Magyarország energiabiztonsága, az energiaellátás sebezhetősége
3. MAGYARORSZÁG ENERGIABIZTONSÁGA
Magyarország energiabiztonságának megítéléséhez át kell tekinteni a rendelkezés-re álló primer fosszilis energiahordozó-készleteket.
1. táblázat: Magyarország jelenlegi gazdaságosan, valamint technikailag kitermelhető fosszilis ásványvagyona és a 2007–2008-ban kitermelt mennyiség
(Tóth–Bulla; Energiaellátás, 2008, 2009) Fosszilis
nyersanyag
Gazdaságosan kitermelhető
Technikailag kitermelhető
2007. évi kitermelés
2008. évi kitermelés
Lignit 2893 Mt 4381 Mt 8,352 Mt 8,041 Mt
Barna- és feketeszén
365 Mt 4230 Mt 1,466 Mt 1,363 Mt
Szén összesen 3258 Mt 8611 Mt 9,818 Mt 9,404 Mt
Kőolaj 17 Mt 19 Mt 0,839 Mt 0,811 Mt
Földgáz 58 Mrd m3 3355 Mrd m3 2,615 Mrd m3 2,643 Mrd m3
Az összes, technikailag kitermelhető ásványvagyon gazdasági megítélése a kül- és belgazdasági helyzett ől, a technikai fejlett ségtől, de elsősorban az energia-hordozók világpiaci árától függ, ezért időről időre változik. A magas kőolajárak hatására a hazai kőolaj-, földgáz- és szénvagyon felértékelődik, így a kitermelhető vagyonból egyre több kerülhet a gazdaságos kategóriába. Ellenkező esetben az értéke csökken.
Magyarország primerenergiahordozó-ellátott sága a 2007. évi termelés szintjén (a jelenleg gazdaságosan kitermelhetőnek ítélt ásványvagyon alapján):
•lignit: > 300 év,
•barnaszén: > 100 év,
•feketeszén: 2004 óta nincs termelés, de a szénvagyon jelentős,
•kőolaj: 20 év,
•földgáz: 22 év.
4. ábra: Magyarország 2008. évi teljes energiamérlege (Stróbl, 2010)
A teljes energiamérleg alapján a 2007. és 2008. évi primer fosszilis energiahor-dozó-felhasználást és -importot a 2. táblázatban foglaltuk össze:
2. táblázat: A magyarországi primer fosszilis energiahordozó-felhasználás és import 2007–
2008-ban (Energiaellátás, 2008, 2009)
2007 2008
Szén összesen 12,064 Mt 11,851 Mt
Ebből import 2,652 Mt 9,404 Mt
Import részaránya 21,98% 79,35%
Kőolaj összesen 7,723 Mt 7,476 Mt
Ebből import 6,884 Mt 6,665 Mt
Import részaránya 89,14% 89,15%
Földgáz összesen 15,498 Mrd m3 15,799 Mrd m3
Ebből import 10,669 Mrd m3 11,403 Mrd m3
Import részaránya 68,84% 72,18%
Az energiahordozó-import részaránya 2008-ban meghaladta a 77%-ot.
Magyarország primer fosszilis energiahordozó-felhasználásában a földgáz részaránya 36,9%. Az energiaellátás biztonsága nagymértékben a földgázellátás biztonságától függ, ezért ezt a kérdést részletesen vizsgáljuk.
3.1. MAGYARORSZÁG FÖLDGÁZELLÁTÁSA, FÖLDGÁZIMPORT, A FÖLDGÁZELLÁTÁS BIZTONSÁGI KÉRDÉSEI
Magyarországon az elmúlt években megnőtt az ország energiafüggősége. A föld-gáz részaránya a hazai energiaellátásban 36,9%, ezen belül az összes felhasznált földgáz 82,5%-a származik importból (nettó adatok) – ennek döntő hányada (74,7%-a)6 Oroszországból kerül behozatalra (2008-as adatok). A földgázimport magas arányát a gazdaságosan kitermelhető hazai földgázkészletek (58 Mrd m3) behatároltsága indokolja.
A nett ó földgázimport felhasználáson belüli arányának időbeli alakulását az 5.
ábra szemlélteti.
6 Forrás: MEH
5. ábra: A belföldi földgázfelhasználás nett ó import részarányának alakulása (1975–2008, %) (MEH)
A fentiekből következő egyoldalú gázimport-dependencia nemcsak a gázellá-tásban, hanem a villamosenergia-termelésben is jelentős függőséget eredményez, hiszen a hazai erőműpark jelentős része (36,5%) földgáz tüzelőanyaggal működik (6. ábra).
