A megyében v a n n a k : vasutak, állami vagy ország-útak, megyei útak, községi útak és vízi útak.
1. Vasutak. .
Biharmegyét a vasutak egészen behálózzák s ezen vasutak
— kettőnek t. i. az északkeleti és arad-körösvölgyi vasútnak ki-vételével — mind Nagyváradról indulnak ki, mint gócz-pontból.
Ezen vasutak közzül teljesen ki v a n épitve öt u. m. a nagy-vá-rad-püspök-ladányi, keleti, alföldi, északkeleti és arad-körösvölgyi vasút, — három pedig részben kiépülve, részben gyors építkezés alatt áll, ugy hogy kevés idő múlva a forgalomnak átadatik, e z e k : a nagyvárad-bélényes-vaskóhi, az érmelléki és nagy vá r ad-komád i-i vasút, mely két utóbbi közös névvel \„bihari helyi érdekű vasút"-nak is neveztetik.')
Ezen vasutak közzül a piíspök-ladányi, keleti és alföldi v a s ú t már államosítva vannak, valamint a bélényesi vasútnak a Püspök-fürdőig terjedő része, vagyis ezek már magyar-állami vasutak; —
azonban könyvemnek az lévén czélja, hogy mindent a legkönnyeb · ben felismerhetővé és megérthetővé tegyen: az egyes v a s u t a k a t a közönséges szójárás szerint régi nevén, vagy az érintett vidék neve után fogom elnevezni.
A Biharmegyét behálózó vagy ezt érintő vasutak következők : a) A nagyvárad-piispök-ladányi vonal vagy tiszavidéki vasút (most m. államvasút), mely Nagy-Váradról indul ki nyugoti irány-b a n s Bors, Mező-Keresztes, Mező Peterd, Újfalu, Saáp, és Báránd érintésével a bárándi határon hagyja el a megyét s Püspök- Ladány-nál egyesül a tiszavidéki vasút debreezen-szolnoki ágával. Ez volt a legelső vasút megyénkben.
') A bihari helyi érdekű vasutak épitése az 1885 ; XVItl. t. cz. által lett engedélyezve.
h) A keleti vasút (m. államvasút), mely Nagy-Váradról keletre indul s M.-Telegden át Élesdig egyenesen keleti irányban halad, itt délkeletre hajlik s Révnél bemegy a Sebes-Körös sziklás szűk völgyébe s m a j d n e m Brátkáig délre tart, itt kanyargásokkal keletre indul s Feketetó mellett elhagyja a megyét s aztán Kolozsváron, Brassón keresztül kimegyen Romániába. Ez a második v a s ú t j a megyénknek, s pompás sziklás, regényes tájakon fut végig s minthogy egészen Bánffi-Hunyadig folytonosan a Sebes-Körös mel-lett halad, méltán volna nevezhető sebes-körös-völgyi vasútnak is,
c) Alföldi vasút (m. állam-vasut), mely Nagy-Váradról egye-nes vonalban indul délnyugotra, s Lessen, Cséffán keresztül Sza-lontáig halad, itt erősen nyugot-délre tér Sarkadik, Sarkadnál ismét délnyugotra hajol s a Fekete-Körösön át elhagyja a megyét, s Csabán, Szegeden, Eszéken keresztül kimegy a tengerig Fiúméba.
d) Északkeleti vasút. Ez Debreczenböl indul ki s az érsem-lyéni h a t á r b a n fordul be megyénkbe, s megy Mihályfálvára, itt északkeletre tér s PiskoU érintésével ezen irányban hagyja el megyénket s halad Nagy-Károlynak. Ez tehát tulajdonképen csak érinti Biharmegyének legészakibb részét.
e) Arad-Körözsvölgyi (boros-sebesi) vasút, mely Aradról kiin-dulva, Boros-Jenőn át Beél mellett érinti megyénk legdélibb részét, azután ismét visszakanyarodik Aradmegyébe Boros-Sebesnek.1)
f ) Nagyvárad-bélényes-vaskóhi vasút, mely Nagyváradról indul ki délkeleti irányban s Pecze-Szent-Márton alatt két felé á g a z i k : az egyik ág Rontó mellett keletre tér s a Püspök vagy Szent-László-fürdőbe megy, (a mely vonalrész már államosítva van), — a másik vonal a Félix-fürdön keresztül Kardó, Drág-Cséke érin-tésével megy Szombatságig, itt Hollódnak fordul s megy keresz-tül a Fekete-Körös völgyébe Gyantáig, innen egyenesen délre Sólyomnak, hol áthágja a Fekete-Köröst s a balpartra kerül s keletre fordulva fut regényes vidéken Belényesig, a honnan dél-keleti irányt.vesz és Szudricson keresztül ér Vaskóhra.2)
g) Érmelléki vasút. Ez Nagy-Váradról indulva ki Püspöki ') Az arad-körösvölgyi vasút csak távolabbról érinti ugyan megyén-ket, de minthogy egy állomása Beélröl van elnevezve (Beél-Bokszeg) s me-gyénk e része vasúton csakis ezen vonalon közelíthető meg, kötelességemnek tartottam felvenni a földrajzba ezt, mint megyénket érintő vasutat.
