SZJA kulcsok 2011
Átlag N Szórás
Egy 3,962 8 1,1550
Több 8,511 18 3,0100
Összesen 7,112 26 3,3343
Forrás: saját szerkesztés az Eurostat adatbázisa alapján
H5. A személyi jövedelemadó bevételek aránya az összes költségvetési bevételhez viszonyítva hasonló nagyságrendet képvisel az egyes európai országokban attól függetlenül, hogy milyen személyi jövedelemadó rendszer működik az adott országban. Az egykulcsos személyi jövedelemadó rendszerek bevezetése nem csökkenti érdemben a személyi jövedelemadó bevételek súlyát a költségvetés bevételein belül, csupán az adóalanyok közötti tehermegosztás átalakítását eredményezi a progresszív személyi jövedelemadó rendszerekhez képest.
Az államháztartási és a személyi jövedelemadó bevételek az EU-27 területén a vizsgált időszakban széles skálán mozognak. A 26. ábra is mutatja, hogy 2011. évben magas a GDP arányos államháztartási bevétel Dániában (55,7%), Finnországban (54,1%) és Svédországban (51,5%). Az érték alacsony Bulgáriában (33,6%), Szlovákiában (33,3%) és Litvániában (33,2%). Az átlagos GDP arányos államháztartási összbevétel az EU-27 területén 2009. óta folyamatos növekedést mutat.
Az adatok bizonyítják, hogy a magasabb színvonalú jóléti rendszereket működtető országokban a megtermelt jövedelmek lényegesen nagyobb hányada kerül központosításra majd újraelosztásra, mint a kevésbé fejlett jóléti ellátó rendszereket alkalmazó, jórészt a 2000-es években az Unióhoz csatlakozó országokban.
26. ábra: Az összes államháztartási bevétel alakulása az Európai Unióban 2011.
évben, GDP%-ában
Forrás: saját szerkesztés az Eurostat adatbázisa alapján
2011. évben magas a GDP arányos személyi jövedelemadó bevétel Dániában (24,3%), Svédországban (15%) és Finnországban (12,8%). A legalacsonyabb GDP arányos személyi jövedelemadóból származó bevétel Szlovákiában (2,5%) volt megfigyelhető (27. ábra). Az EU-27 tagállamaira vetített átlagos GDP arányos személyi jövedelemadó bevétel 2000-2004. között csökkenő tendenciát mutat. Az utolsó 12 évet vizsgálva a 2011. évben befolyt személyi jövedelemadó bevétel értéke a 2. legalacsonyabb érték.
0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0
Litvánia Szlovákia Bulgária Románia Írország Spanyolország Lengyelország Észtország Málta Ciprus Csehország Egyesült Királyság Görögország Luxemburg Szlovénia Németország Portugália Hollandia Olaszország Ausztria Belgium Lettország Franciaország Svédország Finnország Magyarország Dánia
27. ábra: Az SZJA bevétel alakulása az Európai Unióban 2011. évben, GDP%-ában Forrás: saját szerkesztés az Eurostat adatbázisa alapján
A klaszterek kialakításának és végrehajtásának célja volt, hogy a 2011-es év keresztmet-szeti adatai alapján kerüljenek besorolásra az országok egy homogén csoportba. A klaszter-analízis során megvizsgáltam, hogy a klasztert alkotó országok GDP arányos államház-tar-tási bevétele és személyi jövedelemadó bevétele átlagosan mennyi, hogy ezzel lehessen jellemezni a klaszterek egymástól való eltéréseit.
Az elemszám lehetővé tette a hierarchikus klaszterezést, mely az adott változók alapján leg-közelebbi – azaz leghasonlóbb – országokat vonja össze egy-egy klaszterbe. A közelség (ha-sonlóság) számítása Ward-metódussal történt, a belső szórás lehető legkevesebb növelésével.