6. ábra: Az erőművek energiahordozó-felhasználásának megoszlása 2008-ban (TJ) (MEH)
A 2006 januárjában fellépő gázellátási problémák rádöbbentett ék a döntéshozó-kat, hogy hosszú távú energiapolitika hiányában komoly ellátási problémák merülhetnek föl. A MOL vezetői már 2003 őszén úgy nyilatkoztak, hogy a hazai gázrendszer 2005–2006-ra eléri kapacitása maximumát, és már nem tudja
kielégí-teni a növekvő igényeket. Előrejelzéseik igaznak bizonyultak: 2009-ben a 11,4 mil-liárd köbméter éves földgázfelhasználásból a hazai gáztárolók csupán 2,9 milmil-liárd köbmétert tudtak kielégíteni.7 A tárolók csúcskapacitása napi 47,5 millió köbméter.
Ez némileg több, mint egy viszonylag enyhe téli időjárású nap 70 millió köbméteres gázfelhasználásának a fele.
Az ország földrajzi helyzetéből adódik, hogy a különböző irányokból és társa-ságoktól importált gáz nagy része orosz földgáz. A külföldről importált földgáz két fő vezetéken keresztül érkezik Magyarországra: az ukrán–magyar határkereszte-zési ponton Beregszásznál a Testvériség távvezeték szállítja az orosz földgázt hazánkba, míg az osztrák–magyar határon Baumgartennél lép be az ún. HAG vezeték. Az Ukrajnán keresztül érkező földgáz tett e ki a 2010. október 1-ig lebonyo-lított import 53,3%-át.8
A 2010. évi, Magyar Energia Hivatalnak szolgáltatott legfrissebb adatokat fi gye-lembe véve a földgázimportban érdekelt összesen tizenhárom kereskedő közül mindkét határkeresztezési ponton egyértelműen a PANRUSGÁZ Zrt. van domi-náns pozícióban (73,49%-os részesedés az ukrán, ill. 31,68%-os arány az osztrák határon).
7. ábra: Hazai földgázkereskedők (2010. október 1-jéig) teljes földgázimportjának megoszlása (MEH)
1996. november 7-én a MOL egy új, 20 éves időtartamú szerződést írt alá a PANRUSGÁZ-zal 194 milliárd m3 földgáz szállítására – beleértve a jamburgi szer-ződés meghosszabbítását – 1996. október 1. és 2015. december 31. között i időszakra.
A szerződés szerint a MOL további 2 milliárd m3 földgázt vásárolhat évente 2000 és 2015 között . Ez a szerződés 10,2 milliárd m3 földgáz szállítását jelenti évente, és fedezi a jövőbeni magyarországi gázszükséglet legnagyobb részét.
A HAG távvezeték üzembeállítása lehetővé tett e a földgázbeszerzés fi zikai diverzifi kálását. Ezt a lehetőséget használta ki a MOL, amikor 10 éves gázvásárlási
7 Forrás: Energiaellátás 2009. I–IV. negyedév, Energiaközpont Nonprofi t Kft .
8 Forrás: MEH
szerződést kötött 1995. május 10-én a Ruhrgas-szal, évi 0,5 milliárd m3 földgáz szál-lítására. A szerződés szerinti szállítások 1996 októberében a HAG távvezeték üzembeállításával indultak meg. 1996. december 6-án a MOL 15 éves futamidejű szerződést kötött a GdF-fel is évi 0,4 milliárd m3 földgáz vásárlására. A tényleges szállítás a HAG vezetéken keresztül 1997. január 1-jén kezdődött . 1997 októberében a MOL és a Ruhrgas között újabb 15 éves szerződést írtak alá évi 0,1 milliárd m3 földgáz importjára, ami 2006 után 0,76 milliárd m3-re változott . Ez utóbbi szállítás a HAG vezetéken keresztül 1998-tól folyamatos.
