat keltsen. Különben Biharmegye közegészségügyi viszonyai kielégítők-nek mondhatók, járványok csak ritkán pusztítanak oly mértékben is, mint a szomszédos megyékben.

Műveltség.

Műveltségre nézve szomorúan kell bevallani, hogy me-gyénk nincs az elsők között, mert a lakosságból összesen 147,871 tud irni, olvasni, tehát még egyharmad része sem.

Műveltség tekintetében a 'síkságon lakók előttük állanak a hegyvidékieknek, — nemzetiségre nézve pedig a magyarok és né-metek sokkal magasabb műveltségi fokon állanak, mint a romá-nok és tót.ok.

A munkásság és szorgalom és az ezekből következő gazdag-ság épen azon arányban van megyénk lakosai között, mint a műveltség, a melylyel aztán együtt jár a jobb étkezés és csino-sabb ruházkodás is.

Az iskolák, átalánosságban véve nem virágoznak úgy, mint a hogy kedvezőbb körülmények közt kellene, habár vannak ki-tűnő állami, községi és felekezeti iskoláink, — mert sok helyen ha fel is v a n n a k épitve az iskolák, azokban rendszeres iskoláz-tatás nem történik. Vannak olyan helyek, oly hegyi községek, hol a község fekvése és terjedelme miatt iskoláztatásról egyáltalán nem is lehet szó sem.

Nagy-Várad város területén van összesen 26 népiskola 82 tanitóval. Az iskolák közzül községi 9 (32 tanítóval), róm. katho-likus 10 (35 tanítóval), — gör. kathokatho-likus 1 (2 tanitóval), — gór.

keleti 2 (2 tanítóval). — ágostai 1 (egy tanitóval), — orthodox izraelita 1 (4 tanitóval). — magán iskola 2 (6 tanitóval).

Óvoda v a n négy u. m. egy városi, 2 róm. katholikus és egy magán óvoda.

Megyénkben jogakadémia van Nagy-Váradon, ugyancsak itt van főreáliskola i s ; fögymnaskim kettő van a megyében, u. rn.

Nagy-Váradon egy róm. eath. a praemontreieké és Belényesben a görög katholikusoké, mely utóbbi egyetlen román fögymnasium az egész országban. Algymnasium csak Szalontán van. Felsőbb leány-iskola kettő v a n : Nagy-Váradon. Polgári felsőbb népleány-iskola van 6 a megyében, u. m. Sarkadon fi- és leányiskola, Szalontán fi- és egy leányiskola, Belényesben egy 6 osztályú leányiskola és egy Váradon. Ipariskola v a n kettő u. m. Margittán és Nagy-Váradon. Állami népisicola van a megyében összesen 14, u. m.

Alsó-Lugoson, Belényesben, Borzikon, Csohajon, Esküllön, Keszte-gen, N.-Tótfaluban, Sergesen, B.-Sonkolyoson és M.-Telegden egy-egy, — N.-Réven és Vaskóbon kettő-kettő t. i. fiuk és leányok számára külön, összesen 17 tanitóval. Községi iskola v a n 15, u.

m. Élesden, Feketeerdőn, J.Hodoson, Szalontán egyegy, — S a r -kadon kettő, Nagy Váradon 9, összesen 45 tanitóval. Felekezeti iskola van a hélv. hitvallásnak részéről 211, összesen 256 tanító-val, — ,gör. keletiek részéről 201, összesen 201 tanitótanító-val, —·

gör. katholikusoknak 72, összesen 76 tanitóval, — róm. katholi-kusoknak 61, összesen 84 tanitóval, — izraelitáknak 11, össze-sen 15 tanitóval, — ágostai vallásuaknak 1, egy tanitóval. Ezeken kivül v a n 4 engedélyezett iskola 9 tanitóval.

Iskola összesen van a megyében 589, melyekben 704 tanitó működik. A tannyelv 324 iskolában magyar, 108-ban magyar és román, 4 b e n magyar és tót, l b e n magyar és német, l b e n m a -gyar és orosz. 151-ben román (melyből a g. keletiekre 134 esik.)

