• Nem Talált Eredményt

ezer Q km., lakosainak száma 192 ezer, kik magyarok és tótok s leginkább cserépedény, üveg és fa-eszközök

4* YÍZGÍ* '

Nagysága 4 ezer Q km., lakosainak száma 192 ezer, kik magyarok és tótok s leginkább cserépedény, üveg és fa-eszközök

készítésével és posztó gyártással foglalkoznak. Vizei: a Duna, Ipoly, Zagyva. Vidéke hegyes völgyes, — főhegysége a Cserhát. Terményei ; burgonya, rozs és gyümölcs, — sertés, j u h és m a r h a t e -nyésztése nevezetes. Vadjai közül legnevezetesebbek a szarvas, őz, vaddisznó/Hegyeiben néhol kréta és kőszén v a n .

Nevezetesebb helyei:

Balassa-Gyarmat,

az Ipoly mellett, a megye székhelye, törvényszékkel s járásbírósággal.

Salgó-Tarján,

vasút mellett, gazdag kőszénbányáiról nevezetes.

Losoncz,

tanitóképezdével, gymnasiummal, gyapjú- és gabonakereskedéssel.

Gács,

posztó-, porczellán- és czukorgyárral.

Ipoly-Bolyk,

Katona István történetíró születéshelye.

4. Zólyom megye.

Területe 2800 • km., lakosainak száma 102 ezer, kik több-nyire tótok, — de van magyar és német is. Az egész megyét hegyek borítják. Terményei burgonya, zab, hajdina és buza. Réz és v a s -bányászata nevezetes, — de találtatik : arany, ezüst, higany és porczellánföld is.

Nevezetesebb helyei:

Beszterczebánya,

püspöki és kir. bányaváros, a Garam és vasút mellett, szép vidéken, több r é z - és vashámorral, ezüst és érczolvasztóval, lőpormalommal, — határában v a n a hires

hermaneczi papírgyár.

Zólyom,

Lajos király mulatóhelye volt; — mellette v a n

Szliács,

hires fürdőhely.

Libetbánya

és

Breznyóbánya

bányavárosok, hires érczbányákkal és olvasztókkal.

Urvölgy,

a megye leggazdagabb arany-, ezüst- és réz-bányáival.

5. Turócz megye.

Területe 1100 • km. Lakosainak száma 46. ezer, kik több-nyire tótok. A megyét a kis és nagy Tátra köríti; — terményei közzül nevezetesebbek: zab, burgonya, hajdina, rozs, árpa, — van s z a r v a s m a r h á j a és juha, — vadjai közül legnevezetesebb a

•medve. Vizei: a Vág és Turócz.

Nevezetesebb helyei:

Znió váralj a,

papirmalommal és tanitó-képezdével, — hajdan vára volt, hová IV. Béla király menekült a tatárok elől.

Turócz-Szent-Márton,

vasút mellett, a megye székhelye.

6. Liptó megye.

Területe 2200 • . k m . Lakosainak száma 74 ezer, kik majd mind tótok. Az egész megye , a Fátra és Tátra hegyekkel v a n b e -borítva ; — folyója a Vág. Terményei: zab, burgonya, — továbbá arany, ezüst, réz, vas, kőszén, — állattenyésztéséből csak a j u h -tenyésztés érdemes felemlitésre.

Nevezetesebb belyei:

Liptó-Szent-Miklós,

a megye székhelye, a vasút és Vág mellett.

Liptó-TJjvár,

a vasút mellett, fürészmalommal és vasgyárral.

Rózsahegy,

kir. törvényszék és járásbírósággal. H a t á r á -ban feketemárvány találtatik.

Koritnyicza,

híres fürdőhely.

7. Árva megye.

Területe 2000 • k m , mely csaknem egészen kopár hegyek-kel v a n borítva, — vizei az Árva és Vág, — terményei: zab, burgonya, h a j d i n a és len, — erdeiben sok medve v a n . Lakosai-nak száma 8 1 ezer, kik tótok.

Nevezetesebb belyei:

Alsó-Kubin,

az Árva mellett, a megye székhelye.

Námesztó,

fa- és gyoleskereskedéssel.

Árvavár,

melyben Mátyás király Péter kalocsai érseket elzáratta.

Polhora,

jódtartalmú fürdővel.

8. Trencsén megye.

Területe 4600 Q km., melyet a Kárpátok kerítenek körül, s a Vág folyó hasit végig. T e r m é n y e i : zab, burgonya, hajdina, k e n -der, len, — hegyeiben gypsz, kőszén és m á r v á n y találtatik.

Lakosainak száma 244 ezer, kik tótok, posztó-, vászonszövéssel, cserépedénykészitéssel és fakereskedéssel foglalkoznak.

Nevezetesebb belyei:

Trencsén,

a Vág mellett, kir. város, a megye székhelye, régi várral.

Teplicz,

fürdőhely.

Zsolna,

gymnasiummal.

Illava,

állami fegyház.

Ugróc,

papir-, posztógyárral és fa-faragászattal.

