A TÁRSADALMI SÉRÜLÉKENYSÉG ÉS A KÖRNYEZETI SEBEZHETŐSÉG ÖSSZEKAPCSOLÓDÁSA – NEW ORLEANS PUSZTULÁSA

2005-ben a Katrina hurrikán okozta a legnagyobb anyagi károkat (81 milliárd USD) az Egyesült Államokban, ezenkívül közel 2000 halálos áldozatot követelt, és New Orleans nagy része elpusztult. Több mint egymillió ember hagyta el korábbi lakó-helyét, és az újjáépítés öt évvel később sem fejeződött be. A város fizikai átalakulása egyben új szociálgeográfiai helyzetet is teremtett. A Dél szegregációja a legjobban nyomon követhető a déli nagyvárosok területi és társadalmi fejlődésében. A szegény falusi térségekből megindult a beáramlás, míg a fehér lakosság az elővárosi öveze-tekbe költözött ki. Az állami lakásépítés a fekete népesség beáramlását szolgálta ki az 1950-es és 1960-as években. A lakások a legkevésbé kívánatos és élhető helyeken épültek: forgalmas közlekedési folyosók mentén, rehabilitált területeken vagy ipari létesítmények közelében. A munkavállalási lehetőségek nagyon korlátozottak voltak a belvárosi lakosok számára, mivel a munkahelyek szintén a szuburbánus térségekbe települtek át. A globalizáció folyamata ugyancsak csökkentette az alacsonyan kép-zett munkaerő iránti keresletet. A legszegényebbek a városon belül egyes területek nyomornegyedeiben laktak, munka nélkül, gyenge oktatási lehetőségekkel és a reménytelen jövő kilátásaival. A városok szociálgeográfiájának hátterét a Katrina hurrikán okozta katasztrófán keresztül érthetjük meg a legjobban. A társadalmilag létrejött sérülékenységet gyakran nem veszik figyelembe az ezzel foglalkozó iroda-lomban, mert ezt nehéz mérni és számszerűsíteni. A társadalmi sérülékenység rész-ben a szociális egyenlőtlenségek terméke (Cutter, 2006).

A társadalmi egyenlőtlenségek a gazdagok és szegények között nagymértékben növekedtek, és ez a lakosság fokozódó társadalmi sérülékenységéhez vezetett , különösen a tengerparti területeken. A feszült faji viszonyok és a katasztrófákra adott látszólagos diff erenciált válaszok azt feltételezik, hogy a kárelhárítási prog-ramok kidolgozásakor nemcsak a természeti, hanem a társadalmi környezetet is vegyék fi gyelembe. A természet és a társadalom között i kölcsönhatás határozza meg az egyes földrajzi helyek sérülékenységét. Míg a fi zikai sérülékenységet lehet csökkenteni a katasztrófáknak ellenálló épületek felépítésével, a földhasználat megváltoztatásával, a vizes területek és árvízelvezető csatornák helyreállításával, addig a társadalmi sérülékenység érzékelhető csökkentése a városi szegények szá-mára az általános életminőség javítását kívánja meg. Hihetetlen módon a Katrina tragédiája azt mutatja, hogy a gazdag Egyesült Államokban is bekövetkezhetett egy olyan katasztrófa, amelyhez hasonló csak fejlődő országokban történhetett volna meg. A legsérülékenyebb csoportokat a szegények, a feketék, a gyerekeiket egyedül nevelő nők, az öregek, a betegek és a fi atalok alkott ák.

Ahogy a városok méretükben, népességdiverzitásukban és összetett ségükben növekednek, éppen úgy növekszik a sérülékenységük a katasztrófákkal szemben.

Az Egyesült Államok 132 városi térségét vizsgálták Borden és munkatársai a sérü-lékenység három mutatóját felhasználva: társadalmi környezet, épített környezet és a veszély hatása. Az amerikai kutatók megállapított ák, hogy a sérülékenység területi alapú regionális jelenségként írható le; a legsérülékenyebb városok az Egyesült Államok keleti felén találhatók. A déli és délnyugati államokban a társa-dalmi sérülékenység, míg az északkeleti és középnyugati városokban az épített környezet sérülékenysége játszik elsődleges szerepet. Ezen empirikus elemzés alapján New Orleans bizonyult az Egyesült Államok legsérülékenyebb városának (Borden et al., 2007).

Természeti és ember okozta katasztrófák a jövőben is be fognak következni.