2) Ez a vonal még csak Drág-Csékéig van kiépítve, de remélhető lévén, hogy rövid időn készen lesz az egész, kötelességemnek tartottam az egész vonalat bevenni könyvembe. Ezen vasutból Szombatságtól egy másik ág fog menni északra fel Dobrestig s ez által lesz megközelítve a Királyerdő,
nyugoti végén tér le az államvasutból és északnak fordulva, Bihar, Pap-Tamási, Félegyháza. Diószeg érintésével megy Székelyhidra, a hol két ágra s z a k a d ; egyik ág (a fővonal) Ér-Selinden át megy Er-Mihályfalvára, a hol az észak-keleti vonalhoz csatlakozik, — a másik ág pedig Székelyhidról északkeletre indul Asszonyvásárig, innen délre hajol Fáncsikáig s ismét északkeletre hajolva éri el Margittát. Ez a két vonal együtt neveztetik „Érmelléki v a s ú t -n a k . " ' )
h) Nagyvárad-komádii vasút, mely Nagy-Váradról indulván ki délre, az alföldi vonattól az iklódi pusztánál tér el délnyugotra és Vizes-Gyán, Szakái érintésével a Sebes-Körös mellett halad Komádiig s innen Békésmegye határáig a Kótipusztáig.*)
• Az államvasutak a Budapesten székelő államvasutak igaz-gatóságához, — az alföldi vasút a szegedi forgalmi igazgatósághoz s az északkeleti vasút a debreczeni forgalmi igazgatósághoz t a r
-toznak. . Van a megyében egy keskeny vágányú vagy iparvasut is,
mely a Jád-völgyén, Remeczen felül az Izvor-völgybol indul ki s a Jád-völgyén jön lefelé keresztül Csarnóházán s a Jád torkolar tánál vagy Gura-Jadulujian végződik a brátkai és bucsai állo-mások középpontján, hol összeköttetésbe jön a keleti vasúttal.
Ezen iparvasutat Gróf Zichy Ödön készíttette 1880-ban a Jád-völgye vidéki roppant erdőségek fájának értékesítése szempontjából.
; Közuti-vasut is van Biharmegyében. Ez Nagy-Váradon, VáradVelencze állomásból indul ki s Kolozsvári utczán végig h a -ladva, az egyes gyárakhoz vezet s ezeknek szolgálatára áll s csu-pán teherszállításra használtatik.
. . . 2, Állami utak*
Állami utaknak neveztetnek azon utak, melyeket az állam készíttetett és tart fenn. Állami ut csak két irányban hasítja e megyét: az egyik Debreczenböl indulva Sárándnál jpn b e a m e -gyébe s Derecskén keresztül déli irányban megy B.-Szt.-Mártonig,
— itt délkeletre tér Mező-Keresztesig, hol keleti irányt vesz fel ') Az érmelléki vasút munkálatai oly serénységgel haladnak előre, hogy még ez év folyamán átadatik a forgalomnak, így e könyvben már mint befejezett dologról kell róla szólani.
') Törvény szerint ezen vasút a Kornádi melletti Kóti pusztáról van elnevezve, de minthogy Kornádi község van oda legközelebb, helyesebbnek találtam ezen most épülő vasutat Komádiról nevezni el.
Nagy-Váradig, itt délre tér és Szalontán keresztül megy Hlyébe s a Fekete-Kör ősnél Nagy-Zerindnél elhagyja a megyét s úgy megy tovább Aradra. A másik állami útvonal Nagy-Váradtól keletre indul Mező-Telegdnek, Élesdnek, — Nagy-Báródnál felmegy a Királyhágóra s Feketetónál lekerülve a Sebes-Körös partjára, keleti irányban hagyja el a megyét s megy Kolozsvárra.
· ' 3* Megyei utak.
Megyei utaknak azon utak neveztetnek, melyeket a megye készíttetett s íentartásáról gondoskodni tartozik. Megyei utaiak közül nevezetesebbek : a Nagy- Váradról Püspökin keresztül Bi-harra induló ut, mely Biharnál két felé ágazik, az egyik jobbra tér H.-K.-Kovácsin .keresztül Szalárdnak, innen Sárszegen át Te-rebesnek, Margittának; a másik Biharról egyenesen megy északi irányban Félegyházán, Diószegén keresztül Székelyhidra. Székely-hidon ismét két ágra oszlik a megyei ut,.egyik jobbra tér Mar-gittára, a másik balra tér Nagy-Létára. Margittáról keletre indul egy ut, mely Széplaknál elhagyja a megyét s ugy megy Szilágy-Somlyóra.
Püspökitől egy útvonal északnyugotra indul s Kis-Szántón, Nagy-Szántón, Nagy-Kerekin, Henezidán keresztül a Debreczenből jövő bagosi és konyári úttal jön összeköttetésbe.