— 79 községben egyáltalában nincsen semmi iskola, — 40 köz-ség pedig, a szomszédos közköz-séggel együtt tart iskolát. Egyébiránt meg kell jegyezni, hogy kivált a g. keleti iskolák |egy része csak névleg t a r t h a t ó iskolának, mert alig 10—15 gyermek jár bele s az is csak ritkán. A mult évben- a tankötelesek s z á m a 68,522 volt, kik közzül tényleg iskolába járt 44,170.

Tanitónőképezde v a n egy, Nagy-Váradon az Orsolya szerzet vezetése alatt, — fitanitóképezde v a n Nagy-Váradon 3, u. m. r ó m a i katholikusoknak, a g. katholikusoknak és a mözes vallásuaknak.

Magán kereskedelmi iskola is van, Nagy-Váradon, — vin-czellér-képezde Diószegen.

Házi iparból nyernek oktatást a gyermekek a borziki, cso-haji, diószegi, gáborjáni, henezidai, n.-létai és pocsaji iskolákban.

Magán fmevelő intézet v a n a megyében egy : Nagy-Váradon,

— magán nőnevelőintézet 3, u. m. Nagy-Váradon egyik az Orsolya szerzet vezetése alatt, másik Auspitz Adolfnál és egy Székelyhidon.

Kisded-óvó intézet és gyermekkert van a megyében 12, u.

m. Nagy-Váradon 4, Margittán, B.-Ujfaluban, Püspökiben, Szalon-tán, Álmosdon, Belényesben, Derecskén és Diószegen egy egy.

A megyében igen sok és szép kisebb könyvtár v a n egyesek, valamint testületek (n.-váradi káptalan, felsőbb iskolák, szerzetek) birtokában. De a nép művelődésének legközvetlenebb előmozdítói a tanítói és nép-könyvtárak.

Tanítói könyvtár v a n a megyében összesen 119, melyekben az összes könyvek száma 5142 darab. Ezen könyvtárak közzül száz darabnál többet t a r t a l m a z n a k : a bárándi (102), diószegi (317), mihályfalvai (146), püspöki (102), sarkadi (165), szalontai (153), zsadányi (116),harsányi (119) és kis-marjai (112) iskolák könyvtárai.

Népkönyvtár v a n a megyében 18, u. m Ártánd, B.-Böször-mény, B.-Ujfalu, Bihar, Csohaj, Ér-Olaszi, Ér-Selind, Ér-Semjén, H.-Bagos, H.-K.-Ujlak, M.-Telki, N.-Tótfalu, Okány, Pocsaj, Réz-bánya, Sáránd, Szalonta és Szent-János községekben. Ezen nép-könyvtárak összesen 1580 db. könyvet tartalmaznak.

. 5« Irodalom és művészet.

Irodalomról és művészetről külön alig lehet szó is az ország egyes részében s igy megyénkben is.

A mi az irodalmat illeti, ezt a megyében megjelenő hírlapok s az időközönként kiadott önálló művek, vagy folyóiratok képvi-selik. A megyében jelenleg 4 hírlap jelenik meg, melyek közzül 2 magyar (a Nagyvárad és Szabadság) és egy román (Família) Nagy-Váradon, — egy pedig (az Érmelléki híradó) Székelyhidon jelenik meg. Ezeken kívül megjelenik még Nagy-Váradon 3 szak-közlöny, u. m. a Bihari gazda, Népnevelési közlöny és a Katholikus hittéritök lapja.

Könyvnyomda van a megyében 5, u. m. Nagy-Váradon 3, Szé-kelyhidon és Derecskén egy-egy.

A művészetet megyénkben — néhány szaktanáron kivül,

kik-nek magángyakorlata n é h a figyelmet kelt a művészvilágban — zene tekintetében a nagyváradi róm. kath. székesegyház ének- és zenekara, a festészeti részben pedig a fényképészet (melynek V á -radon két kitűnő terme van) képviseli. Állandó színészet és ál-landó színház nincs a megyében, — Nagy-Váradon is csupán a nyári félévben v a n rendes szini előadás a színkörben, mig a kisebb városok alig néhány n a p r a biztosítanak megélhetést vándorló szí-nészeknek is.

Sem zene, sem énekiskola, sem rendszeres zene vagy dalegy-let, sem nyilvános rajztanoda nincs a megyében, h a b á r az iskolák, különösen a főgymnasiumok mellett kötelezett tantárgy gyanánt a rajz és ének taníttatik. Összesen 11 zenetanár talál rendszerinti foglalkozást magánházaknál.