Forrás: saját szerkesztés a NAV (1988-2014) adatok alapján
Véleményem szerint sokat számít az, hogy mekkora jövedelmekre vonatkoznak az adókulcsok, mekkora a leggazdagabbak adóterhe, vagyis a legmagasabb adókulcs, milyenek a kedvezmények és kiket illetnek meg. A magyar adórendszerre - különösen a személyi jövedelemadóra - jellemző a folyamatos változás. Az adózóknak rendszeresen figyelemmel kell kísérniük a jogszabályi változásokat, mely hatással lehet a családi vagy egyéni költségvetésük alakulására.
2.8.2 A hazai személyi jövedelemadó törvény felépítése és tartalma
A magyar személyi jövedelemadó hatályos jogforrása az 1995. évi CXVII. törvény. E törvény kiindulópontja nem más, mint Széchenyi István egyik gondolata: „Mindenki amennyire csak lehet, viselje a haza terhét.” Az adóügy hatósági jogrendjét, vagyis az eljárásban résztvevők jogait és kötelezettségeit az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII.
törvény szabályozza. A személyi jövedelemadó törvény célja, hogy az állami feladatok megvalósulásához szükséges bevételi forrásokat gyarapítsa. A törvény hatálya általában
60%
arra nézve ad iránymutatást, hogy az adott jogszabály mely földrajzi területen, milyen időpontban, mely személyekre vonatkozik.
A területi hatály behatárolása az állami joghatóság elve alapján a jogalkotó illetékességi területével azonos, azaz a Magyar Köztársaság területével azonos.
A személyi hatály arra ad választ, hogy mely személyek azok, akikre a jogszabály rendelkezései alkalmazhatók, ez esetben a magánszemélyek az adóalanyok. Lepsényi et al., (2013) magyarázata szerint az SZJA tv. külön megemlíti, hogy az adózásban, illetve adóztatásban résztvevő egyéb személyekre ugyancsak vonatkoznak az alapelvek, tehát közreműködőként ők is kötelezettjei lesznek az adókötelezettség rájuk vonatkozó részeinek.
Az időbeli hatály a törvény hatálybaléptetési szabállyal valósul meg. A fent említett szerzők szerint az időbeli hatálynak két problémaköre van, az, hogy az egyes rendelkezéseket mikortól meddig kell alkalmazni, illetve az, hogy a jövedelemre meddig vonatkozik az elévülési idő.
A törvény négy részből áll: az első rész az általános alapelvek, a második rész az összevont adóalap és annak adója témakört tárgyalja, a harmadik rész az egyes különadózó jövedelmet taglalja, a negyedik rész pedig a záró és átmeneti rendelkezéseket foglalja magában.
A hatályos személyi jövedelemadó rendszer lényege, hogy a régebbi adókedvezmények helyett a családi adókedvezményt adóalap kedvezményként lehet érvényesíteni. A családi kedvezmény már egy gyermek után is érvényesíthető, és megszűnik az érvényesíthetőség felső korlátja. Egy és két gyerek esetén gyermekenként havonta 62 500 forinttal, három vagy több gyermek esetében gyermekenként 206 250 forinttal csökkenthető az összevont adóalap. A családi kedvezményt házastársak együtt, vagy közülük az összevonás alá eső jövedelemmel rendelkező veheti igénybe. A családi kedvezmény lényegében a munkából (a nem önálló és az önálló tevékenységből) vagy egyéb címen szerzett, összeszámított (összevont) adóalapot csökkentő, az eltartottak lélekszámától függő, de csak a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthető összeg.
Az adóalap-kiegészítés („szuperbruttósítás”) megszüntetésre került 2013. évtől, így egységesen 16 százalékos adókulccsal adózik valamennyi összevont adóalapba tartozó jövedelem. Az SZJA tv. 29. §-a értelmében az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem. E változás következtében az adóelőleg alapjának a meghatározása is egyszerűsödött.A családi kedvezmény érvényesítésével kapcsolatban csak jogalkalmazást
segítő pontosítások történtek a 2013. adóévre vonatkozóan. Ha ugyanazon kedvezményezett eltartott esetében eltérő vagy ugyanazon jogosultsági hónap tekintetében több magánszemély is jogosult a kedvezményre, akkor a családi kedvezmény közös érvényesítéséről beszélünk. Abban az esetben azonban, ha a jogosult az őt megillető kedvezményt jogosultnak nem minősülő más magánszeméllyel osztja meg, akkor pedig megosztásról van szó. A közös érvényesítés az adóelőleg-megállapítás során csak év közben lehetséges, ha jogosult a munkáltatójának tett nyilatkozatában erről nyilatkozik. A megosztás úgy lehetséges, hogy az adóév végén a magánszemély bevallásában/munkáltatói adó-megállapításában jelzik a megosztást (Magyar, 2013).
Herich (2013) összefoglalta a családi adókedvezményre való jogosultság lehetséges eseteit:
az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény értelmében családi pótlékra jogosult,
a várandós nő és a vele egy háztartásban élő házastársa,
a családi pótlékra saját jogán jogosult személy,
a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.
Egyszerűbb és áttekinthetőbb formában az adónyilatkozat választására vonatkozó szabályok a következők, melyeket már a 2012. adóévben is alkalmazni lehetett. A magánszemély csak akkor tehet adónyilatkozatot, ha csak egy munkáltatótól szerzett összevonás alá eső jövedelmet valamint, ha a kifizetőtől csak külön adózó jövedelme származik. Adónyilatkozat a következők fennállásakor tehető:
csak munkáltatótól, kifizetőtől származik a jövedelem,
a munkáltató által levont adó, adóelőleg és a végleges adó különbözete nem lehet több mint 1000 forint,
a munkáltatónak nem minősülő kifizető az adót, adóelőleget maradéktalanul levonta,
a magánszemély belföldi illetőségű,
az adóelőlegnél nem tett tételes költségelszámolásra nyilatkozatot,
nem egyéni vállalkozó,
nem tesz önkéntes pénztári tagságra vonatkozó nyilatkozatot vagy Nyesz- R nyilatkozatot,
csak egy adóelőleget megállapító munkáltatónál érvényesített megosztás nélküli családi kedvezményt, adókedvezményt,
az adóelőleg megállapításakor családi vagy adókedvezményt nem érvényesített,
több munkáltatónál érvényesített megosztás nélküli családi adókedvezményt, adókedvezményt akkor, ha nincsen párhuzamos munkaviszony, az adatlapot leadta és azt az új munkáltató figyelembe vette és az érvényesített kedvezmény a véglegessel megegyezik.
A 4. ábra bemutatja a magyar személyi jövedelemadózási rendszer 2013. évi sémáját.