Társadalmi- gazdasági környezet

Jövedelem, munkabér fogalma

A személyi jövedelemadózás egyik legfontosabb hatása a magánszemélyek szabadon felhasználható jövedelmének alakulásában mutatkozik meg.

Simon (2007) megfogalmazása szerint a jövedelem a gazdasági potenciál olyan növekménye, amely megegyezik a fogyasztás és a vagyonfelhalmozás számtani összegével. Másik elmélet szerint azoknak az anyagi javaknak az összességét tekintik jövedelemnek, amelyek egy meghatározott időszakban a források hozadékaként a személyi és családi szükségletek fedezésére alkalmasak. A hatályos SZJA törvény értelmében jövedelemnek minősül a magánszemély által más személytől megszerzett bevétel egésze vagy a bevételnek az SZJA törvény szerint tételesen igazolt, igazolás nélkül elismert, átalányban meghatározott költségekkel csökkentett része, vagy a bevétel az SZJA törvényben meghatározott hányada. A munkáltatótól a munkavállalónak munkaviszonya alapján munkabér (kereset) jár. A pénzbeli és a természetbeni juttatás egyaránt munkabérnek minősül.

A szociális válság kialakulása

Pitti (2012) a válság négy főbb szakaszát különíti el egymástól: bankrendszer összeomlása, pénzügyi válság, gazdasági válság, szociális válság (19. ábra). Szociális válság kialakulásának következményei a jövedelemvesztés, életminőség differenciálódása és a munkahelyek elvesztése.

19. ábra: A válság főbb szakaszai Forrás: Pitti (2012)

Gábos-Szívós (2002) szerzőpáros szerint relatív jövedelemszegénynek nevezzük azt, akinek a jövedelme nem ér el egy meghatározott szintet, amit szegénységi küszöbnek nevezünk. Havasi (2005) gondolatmenete alapján az elemzők egy része a szegénységet leszűkítve vizsgálja, és csak a jövedelmi és anyagi szegénységről beszél. Szívós-Tóth szerzőpáros (2013) kutatási eredményei szerint a magyar lakosok 17 százaléka volt 2012-ben jövedelemszegény, 19 százaléka munkaszegény és 37 százalék pedig súlyosan nélkülöző anyagi körülmények között élt. 2012-ben a meghatározott jövedelemi szint alatt a magyar lakosság 17 százaléka élt. A szegénység határának az átlagjövedelem 60% alatti jövedelmet kell tekinteni.

Bankrendszer megroggyanása

Pénzügyi válság

Gazdasági válság

Szociális válság 2007-2008

2008-2009

2009-2011

2011-2012

Európai Uniós összehasonlításban 2011. évben megállapítható, hogy az Európai Uniós átlagnál (24%) magasabb a szegénységi és társadalmi kirekesztettség aránya Bulgáriában (48%), Lettországban és Romániában (40%), valamint Horvátországban és Litvániában (33%).

A jövedelmek egyenlőtlenségének mérésére leggyakrabban használt módszerek a következők (Havasi, 2005):

 A decilis eloszlás (Egy ország jövedelmi viszonyait leíró decilis eloszláson azt értjük, hogy a megfigyelt személyek, illetve háztartások megfelelő jövedelmi értékeinek nagyság szerint sorba rendezéséből kapott jövedelmi tizedek milyen arányokban részesednek az összes jövedelemből. Az ország lakosságát jövedelmük alapján rangsoroljuk, az így rendezett személyeket tíz egyenlő részre osztjuk. Egy decilisbe a vizsgált emberek egytizede kerül).

 A két szélső decilis jövedelmi aránya (A tizedik decilisbe és az első decilisbe tartozók átlagjövedelmének egymáshoz viszonyított aránya. Minél nagyobb a kapott érték, annál egyenlőtlenebb a társadalom).

 Robin-Hood index (Azt fejezi ki, hogy az átlag fölött élők jövedelméből mennyit kellene átcsoportosítani a szegényebbek javára ahhoz, hogy a teljes jövedelmi egyenlőség megvalósuljon).

 Éltető-Frigyes index (Az átlag fölötti jövedelemből élők átlagjövedelmének az átlag alattiak százalékában kifejezett értéke)

 Gini-mutató (A jövedelmi egyenlőtlenség legegyszerűbb szintetikus mutatója).

2012-ben a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet (2013) népességbecslése szerint hazánkban népesség 7%-a (752 ezer fő) jómódú, 28%-a (2 782 ezer fő) a felső középrétegbe tartozik, 33%-a (3234 ezer fő) a középrétegbe tartozik, 20%-a (2 032 ezer fő) az alsó középréteg szintjét éri el, míg 12%-a (1 233 ezer fő) szegénynek mondható. A népességbecslés 2012.

évre 9 937 ezer fő volt (20. ábra).