A nyugat-európai szállítási szerződéseknél az ún. lecseréléses eljárást alkal-mazzák, azaz a Franciaországba és Németországba irányuló orosz földgázszállítá-sok terhére adják át a szerződött mennyiséget. Cserébe a MOL által megvásárolt északi-tengeri gázt nem szállítják Európán keresztül Magyarországra, hanem a Ruhrgas és a GdF veszi át a tengerparti fogadóállomáson. Ezeknek a szállítmá-nyoknak az ára lényegesen magasabb a Beregszásznál átvett közvetlen orosz import gáz áránál. Mivel Kelet-Európában fi zikailag csak orosz gáz van jelen, ezért a piacnyitás ellenére a földgázellátás alapját az orosz földgáz importjára vonatkozó hosszú távú szerződés jelenti. A HAG vezetéket, amely összeköti a magyar és az osztrák gáztávvezetékrendszert, részben olyan céllal épített ék meg, hogy biztonsá-got jelentsen abban az esetben, ha az orosz gázszállítások valamilyen váratlan ok miatt leállnának (ld. ukrán–orosz gázvita 2006 januárjában). Ha mégis kialakulna egy rendkívüli helyzet, az minden bizonnyal nemcsak Magyarországot, hanem a nyugat-európai országokat is érintené, és olyan mértékű gázhiányt eredményezne, ami nem tenné lehetővé Magyarország nyugati irányból történő ellátását. Ilyen esetben a stratégiai földalatt i tárolók jelenthetik a megoldás kulcsát. A hazai terme-lés további lassú csökkenése és a földgázigények mérsékelt növekedése esetén az elkövetkező években az importfüggőség növekedésével kell számolni. Ez olyan általános tendencia Európában, amelyet az uniós országok is az elkövetkező évek nagy kihívásának tekintenek.
3.1.1 A földgáztárolás mint az energiaellátás biztonságát növelő tényező
A földalatti tárolók hagyományos feladata – szoros együttműködésben a gázszál-lító rendszerrel – a folyamatos földgázellátás biztosítása. Garanciát jelentenek:
•az ellátásbiztonságra (növekvő import mellett is),
•a forráskapacitások és a fogyasztási igények összhangjára,
•a gázszállító és a gázelosztó rendszerek optimális együtt működésére.
A korábbi évtizedekben, a nemzeti keretek között megvalósult földgázellátás korszakában a földalatt i tárolókat hátt ér- vagy kiegészítő létesítményeknek tekin-tett ék, amelyek a növekvő importrészarány mellett szükségesek voltak a szezoná-lisan változó földgázigények zavartalan kielégítéséhez, de gazdasági eredményü-ket közvetlenül nem lehetett kimutatni. A liberalizált gázpiacon ugyanezek a tárolók felértékelődtek, a piac rugalmasságát biztosító alapvető létesítményekké váltak. Egy nagy távvezetéki csomóponthoz kapcsolódó földalatt i tároló kiemelt
logisztikai központot képezhet, ami kulcsszerepet játszhat a rendszer irányításá-ban. Magyarországon jó példa erre a városföldi csomópont és a hozzá kapcsolódó zsanai földalatt i tároló.
A nemzetközi tapasztalatokból látható, hogy a liberalizált energiapiac működése a banki működéshez fog hasonlítani. A kereskedelmi folyamatok nagyrészt elsza-kadnak a fi zikai folyamatoktól, amit éppen a tárolók tesznek lehetővé. A kereskedők csak látszólag fognak fi zikai tárolókapacitást lekötni, valójában jogot szereznek arra, hogy egy virtuális tárolóba betehessenek és onnan kivehessenek gázmennyiséget.
Ez a tárolási szolgáltatásnak merőben új megközelítését jelenti. A liberalizált gázpia-con a tárolóknak korszerű és rugalmas létesítményeknek kell lenniük, mert egyaránt biztosítaniuk kell a napi nomináláshoz, illetve rendszeregyensúlyozáshoz szükséges rugalmasságot, valamint a hosszabb távú, nagy volumenű (szezonális vagy speku-lációs célú) tárolási feladatokat. A jövőt tekintve a növekvő importfüggőség miatt a tárolók fogják jelenteni az ellátásbiztonság garanciáit is.
A 2004/67/EK direktíva 3. és 4. cikkelyében előírtaknak megfelelően Magyarországon is előtérbe került a biztonsági földgáztárolás kérdése. A földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény 1,2 milliárd m3 földgáz tárolását és az ehhez szükséges földalatt i tárolók 2010-ig történő megépítését írja elő. A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) e törvény alapján tendert írt ki a biztonsági tároló megvalósítására, amelyet a MOL Nyrt. nyert meg.
Az MSZKSZ és a MOL létrehozta a biztonsági tároló beruházási és üzemeltetési feladataira az MMBF Zrt.-t, amely 2007-ben az algyői gázmező részét képező Szőreg-I telepre vonatkozóan elkezdte a kivitelezést. A projekt 2008–2009-ben 44 db új kút fúrásával folytatódott , majd 2009. október 1-jétől megkezdődött az üzemszerű besajtolás, és az év végéig az előírt 1,2 milliárd m3 földgázt betárolták.