Annak érdekében, hogy csökkenteni lehessen a hatásukat, csökkenteni kell a tár-sadalmi sérülékenységet, és növelni a katasztrófákkal szembeni ellenálló képessé-get a szociális helyzet és az életszínvonal javításával. A sérült épületeket és infra-struktúrát úgy kell megépíteni vagy újjáépíteni, hogy harmóniában legyenek a természett el, és legyenek ellenállók a környezeti veszélyekkel szemben. A termé-szeti csapások és ember okozta katasztrófák jövedelemsemlegesek és nincsenek tekintett el a bőrszínre, az általuk okozott hatásokra ez viszont egyáltalán nem igaz.

Ezt bizonyítják nemcsak az amerikai kutatások és tapasztalatok, de a magyarorszá-giak is.

IRODALOM

Borden, K. A., Schmidtlein, Mathew C., Emrich, Christopher T., PIEGORSCH, Walter W., Cutter, Susan L.: „Vulnerability of U.S. Cities to Environmental Hazards.” Journal of Homeland Security and Emergency Management, Vol. 4., Iss. 2., Article 5., 2007.

Cabinet Offi ce: National Risk Register. London, 2008, 52 p.

Cabinet Offi ce: Strategic Framework and Policy Statement on Improving the Resilience of Critical Infrastructure to Disruption from Natural Hazards. London, 2010, 26 p.

Civil Protection. Special Eurobarometer 328. Brussels, 2009, 98 p.

Congressional Research Service: Critical Infrastructure and Key Assets: Defi nition and Identifi cation.

The Library of Congress, Washington, 2004, 19 p.

Cutter, S., Boruff, B., Shirley, L.: „Social Vulnerability to Environmental Hazards.” Social Science Quaterly, Vol. 84., No. 2., 2003. pp. 242–261.

Cutter, S.:The Geography of Social Vulnerability: Race, Class, and Catastrophe. 2006. htt p://understan-dingkatrina.ssrc.org (Utolsó elérés 2010. december 5.)

Európai Bizott ság: Zöld Könyv „A Létfontosságú Infrastruktúrák Védelmére Vonatkozó Európai Programról”. COM 2005. 576 végleges, Brüsszel, 2005. nov. 17.

Európai Bizott ság: A Bizott ság Közleménye a létfontosságú infrastruktúrák védelmére vonatkozó európai programról. COM 2006. 786 végleges, Brüsszel, 2006. dec. 12.

Európai Tanács: A Tanács 2008/114/EK Irányelve (2008. december 8.) az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kij elöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről. Az Európai Unió Hivatalos Lapja, L 345, 2008. dec. 23., p. 75.

European Commission: Towards a stronger European disaster response: the role of civil protection and humanitarian assistance. Communication from the Commission to the European Parliament and the Council. COM 2010. 600 fi nal, Brussels, 2010 okt. 26.

European Commission: Staff Working Document. Impact assessment. Accompanying document to the Communication „Towards a stronger European disaster response: the role of civil protection and huma-nitarian assistance”. Brussels, 2010.

OECD: Emerging Systemic Risks in the 21st Century – An Agenda for Action. OECD, Paris, 2003, 290 p.

OECD: Sweden. Safety of Elderly. OECD Studies in Risk Management. OECD, Paris, 2006, 78 p.

OECD: Large-Scale Disasters. Lessons Learned. OECD, Paris, 2004, 95 p.

OECD: Innovation in Country Risk Management. OECD Studies in Risk Management. OECD, Paris, 2009, 47 p.

Pelling, M.: The Vulnerability of Cities: Natural Disasters and Social Resilience. Earthscan, London, 2003, 224 p.

SWISS Re: „Natural catastrophes and man-made disasters in 2009.” Sigma 1/2010, Zurich, 40 p.

SWISS Re: Country risk management. Making societies more resilient. Zurich, 2009, 8 p.

World Economic Forum: Global Risks 2010. A Global Risk Network Report. Cologny/Geneva, 2010, 52 p.

World Economic Forum: Global Agenda Council Reports 2010. Cologny/Geneva, 2010, 363 p.

1249/2010. (XI. 19.) Korm. Határozat „Az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kij elöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről szóló, 2008. december 8-i 2008/114/EK tanácsi irányelvnek való megfelelés érdekében végrehajtandó kormányzati feladatokról”.

MELLÉKLET

AZ EURÓPAI UNIÓ KRITIKUSINFRASTRUKTÚRA-SZEKTORAINAK ELŐZETES LISTÁJA

I. Energia

1 Olaj- és gáztermelés, -fi nomítás, -kezelés és -tárolás, beleértve a vezetékeket 2 Villamosenergia-termelés

3 Villamosenergia-, gáz- és olajszállítás 4 Villamosenergia-, gáz- és olajelosztás

II. Információ és kommunikációs technológiák, IKT