20. ábra: Népességbecslés társadalmi kategóriákba való besorolása, ezer fő Forrás: saját szerkesztés a TÁRKI (2013) adatai alapján

A jövedelmi szegénység, anyagi depriváció egyik kiváltó oka a munka elvesztése és a munkanélküliség, illetve az ezzel járó alacsony munkaintenzitás. Be kell látnunk, hogy az adóbevételek elmaradásának egyik eredője a jövedelem szegénysége.

21. ábra: A jövedelemszegénység alakulása 2009-2012. években,%

Forrás: saját szerkesztés a TÁRKI (2013) adatai alapján

752

jómódúak felső középréteg középréteg alsó középréteg szegények

46,16%

Elemzésem során arra a megállapításra jutottam, hogy 2009-2012-re nőtt a jövedelmi szegénységű, anyagi deprivációjú, vagy alacsony munkaintenzitású csoportba tartozók aránya, valamint a csak jövedelmi szegény, és a csak anyagilag deprivált népesség aránya.

Ezzel ellentétben csökkent azon csoportba tartozók aránya, amelyek alacsony munkaintenzitású háztartásban élnek (21. ábra). A gazdasági válság következtében egyre jobban differenciálódik a társadalom, a szegénység egyre jobban felerősödik.

2009. évben 1%-al, 2010. évben 1,4%-al, 2011. évben 5,2%-al, 2012.évben 3,4%-al nőtt a bruttó átlagkereset - nemzetgazdasági szinten - az előző évhez képest. A KSH (2013) gyorstájékoztatója szerint a 2012. január-március adatnál 3,6%-al volt magasabb a nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 2013. év első negyedévében, ami 237 500 Ft volt a vizsgált időszakban. A Magyar Kormány (2013) által készített tanulmány szerint a nettó bértömeg emelkedésének oka az, hogy 2013-ban érvényesül először Magyarországon az egykulcsos személyi jövedelemadó rendszer. A bérkompenzáció intézménye megszűnő félben van, azonban ennek hatása még 2013. évben jelen volt. A minimálbérek 5,4%-al emelkedtek, a garantált bérminimum 2013. január 1-jével 5,6%-kal nőtt, s így 114 000 forint lett. A közfoglalkoztatottak bére 5,2%-al emelkedett. 2014.

január 1-től a pedagógusi életpálya modell bevezetésével a pedagógusi bérek rendezése folytatódik.

22. ábra: A bruttó jövedelmek és a minimálbér alakulása 2008-2012. években Forrás: saját szerkesztés a KSH adatai alapján

Ft210 700

A gazdasági válság ellenére a vizsgált időszakban mind a minimálbér, mind a nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset is növekedett (22. ábra). Bakos et al., (2008) szerint akkor hatékony egy adórendszer, ha a szükséges bevételek beszedését és a jövedelmek újraelosztását minimális társadalmi költséggel valósítja meg. Nem szabad elfeledkezni az adórendszer torzító hatásairól sem, hiszen ezek a torzulások abból adódnak, hogy az adófizetés következtében a gazdasági és tranzakciós tevékenységek gazdasági haszna kisebb hozamot hoz. Ez a jelenség eltéríti aztán a szereplők döntéseit, tehát alacsony intenzitású lesz a munkakínálat, a munkakereslet, a beruházás vagy a fogyasztás.

8. táblázat: A bruttó és nettó minimálbér alakulása és adóéke Magyarországon,

A 8. táblázat magyarázatánál fontos megemlíteni, hogy a minimálbér adóékéről van szó az elemzésben. A fenti táblázat mutatja, hogy a bérköltségek Magyarországon az elmúlt öt év során folyamatosan emelkedtek, emellett az adóék is egyre növekvő tendenciát mutat. Az adóék megmutatja, hogy az állam a teljes munkaerőköltségnek összesen hány százalékát vonja le adók és járulékok formájában. Nemzetközi összehasonlításoknál az adóéket a bruttó átlagbér 66%-ánál határozzák meg. A 2.8.2 fejezetben már említettem az adójóváírás és bérbruttósítás megszüntetését, mely az alacsonyabb jövedelműeket érintette hátrányosabban, azonban nemzetgazdasági szinten az adóék csökkent, a korábbi 55%-ról, 49%-ra.

A Kormányzat kommunikációja szerint a munkát terhelő adók és járulékok magas szintjét szükséges visszaszorítani, ugyanakkor a fenti táblázat adataiból éppen ellenkező megállapításra juthatunk, hiszen az adóék a vizsgált időszakban 10% pontot meghaladó mértékben növekedett.

Az egykulcsos személyi jövedelemadó rendszer 2011-es hazai bevezetésének egyik célja a belső kereslet élénkítése mellett a foglalkoztatottság növelése volt.

5.6 A személyi jövedelemadó rendszerek hatása a gazdasági és társadalmi