Ami a kereskedelmi földgáztárolást illeti, az E.ON Földgáz Storage Zrt. 2009.
december 1-jére befejezte a zsanai földalatt i gáztároló bővítési beruházását, amely-nek keretében a mobil kapacitást 600 millió m3-rel, a napi kitermelő kapacitást pedig 4 millió m3-rel növelték meg, ezzel létrehozva nemcsak Magyarország, hanem a közép-kelet-európai régió legnagyobb gáztárolóját. A 2009. év folyamán a Maros-I gáztároló elvizesedett , ezért ott a gáztárolási tevékenységgel felhagytak (a kieső mennyiséget a zsanai fejlesztésből pótolták).
3. táblázat: Az E.ON Földgáz Storage Zrt. földalatti gáztárolóinak kapacitásai, 2009. év végi állapot (Magyar Energia Hivatal, 2009)
Földalatt i gáztároló
Magyarország a napi földgáz-csúcsigények több mint felét ezekből a tárolókból tudja biztosítani, ami jelentősen javítja az ellátás biztonságát.
3.1.2. A földgázfelhasználás ellátásbiztonsága
A magyarországi földgázimport-függőség veszélyeinek kiküszöbölésére több meg-oldás adódhat. A már említett, 2006. április 1-jétől hatályos, a földgáz biztonsági készletezéséről szóló törvény szerint legkésőbb 2010-ig 1,2 milliárd m3 földgáz tárolására alkalmas stratégiai gáztározót kell kiépíteni (ez 2009 végére teljesítésre került). Ennek alapján jelenleg hazánk megfelelő mennyiségű tárolókapacitással rendelkezik ahhoz, hogy egy esetlegesen bekövetkező akut földgázhiány negatív fogyasztási hatásait kiküszöbölje.
A gázfogyasztás ellátásbiztonsága szempontjából emellett nagyon fontos köve-telmény a gázforrások, valamint azok beszerzési útvonalainak diverzifi kálása.
Erre szolgálnak az olyan új gázvezetékek megépítésére vonatkozó nemzetközi pro-jektek, mint a Nabucco, a Déli Áramlat (South Stream) vagy az ún. AGRI kezdemé-nyezés. Az említett projektek esetében viszont fi gyelemmel kell lenni arra is, hogy hazánk szempontjából nem mindegyik vezetne az orosz gázimportt ól való egyol-dalú függőség csökkenéséhez, hiszen csak a Nabucco és az AGRI eredményezné – Oroszország megkerülésével – a gázforrások valódi diverzifi kálását. A Déli Áramlat ezzel szemben csak az orosz gáz más tranzitútvonalakon történő szállítá-sát tenné lehetővé.
A Nabucco gázvezeték megépítése mind az Európai Unió, mind Magyarország számára jelentős politikai és gazdasági előnyökkel járna. A vezeték Kaszpi-tengeri, közel-keleti és egyiptomi gázt szállítana Törökországon, Bulgárián, Románián, Magyarországon és Ausztrián keresztül Nyugat-Európába. A 3300 km hosszú gáz-vezeték éves kapacitása 31 milliárd m3 lenne, és összesen mintegy 7,9 milliárd eurós beruházást igényelne. A tervek szerint 2012-ben indulnának el az építési munkálatok, és 2015-től kezdődne meg a gázszállítás. A Nabucco-projekt konzor-ciumában a MOL Nyrt. mint részvényes képviseli Magyarországot.9
Hazánk szempontjából a Nabuccóval versenyző projektnek tekinthető a Déli Áramlat, ez azonban nem járulna hozzá az orosz gázimportt ól való függőség csök-kentéséhez. Hazánk ellátásbiztonságát viszont növelné abban a tekintetben, hogy a problémás tranzitországok (ld. Ukrajna) megkerülésével kiszámíthatóbbá tenné az orosz földgázszállítást. A csővezeték a tervek szerint a Fekete-tenger alatt halad-na végig, így közvetlenül Bulgárián és Szerbián keresztül érkezne Magyarországra az orosz földgáz. A magyar kormány 2008 februárjában állapodott meg Orosz-országgal a Déli Áramlatban való részvételről, majd 2010 januárjában a Magyar Fejlesztési Bank és a Gazprom közös vállalatot alapított a projekt végrehajtására.
A gázvezeték megépítését 2015 végére tervezik befejezni.10
9 Nabucco projekt honlapja, htt p://www.nabucco.pipeline.com/portal/page/portal/en
10 South Stream projekt honlapja, htt p://South-stream.info/?L=1