9. Nyitra megye.

Területe 5700 Q km., melynek déli része rónaság, a többi hegyekkel v a n borítva. Vizei: Morva, Vág, Nyitra, Zsitva folyók és a Holicsi tó. Termel búzát, rozsot, árpát, burgonyát és lent, — ló- és juhtenyésztése kitűnő; hegyeiben márvány, kőszén és kréta találtatik. Lakosainak száma 370 ezer, kik tótok, magyarok és németek, foglalkozásuk posztó készítés, k ő - és márványbányászat.

. Nevezetesebb helyei:

Nyitra,

a Nyitra és vasút mellett, püspöki város, a megye székhelye.

Nagy-Surány,

hires czukorgyárral.

Vág-Ujhely,

a Vág és a vasút mellett, gyapjú- és gabona-kereskedéssel.

Pöstyén,

hires fürdőhely.

Holics,

nevezetes tóval, kőedény gyárral.

Szakolcza,

a Morva mellett, posztógyárral, k ő és m á r -ványbányákkal.

10. Pozsony megye.

Területe 4300 • km., mely lapályos, csak · nyugoton vonul át r a j t a a Kis-Kárpátok némely ága. Hegyeiben arany, vas, réz, kőszén és m á s ásványok találtatnak, — földje általában termé-keny. Folyói: a Duna, Morva és Vág. Lakosainak száma 314 ezer, kik magyarok, németek, tótok.

Nevezetesebb helyei:

Pozsony,

sz. kir. város a Duna és vasút mellett, a megye székhelye, hajdan főváros volt" s 1848-ig országgyűlés székhelye ; v a n jogakadémiája, színháza, siketnéma-intézete és sok . gyára.

Itt született a világhírű régiség tudós dr. Rómer Flóris Ferencz, nagyváradi kanonpk.

Nagy-Szombat,

vasút mellett, sok templomáról neveze-tes, — v a n katonanöveldéje, rokkantak menháza, tébolydája, len-és posztószövő gyára.

Bazin,

arany,- ezüst- és kénbányával.

Modor,

tanitóképezdével. '

Dévény,

a Morvának a Dunába szakadásánál, — itt j ö n be a - D u n a az országba,

12

11. Esztergom megye.

Területe 1000 • km., — felülete északon sík, a Duna jobb partja felől hegyes völgyes, — földje átalában termékeny. Hegyei-ben szén és márvápy találtatik. Folyói: a Duna és Garam. Lako-sainak száma 72 ezer, kik többnyire magyarok, de v a n n a k tótok és németek is. .

Nevezetesebb helyei: .

Esztergom,

a Duna mellett, régi kir. város, az eszter-gomi érsek vagy herczeg-primás, valamint a megye székhelye, — kiváló nevezetessége az érseki székesegyház vagy bazilika, mely

az egész országban a legnagyobb r. katholikus t e m p l o m . Itt s z ü -letett, kereszteltetett és koronáztatott meg Szent-István király, —

IlI-ik István király pedig itt v a n eltemetve. .

Párkány,

a Duna másik partján.

Dömös,

a Duna mellett, — itt halt meg I. Béla király s itt volt elrejtve Kálmán testvére, a megvakított Álmos herczeg.

12. Bars megye.

Területe 2600 • km., felülete északon hegyes, délen l a -pályos és termékeny, — hegyeiben sok arany, ezüst, réz, v a s stb.

találtatik, Folyói: a Garam, Nyitra es ZsitVa. Lakosainak s z á m a 142 ezer, kik többnyire tótok, kisebb részben magyarok és németek.

Nevezetesebb helyei:

Aranyos-Maróth,

a Zsitva mellett, a megye székhelye.

Zsarnócza,

olvasztó hutákkal.

Körmöczbánya,

a vasút mellett, az ország első bánya-városa, arany és ezüst-bányával, pénzverdével, kőedénygyárral, papirmalorrimal, főreáltanodával.

Nagy-Sarló,

az 1849-iki csatáról nevezetes.

' 13. Hont megye.

Területe 2500 • km., felülete többnyire hegyes-völgyes; —-hegyeiben arany, ezüst, vas, réz, ón és opál találtatik, — völgyei termékenyek. Folyói : a Duna és Ipoly. Lakosainak s z á m a 115 ezer, kik magyarok, tótok és németek s leginkább bányászattal foglalkoznak.

Nevezetesebb helyei:

Ipolyság,

az Ipoly mellett, a megye székhelye.

Bélabánya,

és

Selmeczbánya,

bányavárosok, melyek alagúttal v a n n a k összekötve, — ez utóbbiban v a n bányászati és erdészeti akadémia, — arany és ezüstbányák, — cseréppipái leg-híresebbek az országban.

Bozók,

üveghutával és merino-juhászatlal. t

Drégely,

régi v á r á b a n esett el a h ő s Szondy György,

ki-i n e k émlékére kápolna állíttatott fel. .

Mária-Nosztra,

női fegyházzal.

B) D u n á n t u l i k e r ü l e t .

A Dunántuli kerület a Duna jobb partján terül el s 11 m e -gyét foglal magában, u. m. Fehér, Tolna, Baranya, Somogy, Zala, Veszprém, Vas, Sopron, Mosony, Győr és Komárom.