28. ábra: A GDP arányos SZJA bevétel aránya a GDP arányos összes államháztartási bevételen belül 2011. évben az Európai Unióban
Forrás: saját szerkesztés az Eurostat adatbázisa alapján
0 5 10 15 20 25 30
Szlovákia Bulgária Románia Litvánia Csehország Ciprus Lengyelország Görögország Magyarország Észtország Lettország Portugália Málta Szlovénia Spanyolország Franciaország Hollandia Luxemburg Németország Írország Ausztria Egyesült Királyság Olaszország Belgium Finnország Svédország Dánia
A GDP arányos államháztartási bevételek valamint a – szintén GDP arányos – személyi jövedelemadó bevételek alapján kialakított struktúra három klaszterbe sorolja az országokat. A 28. ábrán látható, hogy a kis elemszám ellenére jól elkülöníthető a három klaszter, bár elsősorban a GDP arányos államháztartási bevételek mértéke különbözteti meg őket. Szürke vonallal jeleztem a két változó által adott tendenciát – amely már korábban is kiderült -, a magasabb GDP arányos államháztartási bevételek magasabb GDP arányos SZJA bevételekkel járnak együtt.
29. ábra: A klaszterek alakulása az Európai Unióban a GDP arányos államháztartási bevétel és a GDP arányos SZJA bevétel tükrében, 2011. év
Forrás: saját szerkesztés az Eurostat adatbázisa alapján
Az első klaszterba, azok az Európai Uniós tagországok tartoznak, amelyekben mind a GDP arányos államháztartási bevétel, mind a GDP arányos SZJA bevétel a legmagasabb. A második klaszterba, azok a tagállamok tartoznak, ahol a legalacsonyabb a GDP arányos államháztartási és SZJA bevétel. A harmadik klaszterba a közepes nagyságú GDP arányos bevételt realizáló országok kerültek (29. ábra).
30. ábra: A klaszterek alakulásának dendogramja az Európai Unióban, 2011. év Forrás: saját szerkesztés az Eurostat adatbázisa alapján
A 30. ábra bemutatja a klaszterek alakulását:
1-es klaszter:
Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Lettország, Magyarország, Olaszország, Svédország
2-es klaszter: Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Írország, Lengyelország, Litvánia, Málta, Románia, Spanyolország, Szlovákia
3-as klaszter:
Egyesült Királyság, Görögország, Hollandia, Luxemburg, Németország, Portugália, Szlovénia
Kereszttáblás elemzéssel vizsgáltam meg a klaszterek megoszlását az egy- illetve többkulcsos SZJA rendszert alkalmazó országok között (27-28. táblázat).
A vizsgálat eredménye szerint az 1-es klaszterben levő országok többsége (9 közül 7), a 3-as kl3-aszterben levők pedig mindegyike a többkulcsos, progresszív SZJA rendszert alkalmaz.
27. táblázat: A klaszterek alakulása az SZJA kulcsok számának tükrében az Európai
Forrás: saját szerkesztés az Eurostat adatbázisa alapján
28. táblázat: A klaszter átlagok alakulása a GDP arányos államháztartási bevétel és a GDP arányos SZJA bevétel tükrében az Európai Unióban, 2011. év
Átlagok
Klaszter allambev_gdpsz 2011. szjagdpsz 2011.
1 51,089 11,567
2 36,373 4,809
3 43,414 7,457
Össz. 43,104 7,748
Forrás: saját szerkesztés az Eurostat adatbázisa alapján
A különbségek mindkét változó esetén szignifikánsak. A csoportosítás, azaz a klaszterek hatásának erősségét az Eta2 mutató adja meg, mely a teljes GDP arányos államháztartási bevételnél esetében 0.858, a GDP arányos SZJA bevételek esetében pedig 0.403 – azaz a GDP arányos államháztartási bevételek esetében a klaszterek „hatása” több mint kétszer erősebb, mint a GDP arányos SZJA bevételek esetében.
Megállapítom, hogy az Európai Unió tagországaiban az összes államháztartási bevételen belül a személyi jövedelemadó bevételek átlagos arányát az uniós tagországban alkalmazott személyi jövedelemadó rendszer jellege nem befolyásolja. Az első csoportban, ahol a személyi jövedelemadó bevételek részaránya közepes nagyságúnak mondható kettő egykulcsos személyi jövedelemadózást alkalmazó Európai Uniós tagország szerepel. A második klaszterban, hat tagország található. A harmadik csoportban nincsen egykulcsos személyi jövedelemadózási rendszert alkalmazó ország. A 31. ábra is mutatja, hogy a személyi jövedelemadó bevételek alapján kialakított klasztereket és a személyi jövedelemadózás alkalmazott módszerét földrajzilag nem lehet izolálni a vizsgált időszakban. Piros színnel jelöltem a 2011. évben egykulcsos személyi jövedelemadó